Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A DNS nem kódoló szakaszait...

A DNS nem kódoló szakaszait hogyan lehet felismerni? Hol kezdődik és hol végződik? Lehetnek benne véletlenül aminósav kódoló szekvenciák, csak nem állnak össze értelmes fehérjékké?

Figyelt kérdés

2013. ápr. 17. 20:50
 1/5 anonim ***** válasza:
Az RNS-szintézishez ugye szükséges az RNS-polimeráz nevű enzim. Kezdetben aktiválni kell az RNS-nukleotidokat ATP felhasználásával, hogy azok a bázispárosodás szabályi alapján majd beépülhessenek. Ezt követően történik a működni kezdő DNS szakasz (gén) megkeresése. A megkeresés a bázisok alapján történik, ugyanis vannak a génen olyan szakaszok, amikor különösen gazdagok egyes nukleobázisokban. Így például az ún. promoter régió elsősorban adeninben és timinben. Ezt ismeri fel az RNS-polimeráz és itt kötődik meg és kezdődik meg a nukleotidok beépülése, majd azok összekapcsolása foszfoészter kötéssel. Nyilván a nem kódoló szekvenciáknak nincs ilyen promoter-régiójuk, ezt nem ismeri fel a polimeráz. Mikor pedig elér az RNS egy guaninban és citozinban gazdag régió, az átírás félbemarad.
2013. ápr. 17. 20:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 A kérdező kommentje:

és hogyan dönti el, hogy balra vagy jobbra haladjon? és hogyan dönti el konkrétan a régióban, hogy pontosan hol kezdődik?


egyébként részben félreértetted a kérdést, mert én nem arra gondoltam, hogy a biomolekulák hogyan ismerik fel, hanem hogy én hogyan ismerhetem fel a szekvenciát ismerve. És a kérdés második fele lenne még érdekes, amire nem kaptam választ.

2013. ápr. 17. 22:12
 3/5 anonim ***** válasza:
A génműködések szabályozásáért az operon felelős.
2013. ápr. 17. 22:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

A kérdésre vannak egyszerű és bonyolult válaszok is.


A DNS nem kódoló része éppen azért nem kódoló, mert az átírást végző biomolekulák nem ismerik fel. Tehát a nem kódoló részt úgy tudod megkeresni, hogy megkeresed azokat a részeket, amiket a biomolekulák nem fognak felismerni. Magában a nem kódoló régióban simán lehetnek olyan szekvenciák, amik a kódoló részben is vannak, tehát pl egy TGCGCC rész, ami a kódoló régióban cisztein alanin aminosavakat fog kódolni, a nem kódoló régióban meg semmit.



Ha egy brámilyen random szekvenciát generálsz, abban jó eséllyel lesznek olyan részek, amik potenciális fehérje alkotók lehetnek (ezek a potenciális ORF-ek, azaz metioninnal kezdődő, stop kodonra végződő, hárommal osztható elemű szakaszok). Valójában a bioinformatika egyik nagy problémája, hogy hogyan válasszuk ki azokat a részeket a DNS-en, amik kódoló régiók, mert ránézésre bármely rész ugyanolyan, és egy bármilyen random szekvencia is tele lesz ORF-ekkel.


És itt jönnek a képbe a biomolekulák. A biomolekulák megismerésével meg lehet határozni a kódoló régiók helyét. Ha tudjuk, hogy a promóter egy olyan szakasz, amiben bizonyos bázisok fix helyzetűek (például van egy GC rész 35 bázisra egy ATAT rásztől, akkor ki lehet szűrni a szekvenciából azokat a helyeket, amikre igaz az, hogy GC[35 db bázis]ATAT, azaz ahogy írni szokás: GC(N35)ATAT. (Ebből egyébként adódik az is, hogy hogyan dönti el azt, hogy balra vagy jobbra haladjon: azon a szálon halad a GC irányából az ATAT irányába, amelyiken ezek a szekvenciák megvannak. Azt ugye nem felejtjük el, hogy a DNS szálnak iránya van, olyan, mint egy autósor. Mindig tudni lehet, hogy egy autó egy másik autó „előtt” vagy „mögött” van, hiszen az egyes autóknak is van „eleje” és „vége”, és a következő autó ugyanúgy áll. Ez a bázisokra is igaz. Ráadásul a DNS két szála ugyanúgy ellentétesen áll, mint a szembe jövő autók. Tehát ha azt mondom, hogy keress egy olyan szakaszt, ahol egy piros autó mögött kettővel áll egy kék autó, és ebben a sorban menj előre öt autónyit, akkor teljesen egyértelmű lesz, hogy merre indulj. Ugyanígy tudja a fehérje is, hogy merre menjen, egy promóter csak az egyik szálon ad értelmes jelet, a másik szálon nem, tehát iránya van.)


Ilyen szabályok alapján elég sok promóter jelöltet találtak már, de mindet igazolni kell, mert közel sem biztos, hogy amit mi úgy gondolunk, az úgy is van. A dologgal persze elég sok probléma van, de ebbe ne menjünk bele.


Még arra is szeretném felhívni a figyelmedet, hogy általában egy DNS szakaszon csak egy kód van, de minden szálat 3 féle képpen lehet olvasni, tehát minden kódoló rész valójában további 2 nem kódoló részt is jelent. A fehérjék tehát nem csak azt tudják, hogy honnan és milyen irányba menjenek, hanem azt is, hogy mindezt melyik bázissal kezdjék.

2013. ápr. 18. 14:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 A kérdező kommentje:
Köszönöm a részletes választ.
2013. ápr. 18. 15:18

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!