A lavinák során felszabaduló hatalmas energiát nem lehetne hasznosítani?

Most komolyan mindenki új energiaforrást akar kitalálni?

Vagy talán egyvalaki akar újat kitalálni napraforgó->földrengés-> most meg lavina-> mi jöhet még vákuumenergia, zéroponti energia, netán az univerzum tágulásából létrejövő energia hasznosítása XD

Nem nagyon lehetséges.

Ezúttal valóban el lehet índítani a lavinát.

A lavinának mozgási energiával rendelkezik, ami a helyzeti energia rovására állít elő.

Na már most nekünk ismét elektromos energia kell.

Mozgásiból elektromos ismét indukcióval tudunk.

Tehát tegyünk a hóba sok tekercset. A hegy mellé pedig jó nagy mágnest, kb akkorát mint maga a hegy. ( kezdjük ott, hogy ez egy kicsit drága lenne, olyan lazán több millió dollár). A lavina megindulása után a tekercsek jönnek szépen egymás után. Áram keletkezik de a drótok elszakadnak, mert előbb utóbb megál a lavina, és ekkor eltérő lesz a tekercsek sebessége, és ez problémákat fog okozni, tehát elszakadnak.

A másik probléma. Mi lesz akkor ha az összes hó lavina formájában "lejött" a hegyről. A berendezést tovább nem tudjuk használni, tök felesleges volt a batár méretű mágnes a hegy mellé, persze át lehet szállítani egy másik hegyre, de több ezer tonnás mágnest nem két perc elszálítani, és belekerül pár millió liter gázolajba.

Akkor van még lehetőség piezoelektromos módszerrel. Azaz a nyomásból lesz áram. De a drótok el fognak szakadni, és ez megint végét jelenti a játéknak.

Más módszert nem tudok, ha lenne is, a drótok tuti elszakadnának.

A puki metánkoncentrációja nem túl nagy:)

Tehát több tízezer embernek kéne összegyüjteni a fingját, és ha ezen lenne egy lyuk.. vagy karambol, na az, az tényleg gáz lenne.

A felhúzás is energiába kerül.....

Istenem, hogy valakinek ennyi logikája nincs.

Ha azt csinálnánk amit leírtál, akkor az egész erő arra menne ki, hogy visszahúzzuk a havat. Nem beszélve róla, hogy mivel energiát alakítunk át, nyilván valamennyi el is vész, tehát egyre kevesebb és kevesebb havat tudnánk visszavinni. És a keletkezett energiát semmire nem tudjuk felhasználni.

A hóutánpótlást meg ki tudja mennyi idő, talán hónap múlva lesz elég vastag a hótakaró a lavinához.

Ezeket direkt nem írtam el, mert butaság.

Hát, mondjuk egy hóhatár fölé nyúló hegy esetén lehet róla szó, mondjuk egy csúszda, amibe egy fél tölcsérszerű terelővel sok havat lehet gyüjteni, amit akár szakaszosan is le lehetne csúsztatni.

A vízerőmű nagyjából ilyesmi és a víz az kezelhetőbb is, már ugye, egy gyors folyású, hegyi folyócska sokkal jobb.

Engem is kezd a dolog megfertőzni, nem ismerem a piezo módszer lényegét. Mondjuk a gravitációt kihasználva, ha építünk egy hengert, amit súlyos anyaggal megtöltünk és alatta egy nyomólap piezo kristályokra előzőleg kiszámolt és méretezett nyomást gyakorol, akkor keletkezhet e akkora energia, ami számottevő?

Hoppá!

Csak nem ellőttem a Nobel díjat?

:)

A kérdező még mindig nem érti, nincs energiahaszon.

Az drótok elszakadhatnak, nincs ilyen erős drót,

Persze ha gyémántbevonattal van, akkor nem fog elszakadni, de vajon megéri-e egy ilyen drága berendezés.

A másik meg, hogy bányászd már ki 2,5 méter hóból egy tekercset... Ehhez is erő kell, markoló vagy valami, ennek megint kell üzemanyag, Utána be kell küldeni a csúszdára ismét oda tenni. plusz a rendszer melletti mágnes mérete neked semmit nem mond egy több ezer tonnás réztekercs?

Egyrészt lehet őrizni kellene:):D XD

Másrészt nem lenne túl szép, harmadrészt pedig több ezer munkaóra lenne az elkészítése.

De amire nem gondoltam csúszdában vízierőmúre hasonló cucc.

Itt a hó sűrűsége a probléma, ugyanis a lapátokat eltörné nagy valószínűséggel.

A Nobell díjjal kapcsolatban:

A módszer létezik, csak nem erre. Németországban csináltak egy autópályát, amiben a boritás alatt ilyen generátorok vannak. Egy kb 1 kilométeres szakaszon statikus forgalom mellett 400 kW-ot sikerült elérniük.

Ezt extrapolálva a lavinára. A hegy egy adott pontjára végig helyezni kell ilyen generátorokat. Ezután meginditani a lavinát, és lesz áram, már ameddig mozog a lavina. Ha megált, akkor már nem lesz, egy ilyen egyszerű. Újra mozgásba kell hozni, és ismét foglalkozni kell azzal, hogy mi van ha elfogy a hó? Nyilván laikus megoldás lehet átvinni egy másik hegyre, de több tonna hó alól kell kiásni. A hó pótlása is idő, néhány hónap esetleg egy év múlva lesz okés.

Másrészt nem foglalkoztunk a településekkel sem. Azért egy hegy, ahol folyamatosan lavinák vannak nem biztonságos.

Ha a hóhatár fölé ér a hegy, ahol gyakori a hóesés, akkor össze lehet megfelelő mennyiségű havat gyüjteni egy lejtős, legyező szerű terelőrendszerrel, ami egy csúszdába terelné a havat, kiszámított meredekséggel, ami a tapadás ellen van. A mozgási energiát más módon is lehetne hasznosítani, pl: görgőrendszerrel. Én mondjuk főleg ott látom a bökkenőt, mi történik a már lecsúszott hóval, ugye, arra mégsem lehet várni, hogy elolvadjon. A hatásfoka is kérdéses és a hó sem esik mindig.

Piezoelektromosság esetén a nyomásnak váltakozni kell?