Hogyan alakult ki a Nógrádi medence felszíne?

Konkrétan az Ipoly-völgyről van ilyen adatom, ami ugye csak egy része a medencének,de bemásolom, hátha segít:

Az Ipoly-völgy mai arculatának kialakulását elsősorban az erőteljes negyedidőszaki

kéregmozgásoknak köszönheti, amelyet a külső felszínformáló erők módosítottak. A völgy

alapzatát kb. 1000 méter vastag oligocén üledék képezi. A felső oligocén 250–400 méter

vastag összletének szemcseösszetétele változatos, a durva kavicstól az agyagmárgáig minden

előfordul benne. Az Ős-Ipoly üledékei először a mélyebb területeket és az oldalvölgyeket

terítették be. E folyóvízi üledékekre a keresztrétegzettség és a lencsés kiékelődés jellemző. A

területen erre az alapra az ártereken újholocén folyóvízi üledékek rakódtak, melynek

szervesanyag-tartalma a morotvákban és az átmeneti vízborítottságú ártérszakaszokon

jelentős lehet. A magasabb térszíneken óholocén folyóvízi és deflációs homok található a

felszínen, néhol a lösz előfordulása is jelentős.

Az Ipoly folyásirányában is tükröződnek a területre jellemző, hosszabb K-Ny-i és a

rövidebb É-D-i irányú törésvonalak. A terület jelenlegi vízrajzának és domborzatának

kialakulását vizsgálva a pliocén kor végéig kell visszatekintenünk. Ekkor ugyanis a

domborzatot a pleisztocén elejéig tartó hegységképződési folyamatok lényegesen

megváltoztatták.

A pliocénben a Kárpátokból érkező folyók szinte akadálytalanul szállíthatták

hordalékaikat az Alföld területére. Később, az Alföld süllyedésével egy időben a szerkezeti

mozgások következtében környezetükhöz képest még markánsabban kiemelkedtek a

szomszédos hegyvidékek, köztük a Börzsöny és a Dunazug-hegység.

A folyóvizek bevágódása nem tartott lépést a térszín gyors emelkedésével, így az Ős-

Ipoly É-D-i irányát megváltoztatva ÉK–DNy-i irányt vett fel, majd Vác környékén egyesülve

az Ős-Garammal, az Ős-Selmeccel és az Ős-Búrral D-re fordult és a Pesti-síkságon keresztül

D felé vette útját.

A pleisztocénban a Börzsöny és a Cserhát további emelkedésével az Ős-Ipoly

fokozatosan északabbra tolódott, és elfoglalta mai folyásirányát. A pleisztocén eljegesedés

utolsó időszakában a völgy az ismételten fölerősödő szerkezeti mozgások hatására kisebb

részmedencékre tagolódott, amelyek később összekapcsolódtak, és ma kisebb-nagyobb

alluviális síkságokat alkotnak.

A mai völgy tehát több ilyen feltöltődött süllyedék láncszerű összekapcsolódásának

tekinthető. Az intenzív negyedidőszaki szerkezeti mozgások következtében a folyó által

kialakított, törésekkel harántolt teraszok gyakran egybemosódnak, így elkülönítésük

nehézséget okoz. A földtörténeti közelmúltban lezajlott szerkezeti mozgások intenzitását

fiatal lejtős tömegmozgásos (deráziós) formák is alátámasztják. (Dr. Hegyi Zoltán–Selmeczi Kovács Ádám–Tóth Balázs: Ipoly-völgy)

Emellett egy prezentáció erejéig foglalkoztam a Nógrádi-medencével, főleg a déli területével, erről is van egy talán idevágó rövid jegyzetem:

A medence északi részén holocén futóhomokkal fedett alacsony újpleisztocén teraszok találhatóak. Nyugaton alsómiocén üledékek, ami miatt a felsőoligocén összlet csak a vízmosásokban kerül elő(pl. Nagyoroszi).

A terület nagy részét a felsőoligocén katti emelet homokköves-agyagos-homokos rétegsora építi fel. A mai felszínt kialakító tektonikus mozgások egészen fiatalok. A morfológiai formakincset kialakító vetők megfigyelhetők a Derék-patak felső völgyében.

A medencében jelen vannak a harmadidőszak végi, erős lepusztulást igazoló fiatal kvarckavicstakaró-rétegek. Ezek a rétegek diszkordánsan települtek a tortonainál idősebb üledékekre(melyek andezitkavicsokat is tartalmaznak, pl. Diósjenő, Szőlő-hegy).

Denudációs felőlet: A Derék-patak bal partja és a Börzsöny között található. A felsőoligocén üledékek mellett helvéti slir rétegek is részt vesznek a felépítésében. Két szintre bonthatjuk. A magasabb a Börzsöny lábánál, s az ehhez képest jóval alacsonyabb rész a már említett patak partjánál található. Ezt a területet néhány nagyobb eróziós völgy szabdalja szét(pl. az aszimmetrikus keresztmetszetű Nagyoroszi-völgy).

A medence keleti szárnya, azaz a Derék- és a Lókos-patak völgye eléggé hasonló a már megismert területhez, azonban a déli rész nem egyszerűen, féloldalasan kiemelt, kelet felé dőlő denudációs felszín, hanem gyenge felboltozódás. Kissé aszimmetrikus keresztmetszetű. Az antikliniálishoz hasonló formát a fiatal vetők mentén bevágódott völgyek alaposan feldarabolták. A boltozatot éles, merev, egyenes peremtörés zárja le a Diósjenői-patak és a folytatásában a Lókos-Bánk-Romhány közötti nyílegyenes völgyszakasz irányában.

Így a Diósjenő-Nógrád közötti medencerészlet DK felé lejt. Fedőjük vékony, kissé átmosott lösz, aljuk slir, a slirba kvarckavicsos padok települtek. Délen, Érsekvadkert környékén a felszín gyengén K felé lejt, Tereske környékén azonban nagyrészt periklinálissá és boltozatszerűvé válik.

Végeredményben megállapíthatjuk ,hogy a Dél-Nógrádi-medencefelszín három oldalán lévő területek a medencétől ellentétes irányban lejtősödnek. Ez nem puszta véletlen, hanem az eredetileg is néhány szintben kifejlődött harmadidőszak végi tönk- és denudációs felszínek pannon utáni vetők okozta fiatal kiemelkedésével és elferdülésével kapcsolatos. (Láng Sándor könyvéből dolgoztam)