A nemesgázoknak van vegyértékelektronjuk?

A xenon-fluorid nem a legkülső elektronon van.

Ha egy kicsit elgondolkodnál, akkor rájönnél, hogy a héjak kitöltődéte ebben a sorrendben van:

1s2 2s2 2p3 3s2 3p2 4s2 3d!

A 3d as lényeg, ugyanis a nemesgázvegyületek pont a 3D elektronokkal képet vegyületet.

héliumból nem lehet másik vegyületet előállítani. A pauli elv miatt.

Vegyérték elektronok: a nem lezárt alhéjak párosítatlan elektronjai.

Példák:

A lítiumnak alapállapotban 1 vegyérték elektronja van:

Li: [He] 2s1

A szénnek alapállapotban 2, gerjesztett állapotban - amikor 1 2s elektron 2p pályára kerül - 4 vegyérték elektronja van:

C: [He] 2s2 2p2

C*: [He] 2s1 2p3

Utóbbi "dobozokkal" szemléltetve:

C: [He] [↑↓] [↑ ][↑ ][ ]

C*: [He] [↑ ] [↑ ][↑ ][↑ ]

Megjegyzés #1: Egyes irodalmak és a középiskolák úgy említik, hogy annyi vegyérték elektronja van egy elemnek (pontosabban atomnak) ahányadik fő- illetve mellékcsoportba tartozik - ez a megállapítás közelítésnek mindenképpen elfogadható, de a pontos leírás a fentebb vázoltak.

Megjegyzés #2: mindig használd a periódusos rendszert!

A nemesgázokat nézzük a Xe példáján:

Alapállapotban 0, gerjesztéstől függően 2, 4 illetve 6 vegyérték elektronja van:

Xe: [Kr] 5s2 4d10 5p6

Xe*: [Kr] 5s2 4d10 5p5 5d1

Xe*: [Kr] 5s2 4d10 5p4 5d2

Xe*: [Kr] 5s2 4d10 5p3 5d3

"Dobozokkal" szemléltetve (5p pályától kezdve):

Xe: [Kr] ... [↑↓][↑↓][↑↓] [ ][ ][ ][ ][ ]

Xe*: [Kr] ... [↑↓][↑↓][↑ ] [↑ ][ ][ ][ ][ ]

Xe*: [Kr] ... [↑↓][↑ ][↑ ] [↑ ][↑ ][ ][ ][ ]

Xe*: [Kr] ... [↑ ][↑ ][↑ ] [↑ ][↑ ][↑ ][ ][ ]

Így a Xe például a monofunkciós F atommal a következő megfelelő vegyületeket képzi (természetesen nem közönséges körülmények között - nem részletezem):

XeF2 xenon-difluorid

XeF4 xenon-tetrafluorid

XeF6 xenon-hexafluorid

[XeF8]2- oktafluoro-xenát(VI) komplex anion

Érdekesség: Cs2[XeF8] cézium-[oktafluoro-xenát(VI)] komplex vegyület bomlás nélkül T=670 K-ig (t=397 ºC) hevíthető.

/Forrás: Dr. Bodor Endre: Szervetlen kémia, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1994./