Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Ősrobbanás - tudományosan...

Ősrobbanás - tudományosan megalapozott?

Figyelt kérdés

A fekete lyukakról tudjuk, hogy akkora a gravitációs erejük, hogy még a fényt is elnyelik. Szinte mindent elnyelnek. (Azért csak szinte, mert úgy tudom, Hawking felfedezése, hogy a fekete lyuk "nem is olyan fekete", azaz vannak vmiféle sugárzások, melyeket kibocsát.)

Na szóval, ha az ilyen "apró" fekete lyukak ekkora bekebelezésre képesek, akkor hogyan lehetséges az, hogy a világ legnagyobb fekete lyuka, amely az egész világegyetemet tartalmazta, önmagából kirobbanjon és tágulni kelljen? Ehhez a fénysebesség sokszorosára lett volna szükség, nem? Amelyet tömeggel rendelkező test nem érhet el. Vagy akkoriban ezek a dolgok másképp működtek?


2009. okt. 13. 02:36
1 2
 1/17 anonim ***** válasza:
98%

"Na szóval, ha az ilyen "apró" fekete lyukak ekkora bekebelezésre képesek"


Apró fekete lyukak nem képesek nagy bekebelezésekre. A téma már volt a részecskegyorsítóval kapcsolatos rettegések kapcsán néhányszor.


"hogy a világ legnagyobb fekete lyuka, amely az egész világegyetemet tartalmazta"


Úgy, hogy az nem "a világ legnagyobb fekete lyuka" volt.


"Vagy akkoriban ezek a dolgok másképp működtek?"


Igen és nem.


Vegyük például a Newton-törvényeket. Ezek a hétköznapi életben "igazak", miközben nagy sebességeknél és tömegeknél már Einstein egyenleteit kell elővenni. Nem azért, mert mások a fizikai törvények akkor, amikor nagy sebességekről és tömegekről van szó, hanem azért, mert a fizikai törvények ugyanazon készlete érvényes mindig, de közepes méreteknél és tömegeknél (azaz a hétköznapi életben) az egyenletek olyan tagjai hanyagolhatók el, hogy a newtoni egyenletek közelítőleg érvényesek.


Ugyanígy, az ősrobbanás utáni pillanatokat kicsit más törvényekkel kell leírni, mint mondjuk a világunk mostani állapotát, de ez nem jelenti azt, hogy a fizika maga megváltozott. A részecskegyorsítók építésének egyik célja különben az, hogy reprodukáljanak olyan körülményeket, amelyek a világ keletkezésekor álltak fenn. Ebből érthető meg ugyanis sok törvény, ami persze most is érvényes, de a hatása a mi köznapi világunkban elhanyagolható(nak tűnik) és nem tanulmányozható.

2009. okt. 13. 09:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 A kérdező kommentje:

""Na szóval, ha az ilyen "apró" fekete lyukak ekkora bekebelezésre képesek"


Apró fekete lyukak nem képesek nagy bekebelezésekre. A téma már volt a részecskegyorsítóval kapcsolatos rettegések kapcsán néhányszor."


Aprónak értem a világ bármely fekete lyukát az eredeti ősuniverzumhoz képest.


""hogy a világ legnagyobb fekete lyuka, amely az egész világegyetemet tartalmazta"


Úgy, hogy az nem "a világ legnagyobb fekete lyuka" volt."


Akkor mi? Szinte egy pontban összpontosult a világegyetem egész tömege, akkor mi másnak lehet ezt nevezni, mint egy fekete lyuknak?

2009. okt. 13. 10:13
 3/17 anonim ***** válasza:
98%

"Aprónak értem a világ bármely fekete lyukát az eredeti ősuniverzumhoz képest."


Mi az, hogy "eredeti ősuniverzum"? Szerintem nem nagyon létezik ez a fogalom, vagy ha mégis, akkor mondd el, mit értesz ezen.


Egyébként a fekete lyukak lehetnek kicsik (kis tömeg) és nagyok (nagy tömeg). A kis tömegűek semmit sem szívnak be, a nagyok sok mindent.


"Akkor mi?"


Nem fekete lyuk, pont. A fizikusok és csillagászok kutatják, hogy milyenek voltak a körülmények az ősrobbanás utáni pillanatokban. A fekete lyuk az egy más történet, fekete lyukaknak bizonyos mostanában is előforduló objektumokat hívnak.


"Szinte egy pontban összpontosult a világegyetem egész tömege, akkor mi másnak lehet ezt nevezni, mint egy fekete lyuknak?"


Mondjuk "az univerzum, a Big Bang után egymilliomod másodperccel" egész szabatos elnevezés, szemben azzal, hogy "fekete lyuk", ami hibás.

2009. okt. 13. 11:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/17 A kérdező kommentje:

""Aprónak értem a világ bármely fekete lyukát az eredeti ősuniverzumhoz képest."


Mi az, hogy "eredeti ősuniverzum"? Szerintem nem nagyon létezik ez a fogalom, vagy ha mégis, akkor mondd el, mit értesz ezen."


Eredeti ősuniverzum = A mostani univerzum múltbeli változata, egészen a kezdetig visszamenőleg.


"Egyébként a fekete lyukak lehetnek kicsik (kis tömeg) és nagyok (nagy tömeg). A kis tömegűek semmit sem szívnak be, a nagyok sok mindent."


Épp ezt mondom, hogy ha a világegyetem össztömege egy pici pontban tömörült össze, akkor ennek pláne hogy nem szabadott volna semmit sem kiengednie magából. Mégis ez történt. HOGYAN? Erre várom a választ.


""Szinte egy pontban összpontosult a világegyetem egész tömege, akkor mi másnak lehet ezt nevezni, mint egy fekete lyuknak?"


Mondjuk "az univerzum, a Big Bang után egymilliomod másodperccel" egész szabatos elnevezés, szemben azzal, hogy "fekete lyuk", ami hibás."


Miért hibás? Mi másban különbözik egy fekete lyuktól, mint elnevezésben? Mutass rá, hogy hol a különbség! Az, hogy te a kettőt minek nevezed, az engem nem nagyon érdekel, a kérdés az, hogy egy fekete lyuk és az ősuniverzum állapota miben különbözött egymástól.


Valaki hozzáértő segítsen, mert 72%-os nem érti a kérdést! :(

2009. okt. 13. 12:08
 5/17 anonim ***** válasza:
96%

Rendben, kedves kérdező - fordítsuk meg a kérdést.

Mint tudod, jelenleg egy szétrobbanó világban élünk.

Annak a nyomait, hogy ez a világ milyen volt régen, sok helyen megtaláltuk (nem írom le részletesen, nyilván ismered).

Ma az eseményeket a másodperc icipici kis töredékéig vissza tudjuk követni (a robbanás óta - tehát pl. tudjuk, hogy mi történt a robbanás kezdete után 10ad-30 mp múlva. Azért tudjuk, mert megtaláltuk a nyomokat: pl. anyagokat olyan elrendezésben, amelyek csak ebből alakulhattak ki, és ismerjük a fizikai törvényeket).


Tehát akkor, kedves kérdező - ezen tények birtokában légy szíves írd le, hogy SZERINTED hogyan, mi módon keletkezett a világunk?

2009. okt. 13. 19:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/17 A kérdező kommentje:

Én nem tudok modellt adni, viszont a jelenlegi modellben erősen kételkedek. Ugyanis számomra tisztázatlan az alábbi kérdés:


Az ősrobbanás akkor lenne sikeres, ha a világegyetem kezdetben gyorsabban tágul (sokkal), mint amekkora a fénysebesség. Miért? Hát azért, mert enélkül összezuhant volna vissza önmagába az óriási össztömege miatt. (Ezért hasonlítottam a fekete lyukhoz.) Viszont, tömeggel rendelkező részecskéknek a fénysebességet elérni illetve túllépni nem lehetséges a relativitáselmélet szerint. Akkor mégis, hogyan lehetséges, hogy létezik a világegyetemünk? A két törvény (a gravitációs törvény és a relativitás törvénye) hozza létre ezt a paradoxont, ami számomra azt sugallja, hogy az eredeti állítás helytelen volt. Azaz, nem volt ősrobbanás. Kérek, valakit, hogy mutassa meg nekem, hogy itt semmiféle paradoxonról nincs szó. Ha ilyet senki nem tud mutatni, akkor az ősrobbanást ostobaságnak fogom tartani, hiszen úgy tűnik, hogy teljesen abszurd. Annak ellenére, hogy nem tudok modellt hozni a helyébe.


Egyébként tegnap találtam egy oldalt arról, hogy kételkednek abban ma már, hogy az ősrobbanásból származtatott, kihűlt részecskék tényleg az ősrobbanásból valók-e: [link]

2009. okt. 13. 21:37
 7/17 anonim ***** válasza:
96%

"Az ősrobbanás akkor lenne sikeres, ha a világegyetem kezdetben gyorsabban tágul (sokkal), mint amekkora a fénysebesség."


Képzeld, jelen tudományos elméletek is ezt mondják, ezt hívják inflációs időszaknak, amikor hirtelen nagyon nagy tágulás ment végbe, akár fénysebességnél gyorsabban. Hogy miért nem zuhant magába, a gravitáció hatására, erre vezették be a sötét energia fogalmát, azaz azt az erőt, ami a "kezdőlökést" megadta, és adja ma is. Az Einstein és Friedmann egyenletekben ezt a kozmológiai állandó bevezetése jelenti. Ez egy tágulást előidéző erő, amely állandó, viszont a gravitációs erő nem, mert ha távolodnak egymástól az objektumok, akkor csökken a gravitációs vonzás. Tehát van egy vonzó tag, ami folyamatosan csökken, és egy taszító, ami pedig állandó. Ennek a két hatának az eredménye okozza a folyamatosan táguló világegyetemet.


" Viszont, tömeggel rendelkező részecskéknek a fénysebességet elérni illetve túllépni nem lehetséges a relativitáselmélet szerint."

de igen, és nem mond ellent a relativitásnak, ugyanis ebben az esetben maga a tér nyúlik, azaz a tér két pontja közötti távolság nem nő meg, csak a fizikai távolság, amit lemérsz.

2009. okt. 13. 21:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/17 A kérdező kommentje:

"Hogy miért nem zuhant magába, a gravitáció hatására, erre vezették be a sötét energia fogalmát, azaz azt az erőt, ami a "kezdőlökést" megadta, és adja ma is."


Ha erről a sötét energiáról ennyire evidens módon beszélnek, akkor nyilván már bizonyították is a létét. Az természetesen nem bizonyíték, hogy "enélkül nem jött volna létre az ősrobbanás". Kérdezem, van ennek jelenlétére bizonyíték?


"Az Einstein és Friedmann egyenletekben ezt a kozmológiai állandó bevezetése jelenti."


Úgy tudtam, Einstein legnagyobb ballépése volt a kozmológiai állandó bevezetése, saját bevallása szerint.


"Ez egy tágulást előidéző erő, amely állandó, viszont a gravitációs erő nem, mert ha távolodnak egymástól az objektumok, akkor csökken a gravitációs vonzás. Tehát van egy vonzó tag, ami folyamatosan csökken, és egy taszító, ami pedig állandó. Ennek a két hatának az eredménye okozza a folyamatosan táguló világegyetemet."


Ha ez tényleg így lenne igaz, ahogy leírtad, akkor gondolom bizonyos, hogy nem lesz Nagy Reccs. (Más néven Nagy Zutty.)

2009. okt. 13. 22:23
 9/17 anonim ***** válasza:
97%

"Ha erről a sötét energiáról ennyire evidens módon beszélnek, akkor nyilván már bizonyították is a létét. Az természetesen nem bizonyíték, hogy "enélkül nem jött volna létre az ősrobbanás". Kérdezem, van ennek jelenlétére bizonyíték? "

Jól látod, nincs rá bizonyíték. Nem is ezt tekintik a bizonyítéknak. Az ősrobbanásra elfogadott bizonyítékok:

1) a könnyű elemek arány az Univerzumban, mint H, He, Li. Ezek megegyeznek az elmélet által jósolttal, kimérték.

2) a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (szintén kimérték nagy pontossággal)

3) az Univerzum tágulása


"Úgy tudtam, Einstein legnagyobb ballépése volt a kozmológiai állandó bevezetése, saját bevallása szerint."


saját bevallása szerint, ugyanis ő azért vezette be, mert friedmann rávilágított, hogy az Einstin-egyenleteknek nincsen statikus megoldása (illetve egy van, az üres Univerzum), márpedig az akkori elképzelés szerint az Univerzum statikus. Amikor Hubble felfedezte a tágulást, Einstein rájött, hogy fölösleges, mert az Einstein-egyenleteknek van táguló megoldása, ha a kezdeti energia-impulzus sűrűség elég nagy. nagyjából a nyolcvanas évektől kezdték újra alkalmazni a kozmológiai állandót, amikor az Ősrobbanás nem tudott bizonyos jelenségeket megmagyarázni (finomhangolás-probléma, nagyskálás szerkezet kialakulása, a kozmikus háttérsugárzás erőteljes homogenitása). Ezen problémákra nyújtott megoldást az inflációs kozmológia elmélete. Az elmélet még nem teljesen igazolt, például feltételezi a Higgs-részecske létezését, és a szimmetriasértést (több anyag, mint antianyag), ezek még további bizonyítást (vagy cáfolatot) várnak, például a most induló LHC segítségével.


"Ha ez tényleg így lenne igaz, ahogy leírtad, akkor gondolom bizonyos, hogy nem lesz Nagy Reccs."


Igen, a tudomány jelenlegi legelfogadottabb állása szerint nem is lesz.

2009. okt. 13. 23:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a választ! Megy a pont. ;)
2009. okt. 13. 23:40
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!