Miért van a humán tárgyaknak ilyen mérvű elnyomó hatása a természettudományokkal szemben?

" Inkább tanulok helyette nyelveket."

:-D Ari vagy. Aki kémiát és bioszt tanul az is tanul nyelveket. Én is több nyelven tudok, doktori fokozathoz minimum 2 idegen nyelvtudás szükséges (igaz a másodiknál csak alapfok a követlemény, de akiket én ismerek mindenkinek legalább két középfokúja volt).

"De szerintem teljesen felesleges, hiú ábránd a multimédiás oktatási ezközöktől várni a termtudományok fellendülését... egy youtube video SOSEM lesz olyan, mint egy élőben elvégzett kísérlet. Én boncoltam mindenféle állatot, emberén is voltam, hidd el, nem ugyan az. Youtube-on én se nézném meg, de csinálni, jelenlenni jó volt."

Egyrészt a youtube video sokkal olcsóbb, mint amennyire egy kísérlet. Azt se mondd, hogy haszontalanabb, mint a semmi.

Másrészt nem csak biológia van, nem igen hiszem, hogy pl. egy antenna elektromágneses terét kísérletesen meg tudnád mutatni. Szerintem igen is jó lenne a multimédia, a megfelelő vizualizáció minden olyan esetben, ahol nem lehet gyakorlatot mutatni. Vagy azért, mert drága, vagy azért mert elvben sem lehetséges.

Azzal sem értek egyet, hogy ne legyen elmélet. Aki nem tanul meg elméletet olvasni, tanulni és absztrahálni, abból nem lesz sem matematikus, sem fizikus, sem mérnök. Azt biológiai kísérlettel nem tudod megtanítani egy diáknak, hogy milyen elolvasni 300 oldalt, feldolgozni és az abban elsajátított tudást gyakorlatban használni.

Olyan ez, mint a fogorvos: a kellemetlenséget nem lehet megúszni.

Egyébként amikor majd nagyon kevés lesz a fizikus, a mérnök, a kémikus, a biológus, akkor eljön az a pont, hogy ezen munkáknak olyanannyira felmegy a bére, hogy ezáltal újra presztizse lesz. Mert amikor majd a kommunikáció szakkal nagy nehezen megszerzett tördelői meló 150 ezret ér (mert van belőlük sok), egy kémikus, vagy biológus meg 350-et (mert szinte alig van belőlük), akkor megfordul a tendencia és a szegényebb gyerekek is tudni fogják, hogy a reáltudással megszerzett stabil, jól kereső munkahelyért megéri matekot tanulni.

Engedjetek meg még 2 megjegyzést!

A szocializmusban sok reál-értelmiségit képeztek, gondozták a tehetségeket, de javarészt le is bunkózták őket. ( Lebunkózás alatt a mellőzést, félreállítást értem.)

Ha Öveges professzor visszatérhetne egy napra, nagyon örülne, hogy olcsó lézert árulnak a piacon. Ám, ha az oktatást látná elszomorodna.

Nem olvastam végig a sok választ, röviden leírnám az én tapasztalatomat. Engem érdekelnek a természettudományok, de seggh*lye vagyok hozzájuk. Az ok pedig a következő: nem tanították normálisan.

A matekkal nem volt sosem gondom, erős négyes voltam, bioszból detto. Nah de a kémia meg a fizika... olyan tanáraink voltak, akik szakmailag nagyon jók, elismertek, de tanítani egyáltalán nem tudtak. Az alapokat nem tudták megtanítani, anélkül meg nehéz építkezni, különtanárt meg nem mindenki engedhet meg magának. És igen, mint előttem is írták, habár érdekes, nehéz autodidakta módon tanulni a természettudományokat. Később kaptunk normális tanárt, de ő meg azt hitte megvannak az alapjaink, és el is várta tőlünk azt a szintet (amit ugye nem sajátítottunk el, így lett egy osztálynyi ember h*lye a fizikához és kémiához).

Mert pl a matek undorító,mindenféle szabály meg képlet...Ha jó eredmény is jön ki,az nem ad akkora örömöt,mint pl egy szép zenemű,vagy egyéb humán produktum.Egy szép zeneművet ha nem is tud előadni,de befogadni és élvezni képes a nagy többség,míg a matekot,ha nem műveli maga is megfelelő szinten,akkor csak számok kusza halmazát látja.

Engem fizikából is mindig csak a jelenségek és törvények tapasztalati levezetése,megértése érdekelt,a számítások száraz része nem kötött le.

"Ha jó eredmény is jön ki,az nem ad akkora örömöt,mint pl egy szép zenemű,vagy egyéb humán produktum."

Egy képletnek, vagy egy megoldásnak is van esztétikai vonatkozása, csak értő szem és agy kell hozzá. A Maxwell-egyenletek pl. lenyűgözően egyszerűek ahhoz képest, hogy mi minden következik belőlük (pl. elektromágneses hullámok), emellett van egy belső szimmetriájuk (az elektromos és mágneses mező egymást kelti), ugyanakkor van benne aszimmetria is (nincs mágneses monopólus).

Rengeteg más területet is említhetnék.

"Jaj, hát egy középiskolás korú fiatal lányt mi érdekel igazán? A szerelem, a bulik, a barátságok, a lélek, az érzelmek, az emberek. A középiskolás fiúkat? Autók, dugás, foci. Ennyi."

Szerintem ne általánosíts, hidd el, ez közeg kérdése is. Bár sajnos van igazad, hogy (holott én is fiatal vagyok) totális megdöbbenéssel figyelem a korosztályomat, hogyan szabad, illik, és egyáltalán, hogyan lehetséges ezt megengedni maguknak?

Ettől függetlenül ma is találsz olyat, aki gimnazista kora óta, céltudatosan, egy dolog felé orientálódik, mert nem fontosabb neki a "csavargás, vagy a dugás". Talán mert ezzel hosszútávon nem élsz meg...?

A Kérdezőnek a válasz pedig: Valóban az figyelhető meg, hogy az egyetemeken a bölcsész-és jogi karok vezetnek, míg a gyógyszerészet pl. ami nálunk világhíres, mégis hiányszakma. Sok reál tantárgy valóban tanárfüggő, illetve a mai felnőttek is jönnek a folyton "Kémia? Rémálmomban se jöjjön elő, azóta se látom hasznát" szöveg, mégis évente többen is agyonmérgezik magukat, mert annyira nem jártasak a dologban. Egy alapfokú jártasság ezekben is szükséges, még ha nem is akar az illető orvos lenni...