Ha el tudnánk érni, hogy a Föld a mostani keringési síkjára merőleges síkon keringjen a Nap körül, változna valami?

[link]

Miután olyasmi mozgása van a bolygóknak mint az a videón látható,szerintem nem történhet meg ilyen.

Elméletileg lehetséges (mi nem az?), de a többi bolygó pályája szétmenne, meg a Földé is, így a következmények elég komolyak lennének.

HA a többi bolygót valahogy fixálnánk, és elhanyagolnánk olyan dolgokat mint pl. a galaxisközéppont körüli keringés, és csak azt néznénk hogy van egy Nap, a Föld, meg a Tejút síkja, akkor esetleg több csillagot látnánk az égen éjszaka. Persze akkor, ha a keringési síkhoz hozzáigazítanánk a Földnek a Naphoz viszonyított dőlésszögét, különben bejön egy durva éghajlati övek eltolódás globálisan.

A bolygók pályazavaró hatása valóban kikezdené a Föld pályájának szabályosságát, de ez viszonylag hosszú távú folyamat lenne. A kérdés egy közel azonnali változást keres.

Természetesen feltételezem a saját forgási tengelyünk szögének a keringési síkunkhoz képesti változatlanságát, mert annak kis megdőlése is átrendezné az éghajlati öveket, gyakorlatilag a Föld teljes éghajlatát, következményeképp az ökológiáját, a haszonnövények termésterületeit, a tengeri planktonállomány, a halászati övezeteket, a passzátszeleket, szóval itt akkor jó nagy gubanc lenne. És amilyen érzékennyé tettük a teljes bolygó élelmiszer-ellátását a globális éghajlattól, itt nagy katasztrófákra lehetne számítani.

Az egyik problémás dolog valóban a meteoridokkal való találkozás. Nem tudom, hogy készült-e valaha is elemzés arról, hogy a törmelék az ekliptikai pólusok fel haladva milyen sűrűséget mutat. A kisbolygóöv és az Oort-felhő is körülbelül az ekliptika síkjában fekszik, ezért az onnan származó égitestek az ekliptika környékén valószínűbbnek tűnnek. Viszont az is tény, hogy az óriásbolygók ezek egy részét eltérítik a felénk vezető útjukról, tehát valamennyit vesztünk és nyerünk is ebben a keringési síkunkban. Az is tény, hogy a meteoridok statisztikailag jellemzőbben mozoghatnak a Földéhez hasonlító pályán, ezért a velük való találkozás sebessége statisztikailag kevesebb, mint ha a Föld állna. Ha merőleges pályán keringenénk, akkor az ekliptika metszésekor az ekliptikai irányú mozgásunk nulla lenne, és "oldalról" kapnánk el a síkban keringő meteoridokat. Persze a rajok nem az ekliptika síkjában keringenek, de összességében, átlagolva mégis ez lenne a helyzet. A 30 km/s-os sebességünkkel keresztirányban ütközve a meteoridokkal szerintem kicsit kemény lehet. Évente két időszakban.

A másik változás a Nap forgási iránya. Most a forgástengelye hozzánk képest durván függőleges irányú. Ha merőleges síkban keringenénk, akkor évente két időszakban átmennénk a Nap poláris területei fölött. Ugyan a Nap mágneses mezője nem olyan szabályos, csokorba fogott, mint a miénk, szerintem mégis lenne ott valami különbség. A kidobott plazma a mágneses terek mentén tér vissza a Napba, és ha feltételezünk egy alapvetően észak-déli irányú napmágneses erőteret, akkor talán a pólusok fölötti pályaszakaszainkban talán kevesebb kidobódás érne el bennünket.

Azt nem tudom, hogy a Nap sugárzása a pólusai környékén mennyire hasonlít a mostanihoz. Olyan sejtésem van, hogy ott kicsivel több lehet a kemény sugárzás, az északi póluson bezuhanó plazmából eredve, és elképzelhető, hogy a fény- és hősugárzás egy kicsivel kisebb. A Fölf nagyon érzékeny ennek a változására. A 2-3 fokos felmelegedésről sokan elmondták már, hogy abból nagy baj lesz, ugyanígy a 2-3 fokos csökkenés is jókora bajt okozhat. A fő probléma a haszonnövények és az oxigéncserét végző növényi területek és planktonálományok időszakos kipusztulása, majd átrendeződése lenne. Ökológiai katasztrófa, amibe az emberiség nagy része belepusztulna. Egy része simán éhenhalna, a maradék egy része pedig az élelmiszerválság miatt kitörő háborúkkal irtaná magát.

Szóval azt hiszem, jobb, ha lemondasz az átirányítási tervről. :-)

Szigorúan elméletileg a technológia eképzelhető. Ilyesmivel foglalkozik a magyarul "Az Időn Kívüli Világ" címmel megjelent könyv.

A nagy kérdés, hogy a felhasznált erőknél a többi bolygóban bekövetkező mellékhatás (most felteszem hogy magát a Földet kellően lassan változtatjuk, így önmagában a dolog nem öl meg rajta azonnal mindent) milyen hatással lenne a Földre. Pl. darabokra szakítanák-e a gravticáiós anomáliákkal.