Kb. hány példány kell egy fajból, hogy genetikailag egészségesen fenn tudjon maradni?

Palacknyak-hatás, megesik a természetes populációknál. A mai gepárdok is mind két pár leszármazottai, ehhez képest a hazai hiúzpopuláció kiváló helyzetben van, mert a kóborló egyedek növelhetik a genetikai változatosságot, vagy fogságban született egyedekkel is dúsítható az állomány. Valóban, ez kicsi szám egy beltenyészttől mentes populációhoz, majd meglátjuk, mennyire romlik a genetikai állapotuk pár generáció múlva, és akkor közbe lehet lépni. (Bár ez a kisebb baj, hamarabb kihal a populáció rendes védelem nélkül.)

Maga a fő kérdés megválaszolhatatlan, milyen faj, mekkora populáció, mi számít még "egészségesnek", meddig maradjon fent?

Erre a kérdésre nincs pontos válasz, erősen függ az adott faj életmódjától és szaporodási stratégiájától. Általában 500 állatnál húzzák meg a határt, de bizonyos esetekben ennél kevesebb is stabilan fennmaradhat.

A magyarországi hiúz állomány spontán telepedett vissza a Kárpátok felől, és mivel az állatok nem ismerik az országhatárokat még mindig összeköttetésben van a Kárpátokban élő hiúz állománnyal (és valószínűleg a kipusztulásukig meg is marad ez a kapcsolat).

Ahogy az előző válaszolók is írtál, sok mindentől függhet ez az érték. Különböző lehet a mértéke a különböző rendszertani csoportoknál, de pl. a szaporodási stratégia is nagy mértékben meghatározza (a poligám fajok sokkal sérülékenyebbek ilyen szempontból, mint a monogámok). A becslést nagy mértékben befolyásolja, hogy pontosan milyen paramétereket vesznek figyelembe, és természetesen egy adott esetben gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy egy adott faj végül kipusztul-e vagy sem.

[link]

Egy metaanalízisben a vizsgált fajok esetében átlagosan kb. 4200-nak adódott az MVP érték (a szükséges minimális egyedszám), de ez meglehetősen eltérhet az egyes rendszertani csoportokra.

[link]

(az első találatnál letölthető a pdf)

De természetesen ennél sokkal alacsonyabb egyedszámmal túlélő fajok is ismertek (igaz, ehhez sokszor emberi beavatkozás is szükséges volt, és a sorsuk gyakran még mindig kétséges).

Ahogy az előző válaszolók is írták,a hazai hiúzok nem alkotnak önálló populációt, a szaporodási időszakban kóborolnak innen Szlovákiába és viszont. Egyébként a hazai hiúz populáció várhatóan nem is igen lesz magasabb, hiszen kevés a nekik megfelelő élőhely, viszont elég nagy territóriumot tartanak fenn.

#1

"A mai gepárdok is mind két pár leszármazottai"

Ezt honnan is vetted? Az tény, hogy átestek egy elég komoly palacknyak effektuson, de azt kétlem, hogy ezt ilyen pontossággal meg lehetne mondani (ha mégis, érdekelne, hogyan).

Emlékeim szerint a természetvédelmi biológia könyvemből, de a neten is többször összefutottam ezzel a kijelentéssel (ami nem bizonyít semmit, csak azt, hogy már nem tudom a forrást). Azt hiszem, átfogó genetikai vizsgálatok után jelentették ki, de hogy mit néztek, már nem emlékszem (talán mitokondriális DNS-t és Y-kromoszómás leszármazást együtt?). Az immunválasz hiánya és az abnormális spermiumok száma csak a palacknyak mellett szól, de a konkrét számra vonatkozóan nem találok a neten cikket (a könyvem nincs itt, hogy megnézzem, mire hivatkozik), bár már ott is extrém értékekről írnak.

(Amúgy kösz, hogy szólsz, sikeresen elírtam: kb. 20 egyed. Legalábbis még tavaly ezt mondtam egy hasonló kérdésre, de ha megyek vissza addig, amíg meg nem találom a témában az első válaszomat, kiderül, mi a pontos szám és honnan vettem.)

#5

Igen, ennek közben én is utána néztem, nagyon érdekes jelenség, csak a két pár volt gyanús, amellett, hogy nagyon kevés, nem hiszem, hogy ilyen pontossággal meg tudnák (mernék) mondani ebben az esetben a vélhető egyedszámot a kutatók.