A kétréses kvantum kísérlet miről szól? Érti ezt valaki?

Mindennap felteszed a kérdést? Már unalmas....

http://www.youtube.com/watch?v=LbubPpizIwg

Elárulnád, hogy az ember hogyan figyeli meg az elektront?

Légy erős: a megfigyelő mindig a detektor. Az dönti el, hogy a részecske végül milyen állapotba kerülhet - és ezt rögzíti. Az ember mindig a detektort figyeli meg - de az már egy határozott állapotban van, ott vita nincs.

Na, ja - csak ez nem igaz.

Hiába tekint oda, mert ő nem látja az elektront. Tehát az továbbra is mindkét résen átmegy.

Míg ha odatesz egy detektort, ami látja is az elektront - akkor az már csak az egyik résen megy át.

De itt a detektor hozta a változást, és nem az, hogy megnézted!

A fényt nem látod.

A fotont egymagában akkor láthatod (csak teljes sötétségben működik), ha a szemedbe érkezik - és ott el is nyelődik.

NEM LÁTOD A DETEKTOR ELŐTT ÁTMENŐ ELEKTRONT - SEM A FOTONT.

Ezt lehet csűrni és csavarni - de akkor is így van.

Azért mondtam, hogy menj át az ezotériába, mert nyilvánvaló tények ellenére is csak erőlteted a saját vágyaidat. Ez nem tudományos megközelítés, és így nem kapsz tudományos válaszokat.

Az emberi szem akkor érzékeli a fényt (fotont), ha az közvetlenül belép a szemünkbe, és a szemünkben lévő fényérzékeny sejtek egyikébe becsapódik. De ha csak egyetlen foton lép be a szemünkbe, akkor azt még nem érzékeljük. Tehát ha a kétrés kísérletet úgy hajtjuk végre, hogy mindig csak egyetlen fotont/elektront/egyebet küldünk a rések felé, akkor még ha rá is nézel a szemeddel a rések egyikére, nem fogok érzékelni a kilőtt fotont. Egyetlen foton érzékelése csak műszeres méréssel végezhető el.

"Miért csapódik oda az elektron ?" - Hova? Feltételezem, arra gondolsz, hogy miért alakul ki ugyanolyan interferenciakép, ha az elektronokat egyesével lőjük ki. Az elektron a kilövése után hullámokhoz hasonlóan viselkedik, és tulajdonképpen mindkettő résen áthalad, egyszerre. Így önmagával interferál, hullámként. Ha pedig a résekbe detektort helyezünk, akkor a résen való áthaladás pillanatában anyagi objektumként viselkedik, így nem haladhat át, csak egy résen. - (Hasonló eredményre jutunk mind a koppenhágai értelmezéssel, mind az Everett féle sokvilág hipotézissel, de ez a felfogás egyszerűbb, és érthetőbb, de ha kíváncsi vagy, persze ezeket is leírhatom.)

"Miért ugyanúgy működik a fotonnál és más részecskéknél, atomoknál, molekuláknál?" - nem működik ugyanúgy minden esetben. Például monokromatikus fényt bocsátunk a résekre, a túloldalon a kibocsátott fénnyel egyező színű, változó fényerejű sávokat látunk majd. Viszont ha pl. fehért fényt használunk, akkor színes sávokat látunk majd, mert a fehér fény különböző frekvenciájú összetevőinek más a hullámhossza, így az interferenciaképen máshol látjuk majd az erősítéseket, gyengítéseket, kioltásokat.

És nem minden molekulával működik, ma már sikerült hullámszerű viselkedést megfigyelni fullerénmolekuláknál is (60 szénatomot tartalmaznak), de nagyobbaknál még nem.

"Miért interferál önmagával?" - azért , mert ha atomi, vagy kisebb nagyságrendbe eső objektumokat nem figyelünk meg, akkor azok hullámszerűen viselkednek. Így a két rést elérve mindkét rés hullámforrásként viselkedik, és így két, azonos fázisú hullámforrás okozza a jelentkező interferenciát. Az ernyőre/detektorra való becsapódás és az érzékelés pillanatában természetesen ismét anyagi objektumként viselkednek.

"Egyáltalán miről szól a kétréses kvantum kísérlet ?" - bizonyítja a hullám-részecske kettősség létezését, és perdöntő kísérletként áll a kvantumfizika mellett.

"A megfigyelő megváltoztatta a hullám tulajdonságát puszta jelenlétével." - nem, valójában a megfigyelő csak a detektort figyeli meg, magát a hullámot/foton/elektront nem. Tehát a detektor az, ami itt közvetlenül közbeszól. Természetesen, ha erős, szemmel érzékelhető fényt használunk, akkor ember is lehet a megfigyelő - de itt is csak az ernyőről visszaverődő fényt figyeljük meg, a réseken éppen áthaladó fénysugarakat nem.

"Akkor a világot mi határozzuk meg megfigyeléssel ? " - ismét csak nem a válasz. És egyben igen. A megfigyelésünk által válhat valami konkrét anyagi objektummá, illetve létezővé, de nem mi döntünk arról, hogy valami milyen formában létezzen.

"Amilyen kérédseket teszünk fel róla, ahogyan elképzeljük Istent vagy a jövőnket, úgy fog a világ is alakulni? Ez van a videóban." - nem, a videóban ez nincs benne. Valójában a megfigyelés pillanatában teljesen véletlenszerűen dől el, hogy melyik résen megy át az elektron. A megfigyelőnek semmilyen hatása nincs arra, hogy melyik résen megy át. Az összes hatás: ha megfigyeljük, akkor anyagi részecskeként csak egy résen megy át, ha nem figyeljük meg, akkor hullámként mindkettőn.

"A video alapján amit linkeltetek a megfigyelő az ember" - a videóban a megfigyelő az a nagy szem volt az állványon, nem pedig az ember. Az ember már csak a közvetlen megfigyelő (a detektor) eredményeit látta.

"Pl odatekint az ernyőre egy adott helyre pl az egyik rés elé és máris csak az egyiken megy át, másikon nem, de látom olyan hőguta van, hogy ilyenkor nem vagytok fogékonyak"- ez értelmetlen, vagy csak én vagyok nagyon fáradt? Kérlek, legalább a központozásra kicsit jobban ügyelj, mert könnyebben lehetne olvasni, amit írsz. Nem rossz a helyesírásod, félre ne értsd, csak ma kb. 4-kor kellett kelnem, és az már régen volt.

"A fényt látja és akkor már nem megy át mindkét résen. Ha odateszi a detektort nem megy át, ha az ernyőt átmegy." - Az ernyő mindkét esetben ott van. Talán az is okozhat félreértést, hogy ebben a kísérletben a detektornak két jelentése van - van egy detektor, ami figyeli, hogy az egyes elektronok melyik résen haladnak át. Ha pedig egyesével lövöldözzük az elektronokat, akkor van még egy detektor, az ernyő helyén.

"Midegy, nem tudok mindenkinek elemi kvantumfizikát oktatni. Képzett emberek válaszát várom." - nem is kell mindenkinek elemi kvantumfizikát oktatnod. Azok, akik ezt teszik, nem szoktak a kétrés kísérletről a gyakorikérdéseken informálódni.

Decipiatur