Radioaktivitás, radioaktív sugárzás képes létrejönni természetes módon?

A banán mellett nem mSv, hanem µSv a mértékegység, azaz 10 000 banán (napi 28) teszi ki az éves adagot.

Másrészt ez a lakossági dózis nagyon mélyen a bármi észrevehető hatás alatt van. Ha valaki évente ennyi többletet kap, akkor maximum néhány ezrelékkel megnő számára a rákos megbetegedés kockázata. A sugárzással dolgozók számára 50 mSv az éves limit, és 100 mSv-t dózis fölött van egyértelműen kimutatva a rák sugárzás miatt megnövekedett kockázata.

(100 mSv)/(0,1 µSv) = 1 000 000.

Hogy a sugárbetegség tünetei mutatkozzanak rajtad, ahhoz körülbelül 400 mSv sugárzást kell bekapnod rövid időn belül.

> „…lehetséges hogy sugárfertőzésben fog meghalni?”

Persze, ha valami szerencsétlen radiológus erős sugárforrásokat felejtett a szigeten, ő meg mellé ül, mert tök jó meleg jön belőle. A sok banántól meg hamarabb lesz emésztési rendellenessége (gyomorrontás, hasmenés), mint sugárbetegsége.

Ahhoz, hogy a sugárzás egészségre gyakorolt hatását megértsd, szét kell választani a jelenséget 2 felé. Van ugyanis sztochasztikus és determinisztikus hatás.

SZTOCHASZTIKUS HATÁS

Az alacsony dózisoknak kizárólag sztochasztikus hatása van a szervezetre. Ez azt jelenti, hogy az elszenvedett dózis növekedésével valamilyen később megjelenő betegség kialakulásának a VALÓSZÍNŰSÉGE nő. Ebben a tartományban tehát azt lehet mondani, hogy ha nagyobb dózisnak vagy kitéve, akkor nagyobb eséllyel leszel rákos. A már kialakult betegség súlyossága azonban már független az elszenvedett dózis nagyságától.

A nagyon alacsony dózisok tekintetében nem tudjuk, hogy mi van. A hatás ugyanis olyan kicsi, és a zaj (más rákkeltő mechanizmusok nagy száma) olyan nagy, hogy statisztikai módszerekkel lehetetlen kimutatni. A sugárvédelmi szakma azt a konzervatív megközelítést alkalmazza, hogy feltételezi, hogy a már nagyon alacsony többletdózisok is hozzájárulnak a rákkockázathoz.

Valahogy így:

[link]

Ezzel szemben vannak tudósok, akik állítják, hogy az egész alacsony dózisok vagy semmilyen, vagy esetleg inkább jótékony hatással vannak a szervezetre az által, hogy stimulálják az immunrendszert. (Fenti link első ábráján a D jelű görbe.) Legfőbb indokuk, hogy vannak helyek a Földön ahol a természetes háttérsugárzás akár több százszorosa is lehet az átlagosnak, mégsem tapasztaljuk, hogy az ott lakók körében nagyobb lenne a rákgyakoriság.

Egy példa:

[link]

(A képen 142 uSv/h dózisteljesítmény mérnek. Budapesten a Műegyetem udvarán a 0,09 uSv/h a jellemző érték)

(A magyarországi adatok itt láthatók élőben:

[link]

figyelj, hogy itt nano van, nem mikro!)

DETERMINISZTIKUS HATÁS

Ha egyszerre kap valaki nagy dózist (több száz mSv-ekről, vagy annál nagyobb adagokról van szó) akkor az egészségkárosodás elkerülhetetlenül megjelenik (ezért hívják determinisztikusnak) és a hatás súlyossága függ az elszenvedett dózis nagyságától.

Ebben az esetben (szemben az előzővel) van egy küszöbdózis, ami alatt semmiféle hatás nem mutatható ki.

A küszöbdózis felett az történik, hogy a nagy intenzitású sugárzás egyszerűen szétroncsolja a sejteket néhány fontos szervben, mint a belek, a tüdő vagy a csontvelő. Ettől a besugárzott ember beteg lesz, ill. súlyos esetben meghal. Nagyjából 8 Sv az a dózis, ami felett nincs esély a túlélésre.

Itt le vannak írva a tünetek:

[link]

Fontos megérteni, hogy itt végső soron a belső szervek sérüléséről van szó, és hogy ez az állapot pont annyira fertőző, mint a lábtörés. Nincs olyan, hogy sugárfertőzés, a sugárzás ugyanis nem fertőz. A sugársérült ember sem fertőz. SugárBETEGSÉGRŐL esetleg sugárSÉRÜLÉSRŐL lehet beszélni.

Bővebb info dózisfogalmakkal és képletekkel itt:

[link]

Hadd pontosítsak egy kicsit:

- a természetes háttérsugárzás nem 4 mSv, hanem csak kb 2.4 mSv.

- az éves limit nem 50 mSv/év a dolgozók számára alapvetően hanem:

-> 100 mSv / 5 év és ebből egyetlen év sem mehet 50 mSv/év fölé

-> egyetlen kivétel: külön engedéllyel egyetlen évben mehet 50 mSv fölé.

-> életmentésben részvevő személyre pedig akár még ennél is magasabb dóziskorlát van (100-250 mSv)

Magyarországon ennek a közelében sem szoktunk járni, 1 dolgozó kb 1 mSv szokott kapni egy évben tehát még a munkahelyi kivizsgálási szintet is ritkán érjük el (2-6 mSv) a hatóságit pedig szinte sosem (6+)

Néhány kivételes hely van pl miskolctapolcai barlangfürdő kb 20 mSv/évvel.

másik kiegészítés:

jelenlegi ismereteink szerint nincs "küszöbdózis", azaz egy sugárzás legyen az bármilyen kicsi okozhat rákot (bár egyre több dolog mutat abba az irányba, hogy a természetes háttérsugárzás alatt a kockázat elhanyagolható). Másik fontos dolog, hogy jelenleg utólag nem tudjuk eldönteni egy adott rákról, hogy mi miatt alakult ki (nyilván valószínűsíteni lehet). Így gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy 2-100(esetleg 200)mSv-es tartományba eső sugárterhelések okoznak-e rákot/hozzájárulnak-e a rákos megbetegedésekhez.

végül pedig és ez szerintem a legnagyobb probléma. Sehol a világon (de Magyarországon biztosan), nem tudják az orvosok pontosan, hogy a betegek eddig mennyi sugárterhelést kaptak, mert nincs egy "sugárkönyv" amibe ezek benne lennének. Maximum azon vizsgálati adatok vannak meg amelyek az adott kórházban készültek.

+ a fiatalok sokkal érzékenyebbek a sugárzásra és ezek figyelembevétele a sugárterhelés számításában még csak most alakul ki.

Szóval jelenleg semmi biztosat nem tudunk arról, hogy mekkora a biztonságos sugárdózis.max annyit tudunk, hogy 100-200 mSv fölött (és ez nem /év!) már biztosan szignifikánsan nő a kockázat

Hm… Jogos észrevételek, most vettem a fáradságot és utánaolvastam.

Kimerítő részletességgel a témáról itt olvashatsz:

[link]

141 dia, szóval nagy betűkkel van írva, körülbelül 30 A4-es oldal folyószövegnek felel meg. Választ ad mind a honnan származik, hogy jön létre, hogyan árt, mennyit szabad kérdésekre. És mint a mellékelt ábra mutatja, megbízhatóbb, mint én vagyok.

Kis kiegészítés a kiegészítéshez:

> „jelenlegi ismereteink szerint nincs "küszöbdózis", azaz egy sugárzás legyen az bármilyen kicsi okozhat rákot”

Ugyanez a füstös dolgokra (például cigaretta, kipufogógáz) is igaz. Mondjuk a kipufogógáz már elég tiszta szokott lenni az új autókban…

> „…egy darabig jól elsétálgathatunk a terepen minden tünet nélkül mielőtt meghalnánk? Ha igen, meddig nem jelentkeznének kb. a tünetek?”

Egy darabig igen, néhány percig, óráig… Talán még egy napig is. Az a baj, hogy még az atombomba is sokféle lehet, meg sokféleképpen fel lehet robbantani, más emberek máshogy bírják a sugárzást (például én nem bírok úgy kifeküdni a napra, mint a lányok). Viszont az oroszokból és kínaiakból kinézem, hogy egész pontos méréseket végeztek ilyen téren, szóval ha valaki nekiesik a keresőnek, akkor szerintem találhat pontosabb adatokat.

(Ha választanom kéne, hogy átvágok egy atomrobbantás helyszínén fél nappal a robbanás után, vagy egy őrült doki levágja az egyik kezem, akkor mindenképpen az előbbit választanám.)