Kvantumfizika - vélemény?

Sajnos nincs olyan mérési módszer, hogy először átmegy, aztán megméred, hogy melyiken ment át.

Ha pedig előtte méred, akkor csak az egyiken fog átmenni.

Igazából a foton se nem hullám, se nem részecske - hanem bizonyos körülmények között úgy viselkedik.

Más körülmények között viszont nem: ha nem méred, akkor se nem hullám, se nem részecske.

Azt, hogy ilyenkor micsoda és hogyan viselkedik - csak mostanában kezdik felfedezni. Nem túl könnyű, mert ha méred, akkor ugye vagy hullámnak, vagy részecskének néz ki... trükkös mérések kellenek hozzá.

Nekem erre volt egy elméletem, de elmagyarázták, hogy nem helyes :( Arra gondoltam, hogy mivel a fényfoton fénysebességgel halad, a saját vonatkoztatási rendszerében az idődilatáció miatt neki nem telik el idő, míg A pontból B-be elér, így csak mi érzékeljük úgy, hogy "előbb" áthalad és "aztán" megmérődik - közben a foton saját szemszögéből mindkét esemény egy konkrét pillanatban történik meg.

De ez nem így van, mert az anyagrészecskéken kívül a gravitáció is befolyásolja a foton sebességét, ami mindenhol hat, így nem beszélhetünk a két esemény azonos pillanatban történéséről :/ De gondolatébresztőnek talán valakinek jó lesz :)

A szó, amit keresel hullámfüggvény-összeomlás. A kétrés kísérletben is ez van. Amint detektáljuk, már összeomlik a hullámtermészete, és anyagként viselkedik. Előre nem tud semmit se. Igazából minden megfigyelés kicsit belekavart a megfigyelt dologba. Ha beledugsz egy hőmérőt egy bögre forró teába, akkor kismértében beavatkoztál, mert picit lehűl a tea, közben a hőjét átadja a hőmérőnek, azaz hőmérő nélkül picit melegebb lenne. Vagy ha szélsebességet mérsz, akkor a propeller forgása is kicsinykét lassítja a szelet, de ezek a mérőműszerek elhanyagolhatóak a szélhez képest.

Nade sajna a foton igen pici, így minden mérés befolyásolja a végeredményt el nem hanyagolható mértékben.

Fogd fel úgy, mint a villámlást. A villám (elektronok) sem tudják, hogy merre van a föld, hanem elkezd nőni az elektromos térerősség (nevezzük hullámnak), és ha földet talál, akkor egy vékony vonalban kisül. Addig mindenhol volt térerősség (addig=néhány mikroszekundum), de amint földet talál, már egy "csíkba" áll össze.

A foton, elektron detto sugárzás formájában terjed, amíg vhova be nem csapódik, mert onnantól megszűnik a hullámtermészete.

Btw. jó tudni, hogy nem csak a foton és az elektron csinál ilyet, hanem az atomok, sőt: molekulák is. Jelenleg a legnagyobb molekula, aminel ezt a hatást kimutatták az a fullerén-molekula, azaz C64, azaz 60db összekapaszkodott szénatom is produkálja ezt a jelenséget. Az ennél nagyobbak (pl. egy macska vagy traktor) már nem tudnak ilyet.

Kedves Ipor Sircer!

"...macska vagy trakor nem tudja ezt" A macska jó példa lenne, kivéve, ha Schrödingeré. :))

A kérdezőnek: Nem véletlenül kezdik úgy már az óvodában a kvantumfizika oktatást, hogy "maga a mérés is befolyásolja az eredményt" Előző hozzászóló igen szemléletes nem kvantumfizikai példákat hozott fel erre.

A "megfigyelés" mindig azt jelenti, hogy olyan helyzetbe kényszeríted, ahol meg lehet mérni rajta valamit. Pl. a helyét, vagy a sebességét. A "megfigyelő" mindig a detektor, ami mér. Te akár évekkel később is ránézhetsz - az eredmény már nem változik.

Tehát a mérés miatt omlik össze a hullámfüggvény.