Létezhet-e longitudinális hullámú fény, ami gyorsabban megy a transzverzális (300 000 km/s) fénynél?

nos akkor kezdjük azzal, hogy adott közegben a longitudinális hullám terjedéses gyorsabb, mint a transzeverzálisé, tehát a kérdés önmagában nem is akkora hülyeség.

Csakhogy.

Longitudinális hullám ugyan bármilyen közegben létrejöhet, de mindenképpen közeg szükséges hozzá, valamint a hullám valójában magában a közegben lokálisan létrejövő sűrűségváltozás tovaterjedése.

A fény egymásba kapcsolódó elektromos és mágneses mezőkből áll, nem használ közvetítő közeget. (terjed anyagon belül, de nem annak segítségével, hanem csak azon keresztül)

Közeg hiányában viszont nem képezhet longitudinális hullámot.

az első válaszoló vagyok

hát, ezt benéztem. :(

valóban, a long. hullám nagyobb sebességgel terjed egy adott közegben, mint ugyanabban a transzverzális.

a fénysebesség viszont valóban abszolút határ, azt nem lehet túllépni - de!

mégis előfordulhat, hogy egy adott közegben egy részecske túllépje az adott közegre érvényes fénysebességet. (t.i.: a fény sebessége csak a légüres térben 300.000 km/s, egy, a fény számára átjárható anyagban már kisebb)

előfordulhat -és elő is fordul-, hogy az adott közegre érvényes fénysebességet egy részecske átlépi, ilyenkor lép fel a cserenkov sugárzás nevű jelenség, amitől olyan szép kék fényben világít a reaktor aktív rudjainak a hűtővize.

fontos azonban tudni, hogy ez a gyors részecske SEM lépheti túl az abszolut fénysebességet.

Ennek a kérdésnek a becsületes megválaszolására először arra lenne hasznos válaszolni, hogy miért nem hat egy kicsit sem a mágnesesség és az elektromos térerő a fényre, és arra is, hogy miért halad a vacuumban a fény a közismert sebességgel. De azt sem árt megfontolni, hogy a világűrben a csillagok nagyon távolról érkező fénye nem ideális vacuumon át érkezik, mert ha köbkilométeren csak egyetlen atom kóborol is, akkor percenként 18000000 atom van egy kilométernél közelebb hozzá, vagyis olyan a dolog, mintha egy nagyon vastag, de nagyon híg légkörön át hatolna át. Tehát nekem ezek a válaszok kissé gyerekesek, meggondolatlanok és dogmatikusak.

Hogy nem is említsem, hogy a fénysebességet, mint átléphetetlen határt maga a mester, Einstein cáfolta meg az EPR kísérleteknél. Itt lényegében végtelen sebességet tapasztalnak a mai méréseknél is. Kettévágott fénykvantumokkal tapasztalják ezt a furcsa jelenséget. A fénykvantum egyszerre két helyen lesz egyszerre.

Hmm, kvantumalagútjelenség véletlenül nem arról szól, hogy részecske rövid időre gyorsabban megy a fénynél, így juthat át akár egy falon is?

Én még nem hallottam erre a jelenségre igazán jó magyarázatot.

CERN kísérlet óta nemigen tudom elfogadni azt az ellenérvet, hogy ami fénynél gyorsabb, az visszamegy az időben... az persze igaz, hogy elektromágneses erőkkel közvetlenül semmit nem lehet a fénysebesség felé gyorsítani.

Üdv.,W. Gábor vagyok !

Nézzuk tudományosabb szempontból:

"A longitudinális hullámokhoz közvetítő közeg kell."

Ez rendben van.

"A Fénynek nincs közvetítő közege"

Ezt tanúltuk az általános iskola óta.

De a 80-as évek végén Edward Witten és mások Megalkották az M-elméletet az 5 különbözőnek hitt húrelmélet változataiból és a szupergravitációs elméletből. Ma már az elméleti fizikusok jelentős része foglalkozik az M-elmélettel.

Mit mond ki az M-elmélet az univerzumunk alapvető szerkezetéről?

-Az univerzumot, még a vákuum-ot is egy közeg alkotja, amit brán-nak neveznek.

-Ezen a brán-on zajlik minden, amit közvetlenül megfigyelhetünk.

-Erre a brán-ra vannak "kötődve" az elemi részecskéket alkotó húrok kivéve a gravitont, de ez most nem lényeg.

Erről a közvetítő közegről, brán-ról nem sokat tudunk, mert még az L.H.C. gyorsító sem tudja vizsgálni.

Lényeg, hogy az elektromágneses hullámot is a brán közvetíti.

Érdekes még, hogy csillagászati megfigyelés igazolja, hogy 2 foton, ami átutazta az univerzum nagy részét egy szupernovából azonos időpillanatban kiindúlva, különböző pillanatban érkezett a detektorra. Ezt azzal magyarázzák hivatalosan, hogy a kvantumfuktuáció különböző mértékben lassította a 2 fotont az eltérő frekvenciájuk miatt. Mivel a nagyobb frekvenciájú foton gyakrabban találkozott a Casimir-effektust is okozó kvantum vákuummal.

Végkövetkeztetés: Az M-elmélet szerint a Kvantumfluktuáció úgynevezett virtuális részecskéi közvetítő közegként viselkedhetnek. Azonban a fénysebesség még így is határsebesség, hacsak nincs még valami amit nem tudunk. Szerintem van még bőven amit nem tudunk. :)