Mi az oka az alumínium viszonylag magas olvadáspontjának, és magas forráspontjának a magyarázata?

Igen dióhéjban ennyi : Azért, mert a rács felbontásához szükséges energiája nagy. Kicsit leegyszerűsített ez a fémrács dolog. NEM MINDEN FÉMRÁCSOS ANYAG MAGAS OLVADÁSPONTÚ! Példának okáért, pl a higany nem.

Bővebben :

A forrás és olvadáspont függ a moláris tömegtől és a kötéstípustól.

Nagyobb moláris tömeg->magasabb forráspont.

A víznek alacsony a moláris tömege, de a hidrogénkötés miatt magas a forrás és olvadáspontja.

Azt, hogy egy kötés milyen jellegű nem egynemű dolog, hogy kihúzod a fiókot, és akkor na ezek itt az ionrácsos kötések, ezek meg a kovalensek ezek meg a fémesek. Igazából minden kötés kicsit kevert, igazából -jellegű.

Itt az ábra :

[link]

Értelem szerűen, a szummaEN a kötésben részvevők EN-ásának összege, a deltaEN pedig a különbsége.

Ha egy anyagot melegítünk (növeljük az atomok belső energiáját) az atomok rezegnek, és minél nagyobb az összetartó erejük, annál jobban viselik el, előbb elgördülnek egymáson az atomok (olvadás), majd megszűnik köztük a kölcsönhatás, és felbomlik a rácsszerkezet (forrás).

Alumínium.

Az EN 1,61. Különbségük 0, tehát kötésük semmiképpen nem lesz ionos jellegű. Összegük 3,22. Egyértelműen fémes jellegű, fémrácsot alkot.

Az olvadáspont és a keménység ennek erősségétől függ. (Gondoljunk az aranyra aminek a kötése a fém és a kovalens kötés között félúton van. Nem is erős a fémrács, a tiszta arany igen puha.) Befolyásolja még a koordinációs szám is és az atomok mérete is.

Nagyobb koordinációs szám -> erősebb fémrács. Az alumínium rácsközepes szerkezetű ha jól emlékszem, tehát 12 a KSZ.

Tehát még egyszer tömören befolyásolja :

- Az Al moláris tömege (atomok mérete)

- A fémrács erőssége (EN összege)

- Koordinációs szám