Mikor kell dipol-dipol, milor hidrogen-kotes es mikor diszperzios?

[link]

ezt olvasd el, nekem anno segített. ha ezek után sem érted, dobj egy privátot, és elmondom.

Apoláris molekulák között van diszperziós kölcsönhatás

Ha a molekula dipólus, akkor vagy dipól-dipól kölcsönhatás vagy hidrogén kötés jön létre.

A hidrogén kötés gyakorlatilag egy speciális (erősebb) dipól-dipól kölcsönhatás. Bizonyos extra kritériumok teljesülése esetén (ami pl. a víz esetében teljesül) a dipól-dipól kölcsönhatást már hidrogén kötésként kezeljük.

Nem használni kell, hanem létre jön.

- diszperziós kölcsönhatás mindig van 2 molekula között.

- dipól-dipól akkor van, amikor két dipólusmomentummal rendelkező (gyk. poláros) molekula van jelen, például acetonitril

- hidrogénkötés pedig akkor, ha van egy hidrogén donor (SH, OH, NH), és egy akpceptor (S, N, O, stb...)

Kicsit tudományosan lényegre törően fogalmazták meg a srácok, szerintem a kérdező nem a definíciót nem éri hanem konkrétan az egészet nem látja maga előtt

A dipol-dipol két olyan molekula között jön létre, amik dipólusak (= polárisak) van a molekulának egy negatív meg egy pozitív oldala, de egyébként a molekula abszolút semleges töltésű, azt jelenti igazából, hogy mennyire csábítja el a kötőelektronpárt az elektronnegatívabb. (ami egy szám, azt jelenti, hogy milyen erősséggel vonz be egy elektront, a fluor a legerősebb és a francium a leggyengébb.) Na most van két poláris molekula és úgy forognak hogy a negatív a pozitív mellett legyen, és ez egy gyenge összetartó erőt jelent. Nagyjából ezért oldódik a poláris oldószerben (pl víz) a poláris cuccok (pl HCl), ez tartja össze az oldatot. (ami persze így sem biztos hogy stabil, de pl víz sosem fog ugye apoláris benzinben oldódni illetve fog csak nagyon rosszul mert egyébként minden oldódik mindenben, ugye az O2-is a vízben pedig az apoláris)

A diszperziós kölcsönhatás ugyan ez csak apoláris vegyületekkel. Gyenge dipolarizáció jön létre az atomfelhők torzulása miatt. Ez egyébként gyengébb, mint a dipol-dipol.

A hidrogénkötés is az EN-on alapul. Vannak a nagyon nagy EN-ú elemek, amiknek nemesgázszerkezetéhez már csak 1-2-3 elektron kellene, és azt is a 2s^2 2p^3-4-5 kvantumállapotra gyűjtik. Ezek a Nitrogén, Oxigén és a Fluor.

Nemkötő elektronpárral képesek kötni egy olyan hidrogént ami elektronnegatívabb atommal van kovalens kötőpárral kötve. Így kapcsolódnak össze a vízmolekulák ezért magas a moláris tömegéhez képest az olvadás és forráspontja.

Szemléletesen : [link] (látod hogy az oxigénhez közelebb a piros elektronok helyzetét jelölő csík?)

Illetve van még egy eset ha már itt vagyunk, amikor egy poláris molekula molesztál egy apolárist (oldatban pl) így kismértékben az is poláris lesz az elektronfelhő torzulása miatt. Indukciós hatásnak hívják egyébként.