Mi értelme van megkülönböztetni a szerves és szervetlen kémiát?

A szerves kémia semmi más, mint a szénvegyületek kémiája.

De az élet nem véletlenül a szenet választotta alapul: a szénnek kiemelkedő a katenációs képessége, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag vég nélkül tud önmagával molekulákba kapcsolódni. Ez azt is jelenti, hogy a szénvegyületek száma és változatossága sokkal nagyobb, mint a legtöbb elem esetében, és ennek az anyagnak a mérete és bonyolultsága indokolttá teszi a kiemelt helyen kezelést.

A másik oka pedig nyilván az interdiszciplináris (orvosi, biológusi, stb.) jelentősége.

Egyébként azt jól látod, hogy a szerves kémia ugyanúgy csak a kémián belül egy alterület, és ugyanazok a szabályok működtetik.

De senki nem is állít mást.

És miért kell megkülönböztetni egymástól a fizikát és kémiát? A kémiát és biokémiát? A biokémiát és biológiát? A biológiát és orvoslást? Az orvoslást és a népegészségügyet? A népegészségügyet és a társadalomtudományt? A társadalomtudományt és az irodalmat? „Nincs elkülönült, jól látható határvonal semelyik kettő között.”

Összegezve: Miért kell megkülönböztetni a fizikát és az irodalmat?

> „Ezek között lehet mégis jól elkülönült határvonalat adni, mert ugye az irodalom nem foglalkozik a mozgástörvényekkel meg az éghajlat változásokkal, ugyanígy nem foglalkozik a biológia sem Ady műveinek kielemzésével.”

Igen, és itt az ellentmondás a logikádban.