Hogy kell azt értelmezni, hogy minden sugároz?

Hát ha még belegondolunk akár a hősugárzásba.

Tudtad hogy vákuumban ha elhelyezel egy forró meg egy hideg testet, akkor a hőmérsékletük kiegyenlítődik? Nem vákuumban azt mondanád hogy a levegő mediálja a hődiffúziót, de nem csak ennyi a történet...

A hősugárzás egyébként egy alacsony frekvenciájú elektromágneses sugárzás. Ennek keletkezése egyébként nem bonyolult jelenség. Tudjuk hogy mikor részecskék energiája egy szintet csökken (viszont mivel az összenergiának meg kell maradni), ezért a két szint közötti energia elektromágneses sugárzás energiájává változik. Kis energiakülönbségeknél keletkezik a hősugárzás, mint mikor részecskék egymásnak ütköznek és csökken a kinetikus energiájuk.

#2: Nem tudom, miért emeled ki pont az uránt, de érdekel.

#kérdező:

Remélem nem az ilyen "pozitív energiát sugároz a boldog ember" típusú áltudományos megjegyzésekre gondoltál. :)

A radioaktív sugárzást kiegészítve kicsit, megpróbálok közérthetően fogalmazni, feltételezve, hogy nincsenek alapismereteid a témával kapcsolatban. Mivel az előző válaszokban előkerült a radioaktivitás eredete is, megpróbálok ahhoz is egy kis magyarázatot hozzá tenni.

Valóban gyakorlatilag minden sugároz, ha ez alatt radioaktív sugárzást értünk. A legtöbb elem ugyanis többféle "változatban" fordul elő a természetben, amely változatokat az adott elem izotópjainak hívunk. A különféle változatok abban különböznek, hogy az atommagjaiban más-más a neutronok száma. Ez jelen esetben abban nyilvánul meg, hogy valamelyik változat radioaktív, valamelyik pedig nem. Radioaktivitás alatt azt kell érteni, hogy valamennyi idő után az adott atommag sugárzást bocsájt ki, s közben "átalakul" egy másik atommaggá. Ez utóbbi mag szintén lehet sugárzó, de lehet nem sugárzó -stabil- is. Mivel a sugárzó atommagok épp a sugárzás miatt egyre fogynak (mivel előbb-utóbb stabil maggá alakulnak), nyilván egyre kevesebb van belőlük. De az, hogy melyik milyen gyorsan alakul stabillá (azaz bomlik), az a különböző elemek különböző izotópjaira nézve változó. Van, amelyik rendkívül lassan bomlik. Például ha 100 atommagból 4 milliárd év alatt csak 50 bomlik el, akkor arra azt mondjuk, hogy annak a "felezési ideje" 4 milliárd év. (Mert ennyi idő alatt feleződött meg az adott sugárzó atommagok száma.) Ahogy korábban is rámutattak: ma a Földön jellemzően előfordulnak azok a sugárzó anyagok, amelyek a Föld keletkezésekor, vagy legalábbis nagyon régen keletkeztek, különböző magfizikai folyamatokban, és még egyszerűen nem bomlottak el.

De egyébként képződnek jelenleg is radioaktív atommagok, például az űrből jövő sugárzás hatására, így például folyamatosan keletkezik radioaktív szén a légkör felső részein, ami azután lejut a felszínre.

A sugárzó anyagokat kémiailag és biológiailag nem lehet megkülönböztetni a nem sugárzó elemektől, így beépülnek az élőlények szervezetébe, bekerülnek az épületekbe, stb. (Ezt használják "radioaktív nyomjelzés"-nél is.)

Mivel a természetben rengetek elemnek megfigyelhető radioaktív változata is, és mivel csak igen különleges módszerekkel lehet azokat elkülöníteni a nem sugárzó elemektől, így a növényekben, házakban, emberi testben is megfigyelhető lesz a radioaktivitás, mivel nem válogatjuk ki a sok atomból a sugárzókat.

A legnagyobb sugárterhelést az emberre nézve például a #2. válaszoló által emlegetett kálium adja (kálium az ember összes sejtjében megtalálható és alapvető fontosságú).

A radioaktív sugárzás egyébként azért veszélyes, mert nagyon nagy az energiája, és károsítja az élőlények DNS-ét, így rákhoz, vagy más halálos betegségekhez vezethet.

#4:Remek meglátás (először én sem gondoltam a hőmérsékleti sugárzásra. :)

Kicsit részletesebben: Minden anyag bocsájt ki "hősugárzást", ami elektromágneses sugárzás, ahogy a #4. válaszoló is helyesen írta. A kibocsájtott sugárzás energiája a hőmérséklet függvényében változik (nő). Szobahőmérsékleten ez az infravörös tartományt jelenti, azaz a látható fénynél valamivel kisebb energiájú, avagy nagyobb hullámhosszú. De párezer Celsius fokon már a látható fény tartományában sugároznak az anyagok, így például az olvasztott vasat izzani látod, pusztán azért, mert meleg.

A hőmérésékleti sugárzás mérését használják ki például a hőkamerák, amelyek testek által kibocsájtott elektromágneses sugárzás alapján következtetnek a test hőmérsékletére.

Egyébként a hősugárzásnak biológiai károsító hatása nincs, eredete pedig kvantummechanikai okokra vezethető vissza. (Ahogy a radioaktív sugárzásé is.)

A "minden sugároz" szigorúan véve csak a hősugárzásra igaz, mert valóban minden anyag bocsát ki hőmérsékleti sugárzást.

A radioaktivitást tekintve pontosabb lenne úgy a megfogalmazás, hogy "mindenhol vannak sugárzó anyagok", mert azért a legtöbb anyag nem sugároz radioaktívan. Viszont tényleg majdnem mindenhol (az összes élőlényben, kőzetekben, levegőben) előfordulnak radioaktív anyagok is - döntően trícium, kálium, rádium, radon, urán. Ezért szokták azt mondani, hogy "minden sugároz" - olyan értelemben, hogy minden tárgyban, minden élőlényben, még a levegőben is vannak sugárzó anyagok.