Milyen reakciósorozattal állítana elő but-1-énből but-2-ént?

But-1-én: CH2 = CH - CH2 - CH3

But-2-én: CH3 - CH = CH - CH3

Az alkének telítetlenségükből adódóan szívesen lépnek addíciós reakcióba. Ezek közül a hidrogén-halogenid addíció lesz itt fontos, amellyel a but-1-én a Markovnyikov-szabálynak megfelelően reagál. A Markovnyikov-szabály azt mondja ki, hogy asszimetrikus alkén (mint amilyen a but-1-én) HX addíciója esetén a H-atom arra a szénatomra addicionálódik a kettős kötésben résztvevő szénatom közül, amelyikhez eleve több H-atom kapcsolódott. Az X pedig értelemszerűen a másik szénatomhoz fog kötődni. A hidrogén-halogenid addíció során 2-klórbután keletekzik.

CH2 = CH - CH2 - CH3 + HCl » CH3 - CHCl - CH2 - CH3

A halogénezett szénhidrogének (mint amilyen a 2-klórbután) jellemző reakciótípusa az elimináció, amely hevítve, tömény NaOH jelenlétében megy végbe. Az eliminációra a Zajcev-szabály érvényes. Ekkor a halogénatomot hordozó szénatomokhoz kapcsolódó szénatomok közül arról szakad le a H-atom, amelyen eleve kevesebb volt, vagyis az elimináció során but-2-én fog keletkezni:

CH3 - CHCl - CH2 - CH3 » CH3 - CH = CH - CH3

Folyt. köv.

(Előbbinél lehagytam az eliminációnál a reakció végén, hogy + HCl)

F alapállapotú atomjának elektronszáma és protonszáma: 9 és 9

Mg alapállapotú atomjának elektronszáma és protonszáma: 12 és 12

Egy elektron felvételével a F-atom fluoridionná alakul és eléri a nemesgáz-konfigurációt: F + e- = F-

A fluoridion protonszáma változatlan, elektronszáma 10.

Két elektron leadásával a Mg-atom magnéziumionná alakul és eléri a nemesgáz-konfigurációt: Mg = Mg2+ + 2e-

A magnézium protonszáma változatlan, elektronszáma 10.

Mivel a fluoridion és a magnéziumion is azonos számú elektront tartalmaz, ezért azt mondjuk rájuk, hogy izoelektronosak.

Izoelektronos ionok esetén annak az ionnak lesz nagyobb a mérete, amely kevesebb protonnal rendelkezik. Ez annak tudható be, hogy minél több protont tartalmazz az adott részecske, annál jobban összehúzza annak elektronfelhőjét. A fluoridionban "csak" 9 proton van, ami 10 elektronra gyakorol vonzó hatást, míg a magnéziumban 12 proton, ami ugyanennyi elektronra. Logikus, hogy minél több proton van az atommagban, annál nagyobb a vonzás a külső héjon lévő elektronokra, így annál kisebb lesz a részecske mérete.

Formaldehid ezüsttükörpróbája során hangyasav keletkezik, ami a formaldehidhez hasonlóan redukáló hatású formilcsoportot (-CHO) tartalmaz), ezért tovább oxidálódik ilyen közegben szén-dioxiddá.

HCHO + 2Ag+ + 2OH- = HCOOH + 2Ag + H2O

HCOOH + 2Ag+ + 2OH- = CO2 + 2Ag + 2H2O

Bruttó egyenlet: HCHO + 4Ag+ + 4OH- = CO2 + 4Ag + 3H2O

Az acetaldehid ezüsttükörpróbája során ecetsav keletkezik, ami nem tartalmazza a formilcsoportot, így nem is oxidálódik tovább.

CH3CHO + 2Ag+ + 2OH- = CH3COOH + 2Ag + H2O

Láthatod, hogy 1 mol formaldehid 4 mol ezüstöt választ le, 1 mol acetaldehid pedig 2 mol ezüstöt, vagyis a leválasztott ezüst anyagmennyiségaránya, így tömegaránya is 2 : 1.

Azok a molekulák mutatnak optikai izomériát (azaz azok királisak), amelyek központi szénatomjához négy különböző ligandum kapcsolódik. Ez alkán esetében úgy néz ki, hogy a központi szénatomhoz egy hidrogénatom, egy metilcsoport, egy etilcsoport és egy propilcsoport kapcsolódik. A főlánc hat szénatomot hordoz (hexán), amelynek 3. szénatomjához kapcsolódike gy metilcsoport.

C2H5 - CH(CH3) - C3H7

3-metilhexán