Minél nagyobb valami annál nagyobb a gravitációja vagy minél nehezebb?

A gravitáció forrása a tömeg illetve energia. Ezek térbeli eloszlása határozza meg, hogy mekkora lesz a gravitáció. Nemrelativisztikus esetben lényegében csak a nyugalmi tömeg számít, amely a Jupiter esetében jóval nagyobb, mint a Földé, ezért erősebb is a gravitációja.

A súly pedig azt az erőt jelenti, amellyel egy csak gravitáció hatására mozgó testet meg tudunk tartani a gravitáció ellenében. Ezt mind a Föld, mind a Jupiter esetében úgy kellene "lemérni", hogy megállítjuk őket akeringésükben, és megnéznénk, hogy mekkora erővel vonzza őket a Nap. És akkor kiderülne, hogy a Jupiter bár 5-ször messzebb van, mint a Föld, a tömege kb. 320-szor nagyobb, vagyis 320/25-ször, vagyis közel 13-szor nagyobb a "súlya", mint a Földnek.

Végezetül pedig: súlytalanság akkor lép fel, ha egy kellően kicsinek számító test csak és kizárólag egy a testtel nem együtt mozgó megfigyelő számára jelen lévő gravitációs tér hatására mozog. Ekkor a testtel együtt mozogva súlytalanságot tapasztalunk. Hétköznapi nyelven szólva: ha egy zuhanó liftben vagyunk, akkor ott súlytanság van. Ha egy keringő űrhajóban vagyunk, ott is súlytalanság van. Ha bárhol vagyunk a világegyetemben, akkor a környező összes tömeg hat ránk, és ezek összesített gravitációjának hatására mozgunk (egy olyan megfigyelő számára, aki ennek a gravitációs hatásnak ellenáll, azaz "érzi" a gravitációt), és ekkor is súlytalanságban vagyunk.

Még ha lenne is a világegyetemnek tömegközéppontja, az akkor is irreleváns lenne a súlytalanság szempontjából. Súlytalanságot az érez, akire csak a gravitáció hat. Az pedig mindenhol hat.

Tömegközéppont definiálásához tudnunk kellene mondani valamit a világegyetem méreteiről és geometriájáról illetve tömegeloszlásáról. De még ekkor sem feltétlenül van tömegközéppontja. Kérdés: egy egyenletes tömegeloszlású gömbhéjnak hol van a tömegközéppontja? Válasz: a gömb középpontjában. Vagyis egy gömbhéjon kívüli pontban, azaz a gömbhéjon élő lények számára nem létezik. Ugyanígy elképzelhető, hogy a világegyetemnek sincs tömegközéppontja. (Jelenlegi tudásunk szerint ugyanis nincs beágyazva semmibe, nem úgy mint egy kétdimenziós gömbhéj a háromdimenziós térbe.)