Szerintetek milyen úttörő találmányokat titkolnak el előlünk?

több ideje ég az 1-es, 112 éve...

[link]

Az biztos, hogy a "gyengítő", ami miatt elromlik és nem is javítható valami, az titkos, hogy a fogyasztást növelje az fogyasztói társadalomban. A hadiipar meg jellegénél fogva sok titkot rejteget. Hogy milyeneket,azt még a gyakorizók sem tudják...

Hülyeségeket írtok.

Bár tényleg van egy ilyen kartell, de a villanykörték üzemideje csak 2500 óra lehetne a jelenlegi 1000 helyett, és ezt nem külön eszközzel érik el, csak az izzószál vékonyságával. Ha vastagabb lenne, akkor viszont erősen csökkentené a hatásfokot.

Atomerőműben pedig csak egy dolog van: az, hogy a tóriumos erőmű sokkal jobb, biztonságosabb lenne mint a mai, és jóval több üzemanyag van hozzá.

Katonáéknak köszönhetjük, hogy nincs még, mivel katonai jelentősége nincsen, atombombához nem jó.

Amint látjátok, ezek mind nyilvánosak, lehet tudni őket.

Azért lehet sejteni dolgokat, mert 20-30 év után feloldhatják a titkosítást, és pl. lehet tudni, hogy az USA kémrepülőgépet tervezett.

Nyilván most is azt tervez, és most sincs benne földönkívüli technológia. Az előzőben nem volt.

A villanykörte-összeesküvés margójára:

A régi izzók valóban tovább bírták. De… Pont azért, mert az izzószál vastagabb volt. Ennek következtében igen rossz hatásfokkal működtek. Egy akkori 100 W-ot fogyasztó izzó olyan fényerőt adott, mint ma mondjuk egy 50 W-os izzó. Márpedig világítást a fényerőre méretezzük. Ha nekem 100 W helyett 200 W kell ugyanakkora fényerejű világításhoz, akkor ott a legkisebb probléma az izzó ára. 100 W * 2000 h = 100 kWh, ami mai fogyasztói árakkal számolva 8 000 Ft. Ahhoz képest a pár száz forintos izzó ára kisebbrendű kérdés.

Az iparnak szüksége volt jobb hatásfokú izzókra. Sok veszteség az izzószál térfogatával arányos, míg a fényerő meg javarészt ugyanolyan anyag esetén a felülettel. Így a jobb hatásfokú izzó létrehozásának logikus lépése volt, hogy csökkentsék az izzószál keresztmetszetét. Ehhez egyrészt kellett megfelelő technika, amivel el lehetett ezt érni. Viszont cserébe – mivel az izzószál anyaga ugye azért párolog – gyorsabban elpattantak az izzószálak. De kit érdekel, hogy 2000 órához kettővel több izzót kell venni, ami pár száz forinttal növeli a költségeket, ha mellette meg ezer forintokat spórolok meg hosszútávon.

Az üzemidő és a hatásfok között be kellett lőni egy optimális arányt. Ez annyi, ami általában ma szokott lenni, kb. 1000 óra. Ha több lenne az üzemidő, csökkenne a hatásfok, és több áramot zabálna egy ugyanolyan fényerejű izzó. Ha kevesebb lenne az üzemidő, akkor az izzók ára lenne egyre fajsúlyosabb, meg idegesítőbb is lenne, ha nem évente, hanem havonta kellene villanykörtét cserélni.

Mindazonáltal az igény megvolt arra, hogy hogyan lehetne jobb hatásfokot elérni úgy, hogy nem csökkenjen az üzemidő. Erre mindig is voltak fejlesztések, és ezek ugyanazoknak a cégeknek a fejlesztései, akik elvileg konspiráltak. Ilyen volt pl. a hagyományos fénycső, a halogénizzó, a kompakt fénycsövek, illetve mostanság a LED világítás. Ezekkel úgy lehet jobb hatásfokot kihozni, hogy sokszor az üzemidő is nő, az ár sem száll el a csillagos égig. Mindegyiknek vannak persze hátrányai, de egyre jobbá és jobbá válnak. Ha valóban létezne a villanykörte-összeesküvés, akkor ma ezek a világítási formák vagy nem léteznének, vagy használhatatlanok lennének, vagy megfizethetetlenek.

Nem mellesleg elég lenne, ha egy gyár lenne, aki piacra dobna 2000 h-s üzemidejű izzót, mert mondjuk nem akar annyira nyerészkedni, van valamiféle hivatástudata a cégvezetőnek, a többi gyártónak szépen lassan alkalmazkodnia kellene hozzá, ha nem akar piacot veszíteni. (Pedig így is lenne pont elég izzóra igény, ezek is azért kiégnének, meg sokszor egy-egy izzó nem is azért megy tönkre, mert kiég, hanem mert összetörik, elreped, stb., tehát még csak meg sem felezné a keresleti oldalt. Meg kit érdekel, ha megfelezi a keresleti oldalt, ha az a kereslet egyre inkább nálam köt ki.)

A fő kérdésre válaszolva nagyjából azt tudom elmondani, ami #4 is leírt. Ha titkos, akkor aligha beszélgethetnénk róla. Ha beszélgetnénk róla, aligha nevezhetnénk titkosnak. Persze találgatni, fantáziálgatni lehet, csak nem tudom mi értelme lenne.

Titkolni és nem használni az két különböző dolog.

Kérdező, netán tudod, kik titkolják?

Tudod, kérdező, egy találmánynak akkor van értéke, ha használni is tudják.

Te milyen találmányt tudsz elképzelni, ami eltitkolva is használható? Úgy, hogy SOHA, SENKI, SEMMILYEN körülmények között nem tudja közzétenni?

Látod, még az NSA legféltettebb titkai is kiderültek.