Kémiások! Gázok elnyelődése, kötések nagysága, koordinációs számok, CO komplex képzése, FCl molekula, NaOH oldása, kötések közti átmentek. Hogy is van?
Sziasztok!
Most készülök érettségire, és az általános kémiát cakk-pakk át akarom nézni a szünet alatt, azonban nincs suli, ergo nincs tanár, akitől kérdezhetnék. Legyetek szívesek segítsetek, ha tudtok valamire válaszolni!
1.Mitől függ, hogy egy ház elnyelődik-e vízben, vagy nem?
Pl.: H2 teljesen apoláris, mégis egyes feladatok azt írták, hogy elnyelhető vízben, csakúgy mint a CO2 is
De miért, ha egyszer nem polárisak, mint a víz?
2. Melyik kötés a nagyobb?
Nitrogén és hidrogén között, VAGY foszfor és hidrogén között?
Az EN nagyobb a N esetében, ezért az jobban vonzza az elektronokat, ergo erősebb a kötés?
3.A NaCl rácsában mennyi a koordinációs száma a részecskéknek?
4. A szén-monoxid ténylegesen komplex képzésre hajlamos? Ha igen, egy egyenletet kérhetek?
5.FCl molekula - mi is ez? Freon? Milyen a molekula polaritása? (Lineárisnak gondolom, tehát apolárisnak)
6.NaOH oldása vízben EXOTERM, de a gyakorló könyv azt írja, hogy melegítés hatására nő az oldódás sebessége, és az oldhatóság. DE a Le Chatelier Braun elv alapján pont, hogy az melegítés endoterm irányba kéne, hogy tolja, tehát a "kristályosodást" kéne megfigyelni, nem? Nem tudom hirtelen felfogni sajnos. :D
7. LEGNAGYOBB PROBLÉMÁM: Kötések közti átmeneteket, hogyan különböztessem meg egymástól? (főleg kovalens-ionos, és ionos-kovalens)
8. Egy konkrét feladat: Az alábbiak közül melyikben leginkább kovalens jellegű a kötés? Mi a magyarázat?
a, NaCl
b, MgCl2
c, BeCl2
d, LiCl
e, CaF2
f, KF
NAGYON szépen köszönöm, előre is!
19/F
válasza:ezt azé nem kéne
hogy tök hülyeség, azt már sértésnek veszem.
Cáfolni lehet, de durván minősíteni nem.
A leírt reakció helytelen, mert (elemi szint), hogy H2CO3 nincs, ha lehet a szakszerűség talaján maradni, akkor inkább ne írjuk le.
Ami van:
CO2 +H2O ---> HCO3+ + OH-
HCO3+ + H20 ---> CO3(2-) + OH-
Tehát a széndioxid két lépésben disszociál. Nagyon gyenge sav, nagyon kis mértékben hidrolizál, az össz oldott mennyiségnek mindössze 1%-a. Ez kevésbé magyarázza az oldékonyságban lévő különbségeket. H: 0,00016 g/100 g víz és a CO2 0,17 g/100 g víz
válasza: válasza: válasza:A 7-8. válaszhoz adott válaszokat pontosítanám kicsit. Az igaz, hogy alapvetően az elektronegativitás különbsége határozza meg, hogy inkább kovalens vagy inkább ionos jellegű a kötés, de ionvegyületeknél nagyban számít a kation polarizáló képessége és az anion polarizálhatósága abban, mennyire lesz erős a kovalens hatás.
A kation, mivel pozitív töltésű, vonzó hatást tud gyakorolni az anion elektronjaira, így torzítja az elektronfelhőt (kicsit maga felé vonzza). Minél erősebb ez a polarizáló hatás, annál inkább kovalens jellegű lesz a kötés (egyre inkább kovalens jellegű kötésről beszélhetünk). A polarizáló hatás és a polarizálhatóság a felületi töltéssűrűségtől függ. Minél kisebb a kation, és minél nagyobb a töltése, annál erősebben tudja az aniont polarizálni, az anion pedig annál könnyebben polarizálódik, minél nagyobb, és minél kisebb a töltése. Ez magyarázza (a valamivel magasabb EN mellett), hogy az alkáliföldfémek miért jóval hajlamosabbak a csapadékképzésre, mnt az alkálifémek.
Egyébként ha az ionnak van nemkötő elektronpárja, akkor komplexképzés is végbemehet (főleg, ha átmenetifém ionról van szó).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!