A földi élet keletkezésére melyik napjainkban a legáltalánosabban elfogadott elmélet a tudományban?

Nem értem, mi a hiány.

A spontán folyamatoknál a cselekvő személye, vagy mi?

Amikor a rulettkorongon megáll a golyó, azt is odateszi VALAKI? Célzatosan, szándékosan, hogy pont AZ a szám legyen?

Egyébként ez a mondat:

"hát igen, pont az alany hiányzik a tárgy mellől. De talán ez nem véletlen."

ez egyértelműen arra utal, hogy cselekvést végző személyt keresel. Na pont ez nincs. És aki meg mégiscsak cselekvő személyt erőéltet ide, az a kreacionista illetve ID-s (intelligens tervezés hívei, miszerint az élet nem spontán jött létre, hanem tervezés eredménye. Ez nem feltétlenül vallásos hipotézis, lehet egy más intelligens idegen faj is a "teremtő").

"Na pont ez nincs." - igen,W. ez az amit tudományos módszerekkel NEM lehet bebizonyítani - és ezért felmerül, hogy akkor mi itt most mit is csinálunk? Természettudománynak hazudunk olyat, amit lehetetlen bebizonyítani?? Ejnye.

A valószínűségszámítás nagyon komoly területe a matematikának - és a modern fizikának - ott lehetne keresgélni, hogy milyen valószínűséggel szerveződik a tárgy - spontán - alany nélkül. Azt hiszem abban megegyezhetünk, hogy alanyi-tárgyi dichotómiában élünk, tapasztalunk, sőt gondolkodunk hétköznapi tudatállapot szinten (az intuíció, ihlet nem hétköznapi szint)

és csak sejtés szerűen tekinthetünk ki ebből.

Tapasztalni nem lehet ezeket, mérni sem - tehát a tudomány ilyen területei kiesnek vagy egy burkoltan az ingoványos "a hit" területére eveznek át. Marad a valószínűségszámítás.

""Na pont ez nincs." - igen,W. ez az amit tudományos módszerekkel NEM lehet bebizonyítani - és ezért felmerül, hogy akkor mi itt most mit is csinálunk? Természettudománynak hazudunk olyat, amit lehetetlen bebizonyítani?? Ejnye."

Na EZ a hatalmas kreacionista hazugság. Mit nem lehet tudományos módszerekkel bizonyítani? Ez egy zöldség. A kreás kijelenti, hogy ez az autó itt ismeretlen származású. A tudomány meg azt mondja, fenét, 99%-ban ismert. Felsorolja az autó összes alkatrészének a pontos származását, bizonyítékkal. Végén azt mondja, tessék, itt van minden bizonyítva, igazoltan. Az egészből azért még van nyolc darab hatos anya meg két alátét, amiről még nem tudom, az honnan jött. Erre a kreás felvonít: na ugye, megmondtam, hogy az autó ismeretlen származású.

Na ez ilyen volt. A bizonyítatlan, hazug tudomány.

"Azt hiszem abban megegyezhetünk, hogy alanyi-tárgyi dichotómiában élünk, tapasztalunk, sőt gondolkodunk hétköznapi tudatállapot szinten (az intuíció, ihlet nem hétköznapi szint)

és csak sejtés szerűen tekinthetünk ki ebből."

Aki a tudomány élettel kapcsolatos eredményeit sejtésnek nevezi, az vagy kevés ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy egyáltalán véleménye legyen, vagy szándékosan, célirányosan hazudik.

"Tapasztalni nem lehet ezeket, mérni sem"

Fenét nem.

Lásd fenti autós példát. Na ennyire nem.

"a tudomány ilyen területei kiesnek vagy egy burkoltan az ingoványos "a hit" területére eveznek át"

Neeem. Azt pont a kreások teszik. És meg is elégednek a hittel, miután a tudományt vádolták meg azzal hogy csak hisz. Saját szemében a gerendát se?

"Marad a valószínűségszámítás."

Na az aztán remek eredményt ad hasraütéssel létrehozott peremfeltételekkel.

Az NEM valószínűségszámítás, amikor valaki valamiről ránézésre azt mondja, hát ez valószínűtlen.

Akkor statisztika?

Egy darab bolygót ismerünk élettel. Egyből egy. Az aztán marha jó statisztikai alap.

"Mit nem lehet tudományos módszerekkel bizonyítani?... hogy ez az autó itt ismeretlen származású. A tudomány meg azt mondja, fenét, 99%-ban ismert. Felsorolja az autó összes alkatrészének a pontos származását, bizonyítékkal."

Az anyaggal - a tárggyal - rendben is vagyunk

A szellemi művelet - az ALANYISÁGOT - a készítésénél az autónak lemaradt, de kit érdekel. Ja, engem.

"Aki a tudomány élettel kapcsolatos eredményeit sejtésnek nevezi"

a matematikai sejtések a matematika legszebb területei...

de mielőtt ezt folytatnánk, várom az élő élet definícióját - hogyha már tudományosan az élet keletkezével foglalkozunk

(emlékeztetnék mindenkit, hogy nem az élettel kapcsolatos eredményekről van szó...a KELETKEZÉSÉRŐL)

"mérni sem" Fenét nem. Lásd fenti autós példát."

Hiányolom az ALANYT a folyamatban, következetese állhatatosan és kitartóan.

"Az NEM valószínűségszámítás, amikor valaki valamiről ránézésre azt mondja, hát ez valószínűtlen."

Az tényleg nem, egyetértünk, de a valószínűségszámítás komoly matematika.

Én itt valami ezotériába hajló filozofálást látok csak, aminek a tényekhez semmi köze. És ennek megfelelően nem cáfol semmit.

"Az anyaggal - a tárggyal - rendben is vagyunk

A szellemi művelet - az ALANYISÁGOT - a készítésénél az autónak lemaradt, de kit érdekel. Ja, engem."

Ez megint félrefilozofálás, semmi köze a témához. SPONTÁN folyamatoknál NINCS szellemi művelet.

"a matematikai sejtések a matematika legszebb területei..."

Ennek megint semmi köze a témához.

"várom az élő élet definícióját"

Csak egy kérdéssel kell odébb olvasni. Ott pont ez a téma.

És amibe ott kötne bele egy kreás, az is szóba került ott.

"Hiányolom az ALANYT a folyamatban, következetese állhatatosan és kitartóan."

Megint mellébeszélés. Én a konkrét problémamegfogalmazást hiányolom, állhatatosan és kitartóan. ez nem filozófia. Ez természettudomány. Akkor fogalmazzunk is annak megfelelően.

"a valószínűségszámítás komoly matematika."

Igen. De ENNEK sincs semmi köze a témához. Hogy miért nem, leírtam.

Egy darab cáfolat nem szerepelt itt, csak fátyollengetés.

#14

"hogy definiálhatnánk: mi az élet? mi az élő?"

Ez egy igen jó kérdés. Ajánlanám az általam idézett cikket (második link), ott foglalkoznak ezzel a témakörrel. Röviden összegezve: az életnek nincs egyértelmű definíciója, hiszen (mint minden definíció) ez is (valamilyen szinten) önkényesen meghatározott. Abba természetesen elég nagy mértékben konszenzus van, hogy mit tekintünk élőnek. Leggyakrabban az életkritériumok alapján szokták meghatározni, mi az élő (erről azt hiszem, már volt szó).

A későbbiekről:

Az alannyal kapcsolatos érvelést nem igaz értem. Ez egyrészt egy nyelvtani érvelés, ami szerintem logikailag sem feltétlenül állja meg a helyét.

A tapasztalásról meg annyit, hogy a tudománynak elég komoly módszertana van arról, hogy mit tekint objektíven elfogadhatónak (lásd pl. Popper munkássága). Természetesen ez nem jelent 100 % bizonyosságot, de ez a természettudományban (elméletileg) el sem érhető, így nem is követelmény.

Röviden, tömören. egyik sem.

Csak találgatások vannak.