Mit jelent a gravitációs hullámok fölfedezése?

Most csupán annyit, hogy újabb biztos alapja a rel. elméletnek.

Későbbiekben rengeteg dologra jó lehet. Elsősorban a csillagászat számára nagyon jó kutatási módszer lenne olyan dolgok kutatására, amelyeket nem lehet a hagyományos, elektromágneses hullámokra alapuló megfigyelési módszerekkel kutatni. Aztán az sem kizárt, hogy ezen a módon magáról a gravitációról tudunk majd forradalmi új felfedezéseket tenni.

3-as korrekt választ adott.

De finomabb és pontosabb mérésekre lesz szükség a jövőben mindehhez.

Ami viszont már itt a földön nem kivitelezhető.

[link]

[link]

Én geoszinkron pályára állítanék 2-3 műholdat, melyek "rálátnak" egymásra lézerrel. Így egy iszonyat nagy és ezzel nagyon érzékeny műszert kapnánk.

Abból a pénzből amiből a LIGO-t megépítették kb ki is jönne a dolog.

Geoszinkron pálya (36000km magasságban) azért szükséges, mert a föld gravitációja sem egyenletes!

Két alacsony pályán keringő "lézerrel" egymást figyelő műholddal például így térképezték föl a föld gravitációs térképét.

[link]

Ezt a zavaró hatást a Geostacionárius műholdakkal lehet kiküszöbölni.

Persze a Hold keringése még így is zavarja majd, de az a LIGO-t is, most is. :)

"Én geoszinkron pályára állítanék 2-3 műholdat, melyek "rálátnak" egymásra lézerrel. Így egy iszonyat nagy és ezzel nagyon érzékeny műszert kapnánk."

Az ötlet jó, csak szerintem ez a távolság már "túl jó" egy méréshez. :) Szóval egy geoszinkron pálya már Q messze rakná őket egymástól.

Én inkább azt mondanám, ki kéne lőni a holdakat valamelyik Nap körüli Lagrange-pontra, ott viszonylag stabil, gravitációsan "zavarmentes" helyen tetszőleges távolságra be lehetne lőni őket.

Költség szempontból persze valószínűleg a geoszinkronos változat reálisabb.

Az a jelentősége, hogy a gravitációt nem lehet árnyékolni semmivel - tehát a műszer, ami méri, mindenen átlát. Még a rádióhullámok sem mennek át mindenen.

Azon kívül, hogy teljesen új terület, és rengeteg új felfedezés lehet belőle.

@EagleHUN

Nem te vagy az első, akinek ez eszébe jutott. Kár, hogy csak 2034-ben esedékes a tervezett felbocsátás.

[link]

Ja, és Nap körüli pályára tervezik, az L5 Lagrange-pontba.

EagleHun:

Yuppi! Lemaradtam. Ezt a hírt még nem olvastam. :D

De örülök, hogy jól tippeltem a spanyolviaszra. :D