Az Asztrofizikus munka megéri azt a sok fáradságot?

Pontosan úgy van, ahogy az egyes írja. Ahhoz, hogy valaki asztrofizikus legyen, hatalmas elszántság kell, na meg hatalmas szerelem az asztrofizikába. Az, hogy pontosan tudja, mit akar, miért akarja. De még azok közül is, akik minden kétség nélkül ezzel akarnak foglalkozni, és mindent meg is tesznek ennek érdekében, is csak elenyészően kevesen tudnak elhelyezkedni ebben a szakmában. Az egy dolog, hogy elvégzed az egyetemet (bár a fizika az nem büfészak, szóval az sem sétagalopp), de, hogy el is helyezkedj a szakmában az egy totál tökmás dolog...

Szóval, ha még csak biztos sem vagy benne, hogy ezt akarod, meg át sem látod, hogy mi is ez tulajdonképpen, akkor teljesen felejtős.

Az asztrofizikának az egyik legnagyobb nehézséget az adja, hogy minden kell a fizikából hozzá. Szóval nincs az, hogy mindent megtanulgatsz, de neked a deformálható testek fizikája vagy az elektrodinamika nem jön be és ezért nem tanulod meg, mert akkor nem fogod érteni az asztrofizikát sem. Alapjáraton, hagyományos értelemben az asztrofizika onnan kezdődik, hogy van egy nagy felhőd és összehúzódik, majd lesz belőle egy csillag, az leéli az életét, majd lesz vele valami. Ez nagyon egyszerűen hangzik, de a fizika leírása nagyon bonyolult. Kell termodinamika az összehúzódások leírásához, kell statisztikus fizika, kell kvantummechanika, atomfizika, magfizika a magreakciókhoz, fejlődések leírásához, egyebekhez. Természetesen kell elektrodinamika a sugárzás leírásához, kell hidrodinamika a konventív mozgások leírásához, kell mechanika a mozgások leírásához, kell relativitáselmélet és részecskefizika is. Nem is tudom, hogy hagytam-e a ki valamit, de ha igen, akkor az is kelleni fog valamiért. Szóval, ha asztrofizikus akarsz lenni, első körben kiváló szinten kell elvégezni egy fizika alapszakot, ami brutális. Matematika is magas szinten kell, de ezt a fizikus képzés során megtanulod. Időközben szakosodni vagy ma már specializálódni kell csillagászatra, ott megtanulsz sok-sok alapdolgot a csillagászatról, azon belül asztrofizikáról, de itt még sok más van az asztrofizika mellett, például az asztrometria, ami kifejezetten beteg dolog tud lenni a vége felé. Ha ez megvolt, akkor mehetsz fizikus vagy csillagász MSc-re, ezeken már jobban ki tudsz hegyeződni asztrofizikára.

Mindehhez nagyon elhivatottnak, eltökéltnek és nagyon kitartónak kell lenned. Ha a csillagászatért, asztrofizikáért tanulsz, akkor bizony hosszú éveket kell türelmes várnod és átdolgoznod, hogy végre eljuthass odáig, hogy azt tanuld, amiért elkezdted az egészet. Ez és főleg az, hogy még évek múltán is csak tanulsz és tanulsz, de még mindig nem látod mikor lesz vége eléggé lehangoló tud lenni. Ha ekkor nincs kitartásod hozzá vagy nem vagy eléggé elhivatott, akkor nem fogsz elérni a célodig.

Összességében nagyon gondold meg, hogy képes akarsz-e lenni rá, mert ma már nincs ingyen az oktatás, alá kell írni a szerződéseket, amikben leírtakat akkor is teljesítened kell, ha nem végzed el a szakot. Ez igen kellemetlen tud lenni, ha pl két év után abbahagyod.

Valaki írta, hogy csak tanárt képeznek az ELTE-n, ez ökörség. Van fizikus BSc és MSc is, de még PhD is. Fizikus MSc-n az egyik specializáció az asztrofizikus. Annak köze nincs a tanársághoz, kutatókat képeznek. Ugyanez igaz a csillagász MSc-re is. Egyébként az ELTE asztrofizikáját helyesebb lenne kozmológiának hívni. Szinte az egész szak arra van kihegyezve, csillagok, csillaglégkörök, csillagközi anyagok fizikájával kapcsolatos tárgyakat nem igazán láttam legutóbb a tematikájukban. Főként gravitációs hullámokkal kapcsolatban kutatnak. Ez az utóbbi évben nagyon híres lett, mert ugye nem rég sikerült detektálniuk egyet (ebben volt benne az ELTE is), minden ettől zengett napokig. Az oktatás is efelé visz el ott.

Az első és harmadik válasszal értek egyet, és a kérdés szempontjából azokhoz nincs még mit hozzátenni.

Mojjo, sajnos már a fizika is kezd büfészak lenni. Sőt, mi nem? Miközben járnak oda páran kiváló képességekkel. És van ott még néhány kiváló oktató is. De mindkettő száma csökken, különösen, ha ez így folytatódik.

@8: ez nagyon szomorú, ha így van. Mondjuk tudod, vaz az az egyetemi mondás, hogy:

- Milyen egy átlagos évfolyam? Rosszabb, mint az előző, de jobb, mint a következő.

Ebben pedig közvetve és közvetlenül is az oktatás színvonalának monoton (vagy, hogy teljesüljön a fenti kitétel, szigorúan monoton) változása is szerepet játszik. A változás iránya pedig triviális. Sajnos.