Mitől függ, hogy egy csillag az égen fényesen vagy kevésbé fényesen világít?

A következőktől biztosan függ:

- Mekkora az a csillag (pl: fölfúvódott-e naprendszer méretűre vagy sem)

- Milyen a felszíni hőmérséklete. (színképe)

- Milyen messze van tőlünk.

- Milyen csillagközi gáz és porfelhőkön kell hogy áthaladjon a fénye hogy hozzánk eljusson.

- Milyenek a megfigyeléskor végzett légköri viszonyok. (Por, pára stb.)

Kiegészíteném még azzal, hogy mennyire sötét az égbolt. Azaz van-e Hold az égen, és mekkora a fényszennyezés.

Egy agyonvilágított városi utcából legfeljebb az egy-két legfényesebb csillag látszik.

"Mekkora az a csillag...

Milyen a felszíni hőmérséklete. (színképe)"

Igen, függ a hőmérséklettől is (attól meg a színkép) de nem elsődlegesen. Meg függ sugárzó felülettől is...

A fehér törpék extrém magas felszíni hőmérsékletűek, ezért ragyogó fehér fényt bocsátanak ki. De olyan picik mint egy Föld típusú bolygó ezért hiába a magas hőmérséklet a viszonylag kis felületről kis fénymennyiség jön le. A Szíriusz kísérőcsillaga a "Szíriusz B" fehér törpe (25000 K) akkor sem látszana szabad szemmel, ha nem nyomná el a fényét a ragyogó "Szíriusz A". Pedig csak 8,6 fényévnyire van. (Egyébként éppen ezért IS - mert közeli - a legfényesebb csillag az éjszakai égbolton a "Szíriusz A"

"A Szíriusz fényessége -1,44 magnitúdó, távolsága 8,6 fényév, így a Szíriusz abszolút fényessége 23-szor akkora, mint a Napé. Átmérője 1,8-szer, tömege 2,35-szor nagyobb, mint központi csillagunké. 10 000 K-es felszíni hőmérséklete miatt színe kékesfehér." - írja a wiki.

Amint látod a hőmérséklete csak harmada a fehér törpe kísérőjénél, és mégis a fényesnek látszó csillagok közé tartozik. Tehát a hőmérséklet nem elsődleges oka a fényességnek.

Csalóka a távolságtól való viszonya is a fényességnek. Hiszen egy alig pislákoló vörös törpecsillag itt lehet a "szomszédban", mégsem látszik szabad szemmel, viszont a - "szabad szemes" csillagok közt - távolinak számítóak között vannak kimondottan fényesnek láthatóak is. Például a Deneb (hattyú csillagkép alfája)

"A Deneb színképtípusa A2. Átmérője a Napénak 200-szorosa. (Ha a Naprendszerben helyezkedne el, majdnem a Föld pályájáig érne).

"A Deneb távolsága bizonytalan. A legvalószínűbb minimális érték 1500 fényév. Ez alapján az abszolút fényessége -7,5 magnitúdó. (egyes források 1600-1700 fényéves távolságot adnak meg). Ha ezt az 1500 fényéves távolságot adottnak vesszük, akkor a Deneb egyetlen szeptemberi éjszaka alatt annyi fényt sugároz ki, mint a mi Napunk száz év alatt. ...Egyes becslések szerint a távolsága 2100 vagy akár 2600 fényév is lehet. Ezek alapján a Deneb 160 000-szer fényesebb a Napunknál."

Mi az az "abszolút fényesség"?

Az a fényesség (magnitúdó) érték amellyel akkor rendelkezne a megfigyelt csillag (vagy galaxis) ha 10 parsec azaz kb. 32,61 fényév távolságból néznénk.

[link]

Tehát a csillag abszolút fényességétől erősen függeni fog a látható fényereje.

Meg persze EagleHUN által említettektől is.

Vannak csillagok, amelyek emberi időléptékben is változtatják a fényességüket. Ezek a "változócsillagok".

[link]

dellfil

Annyit még, hogy a csillagok energiatermelésének hevessége, legelsősorban a tömegüktől függ. Minél nagyobb tömeg, annál nagyobb energiatermelés - annál nagyobb fényesség.

dellfil

Hát, hogy ez mennyire pontosan éjfél, az szerintem vitatható.

Az éjszaka közepén kisebb a légmozgás, vagyis a látást torzító különböző hőmérsékletű rétegek zavaró hatása is. Természetesen ekkor van a legkisebb átfénylés a horizonton a nap fényéből.

De persze még lehet ezer ok, ami miatt épphogy nem igaz ez az éjféli legjobb láthatóság. Levegő páratartalma, fátyolfelhőzet, Hold fénye stb.

"Mondják azt is, hogy néha éjfélkor a csillagok fényesebbek."

Nyilván akkor látszanak fényesebbnek a csillagok, ha az égbolt sötétebb. Elvileg - általában gyakorlatilag is - az éjszaka közepén. Ez napnyugta, és napkelte közötti félidő környékére esik. Mikor van ez? Jó közelítéssel éjfél-egy óra körül.

A napnyugta után még elég sokáig világos van, ugyanúgy napkelte előtt már elég hamar kivilágosodik. Azért, mert légkör borítja Földünket, és ez szórja a fényt.

(Az, hogy ezek az időtartamok milyen hosszúak függ a szélességi köröktől is, ahol a megfigyelő van. Az egyenlítő könyékén rövidebb, tőle távolodva egyre hosszabbak és hosszabbak ezek az idők - pitymallat, szürkület. Ez azért van mert minél "meredekebb" szögben száll alá, vagy kel a Nap, annál rövidebb időt tölt a horizont közelében, mert rövidebb az útja.)

Mindenesetre akkor van a legsötétebb mikor "legmélyebben" van horizont alatt a Nap. Valószínűleg. :)

dellfil