Kvantummechanika szerint: ha ismert A, akkor B ismeretlen, ha ismert B, akkor A ismeretlen. Ez nem azt jelenti tulajdonképpen, hogy A és B is ismeretlen?

Ne keverjük a dolgokat.

Az első kettő az összefonódásról írt, a kérdező meg a határozatlanságról kérdezett.

Azzal pedig az a helyzet, hogy EGYSZERRE az összetartozó tulajdonságokat (pl. hely és sebesség) nem tudjuk TETSZŐLEGES pontossággal megmérni.

Olyan nincs, hogy teljesen pontosan bármit is meg lehet mérni, ezt felejtsük el.

Az összetartozó mennyiségeknél egy szorzat van: ennél pontosabban nem lehet mérni. Ha az egyik mennyiséget nagyon pontosan megmérjük, akkor a másik lesz pontatlan.

Ha mindkettőt pontosan szeretnénk mérni, akkor mindkettő pontatlan lesz valamennyire.

Példák: ha egy elektron szabad pályán megy, akkor nagyon pontosan ismerjük a sebességét. Ekkor indul, ekkor érkezik - ez igen pontosan mérhető. Akkor viszont semmikor sem tudjuk, hogy éppen hol van a pálya mentén.

Ha viszont az atomban van, akkor eléggé pontosan ismerjük a helyét. Ez ugye a pálya, amit elfoglal. Arról túl sokat nem tudunk, hogy ezen a pályán éppen hol van (valószínűségi eloszlások vannak: pl. az 1. elektron leginkább a mag közelében van) - és a sebességét is eléggé pontatlanul ismerjük: bármennyi lehet a nulla és a pályaelhagyási sebesség között. Természetesen ez is folyamatosan változik. Sőt: néha olyan is előfordul, hogy magától kilép a pályáról. Ezt hívják alagúthatásnak.

Vegyünk egy bugyuta példát:

Mondjuk autók haladnak el egy úton, és lefotózod, ahogy elhaladnak előtted. A fényképezőgépet minél rövid záridőre állítod, annál élesebb képet kapsz róluk, annál jobban tudod, hogy abban a pillanatban mi a helyzetük, de a sebességüket annál nehezebb lesz meghatározni a kép alapján.

Ha nagyobb záridőt állítasz, akkor egyre jobban elmosódnak, ami segít a sebességük pontosabb meghatározásában, de annál kevésbé tudod, hogy éppen hol vannak. Vagyis egy képről nem tudod mindkét információt tetszőleges pontossággal meghatározni.

Tudom, sántít a példa, de a probléma valami hasonló.

Továbbra sem világos, hogy mit értesz te A meg B alatt. Milyen mennyiségeket? Egymással konjugáltakat vagy tetszőlegeseket? Ezek kvantummechanikai operátorok vagy csak valamilyen elvont tudáselemet jelölnek?

A kérdésben megfogalmazott fomában a kvantummechanika semmi ilyesmit nem állít, bármit is jelentsen A meg B.