Ti is nagyon érdekesnek találjátok az ember evolúciós ösvényét, törzsfejlődését böngészni a wikipedia és más oldalak segítségével?

Az alábbi a törzsfejlődés egy "kicsi" része, de túl hosszú lenne az egysejtűtől leírni.

Szerintem lenyűgöző, hogy mennyi szerencsés véletlennek kellett történnie, hogy egy szárazföldön alig élni képes pirinyó "gyík" valamelyik leszármazottja mi legyünk.

Véletlenül kialakult egy "gyík", aminek két lyuk jelent meg a koponyája oldalán alul. Ez kezdetben semmit se jelentett, de idővel ez a hely biztosította erős rágóizmaink megjelenési helyét, aminek köszönhetően rágni tudunk, nempedig lenyelünk mindent egybe, mint a hüllők.

Idővel megjelentek ennek a "gyíknak" olyan leszármazottai, amiken szőr nőtt, rágni tudtak, egyre felegyenesedettebbek voltak és az anyuka hasáról izzadságcseppekként csepegett a tej a tojásaira, hogy nedvesen tartsa őket. A kikelő kicsinyek tápláléknak is felhasználták ezt a nedvet. Gyíkként járó patkányként képzelhetjük el őket.

Ennek a leszármazottai felhagytak a tojással és csecsből szoptatták a korán megszülető lárvaszerű kicsinyeket, és teljesen felegyenesedtek négy lábra. Ez már sok mindenben egy mai patkányra hasonlított.

Egyszercsak valahogy megjelent egy olyan "patkány", aminek egy mutáció miatt szabadabbá vált a medencecsontja. Ebből olyan utódok származtak, amik már ki tudták hordani az utódaikat méhlepénnyel, utat nyitva a biztonságosabb korai fejlődésnek és a nagy agy kialakulásának lehetségessé válásához.

Idővel megjelentek a modern rágcsálók és a nyulak, és legközelebbi rokonuk, egy újabb "patkány", ami kevésbé élt felfokozott tempójú életmódot, nem nőtt állandóan a metszőfoga, relatíve nagy agya volt és egyre inkább a fákon kezdett élni.

Ennek az "erdei patkánynak" azon utódai nem haltak ki, amik egyre inkább hasonlítottak egy majomra és egyre kevésbé egy rágcsálóra. Egyre fontosabbá vált számukra a szaglás helyett a látás és a hallás, egyre bonyolultabb társadalmi rendszereket alakítottak ki, az agyuk is egyre nagyobb volt.

Idővel megjelentek az emberszabású majmok is, ezek közül egy csimpánzszerű mára kihalt faj lejött a fáról és felegyenesedve kezdett járni. Az utódai egyre bonyolultabb eszközöket kezdtek használni és egyszercsak nem féltek a tűztől. Egyre kevésbé volt jelentős a testüket borító, de csökkenő szőrtakaró, és egyre jelentősebbek lettek az általuk gyártott ruhák. Idővel megjelent a modern kommunikáció és az emberi gondolkodás képessége.