Mi a véleményetek arról, hogy a Rigvédában szerepel a fénysebesség adata?

[link]

Én itt rákerestem, a facebookos hivatkozás alapján I 50-4. Amit én úgy értelmeztem, hogy Book I, Hymn L, 4. Ami a következő:

"Swift and all beautiful art thou, O Sūrya, maker of the light,

Illuming all the radiant realm."

Vagyis semmi köze a facebookos linkben szereplő szöveghez. De mivel tény, hogy nem vagyok nagyon (egyáltalán) otthon a Rig Vedában, kezdetnek megkereshetné nekem valaki a releváns részt, ha egyáltalán létezik, hogy azt megbízható forrásból, eredeti szövegkörnyezetében olvashassam, mielőtt véleményt formálnék a kérdésben.

A Rig Véda hivatkozott verse csakugyan az, amit az első válaszoló is leírt. Abban nyilván nincs benne.

Azonban eszerint az oldal szerint van egy széljegyzet, amit a 14. században fűzött hozzá egy Sayana nevű ember ehhez a vershez, ami elvileg csakugyan ezt a számot adja ki.

[link]

Namost azt tudni kell, hogy azért a fény sebességének hozzávetőleges meghatározása nem akkora nagy ügy. Eleink nem nyáladzó idióták voltak (valamiért sokak fejében egy ilyen megalázó kép él a régiekről), hanem nagyon nagy matematikusok, csillagászok kerültek ki közülük. Az ókori görögök meghatározták a Föld görbületét abból, hogy póznákat vertek le különböző városokban és a deleléskori árnyékot figyelték meg. Én amúgy is felháborítónak találom az olyan mentalitást, hogy áh, az egyiptomiak nem építhettek piramist, mert azok milyen fejletlenek voltak már, ergo csakis marslakók lehettek. Hát ezzel szemben az a nagy harci helyzet, hogy a nagyapáink még tudtak papíron logaritmust számolni (tananyag volt a gimiben, mint a deriválás is), mi meg már egy összeadáshoz is az okostelóhoz kapkodunk. Szóval csak annyi a helyzet, hogy a gépeink miatt elkényelmesedve elfelejtjük a jó öreg kézi technikákat, aztán varázslatra gyanakszunk – holott valószínűleg az egyiptomiak meg az indiaiak meg a maják meg még ki tudja kik baromi jól számoltak és volt pár menő építészeti trükkjük is. Persze nem mindenki közülük, csak a top1000.

Amúgy ha már, itt van egy halom európai meghatározási módszer a wiki-ből (szintén említi Sayanát):

[link]

Szóval a válasz az, hogy

a) Nem, az eredeti Rig Védában nincs benne a fénysebesség.

b) Sayana kommentárjában úgy tűnik benne van.

c) Előtte és utána is többen agyaltak már a fény sebességén, szerte a világon.

d) Többé-kevésbé pontosan több módszerrel is meg lehet határozni, számítógép meg hasonló cucc nélkül.

e) Simán lehetséges, hogy vele kortárs csillagászok meghatározták valahogy (bolygóelmozdulás megfigyelésével meg lehet határozni hozzávetőlegesen), ő meg beleírta kommentárba.

Ennyi a sztori, nem több. Azért sem kell nagyon hasra esni tőle (bár le a kalappal a számolási teljesítmény előtt), mert minden jó meghatározásra jut 28 rossz, amit persze nem szokás felhozni. Azaz a pozitív eredmény megerősíti magát, a negatívat meg elhallgatjuk. Newton is írt ám ostobaságokat, meg Darwin is, de egyet se tanítanak. Azt, hogy itt eltaláltak valamit, nem úgy kell kezelni, hogy akkor ez biztos valami isteni sugallatra készült könyv (pedig a vallásosak nyilván ezt próbálják ezzel bizonyítani), hanem hogy eleink eszes emberek voltak, minden kornak megvolt a maga Eisnteinje.

Elnézést, hogy érdeklődöm, ha már Rigvéda és tudomány összevetése, de érdekelne: miért nem képes a mai tudomány olyan precíz, egyáltalán olyan hatalmas piramist építeni, mint a gizai piramisok?

Ezen válasz kapcsán kérdem:

"Hát ezzel szemben az a nagy harci helyzet, hogy a nagyapáink még tudtak papíron logaritmust számolni (tananyag volt a gimiben, mint a deriválás is), mi meg már egy összeadáshoz is az okostelóhoz kapkodunk. Szóval csak annyi a helyzet, hogy a gépeink miatt elkényelmesedve elfelejtjük a jó öreg kézi technikákat, aztán varázslatra gyanakszunk – holott valószínűleg az egyiptomiak meg az indiaiak meg a maják meg még ki tudja kik baromi jól számoltak és volt pár menő építészeti trükkjük is."

Egy reszrol az, hogy valami 2000 eves, nem jelenti azt, hogy nem letezhetett a tudas. Pompeiben peldaul (szinten kb 2000 eve) olyan sebeszeti eszkozoket hasznaltak, amiket ma is hasznalunk. Igaz, volt kozte egy kozepkor, amikor szepen mindent elfelejtettunk, de attol meg leteztek:

[link]

2200 evvel ezelott mechanikus szamologepet tudtak epiteni:

[link]

Es gozgeprol is maradt feljegyzes (bar ez konkretan nem hajtott meg semmi hasznos gepet, de van aki szerint az egyiptomiak feltehetoleg gozgeppel nyitogattak a hatalmas templomajtokat):

[link]

Egy halom nepnek vannak 2000 evesnel is regebbi, teljesen pontos naptaraik. A pontossag alatt azt ertem, hogy a naptari idoszamitas igazodik a Fold periodusidejehez, amit a mi naptarunk a szokoev segitsegevel old meg. Ehhez pedig tudniuk kellett azt hogy a Fold nem pontosan 365 nap alatt tesz meg egy evet, hanem kb 365.25 nap alatt. Szerinted ugy 2-3000 vagy akar 5000 eve hogyan tudtak ilyesmit? En biztos vagyok benne, hogy nem a marslakok sugtak meg, hanem kemleltek az eget, szamoltak, es halal preciz megfigyeleseket tettek.

“hogy a kor Einsteinje rájött valahogy véletlenül.”

Na latod ez pont az a degradalo kifejezes, amirol beszelek. Einstein (vagy a kor zsenijei, legyenz illeto akar Arisztotelesz vagy Da Vinci vagy akarki) nem VELETLENUL jon ra. Gondolkozik, kiserletezik, megfigyel. A tudomany akkoriban is igy mukodott, persze a kontrollalt kiserlet meg hasonlo meg nem volt epp bevett dolog, de a nagy megfigyelok akkor is azt tettek, amit ma: eszrevettek valamit, kiszamoltak, megvizsgaltak, leirtak. Nem csak uldogeltek a karosszekben es hopp, szembe jot veluk a gozgep otlete.

Szoval ha feltesszuk, hogy a szent konyveket bolcsek irtak, a tarsadalom csucsan levo papok es tanitok, akiknek ralatasuk lehetett a csillagok jarasanak tudomanyara, a matematikara, stb, akkor nem tartom nagy csodanak, hogy valaki tudjon ilyesmit.

Na most nezzuk magat az idezetet. A wiki emliti a tegnapi idezetet (ezert elfogadom hitelesnek), de nem emliti ezt, amit most mutatsz. Sajnos nem tudom igazolni a forditas helyesseget, de azert ketsegeim vannak afelol, hogy ez igy valoban benne van a Vedakban.

Nezzuk visszafele. A szoveg azt allitja, hogy a Vedak tartalmaznak egy olyan felosztast, ami

1 napot 30 Muhurtra oszt (ez lenne kb 1 ora, bar rovidebb mint egy mai ora, ez oke)

1 muhurtot 30 Kaal-ra oszt (ez is oke, 1 kaal kb a perccel osszevetheto)

1 Kaal-t 30 kashth-ra oszt, ami ezaltal ugy a masodperc kornyeken van,

Azt pedig tovabbi 15 nimish-re osztja, ami ily modon a tizedmasodperc (igazabol 0.21 masodperc) kornyeken van. Na itt vontam fel eloszor a szemoldokom, vajon mi vegre lenne tizedmasodperces idobeosztas a Vedakban. Azon kivul ha megnezed a szoveget, az egyenlosegjeles reszben Kaal szerepel, a felette levo folyo szovegben Laghu, szoval valaki nagyon pontatlan volt, vagy valaki nagyon elirt valamit, vagy esetleg valaki ossze-vissza kamuzott. Eppen ezert en ezt a forrast kritikusan kezelem.

Osszegezve, szerintem a tegnapi szoveg valoszinuleg korrekt, el tudom hinni, hogy Sayana bekommentelte a fenysebesseget a 14. szazadban. Mivel az emberek 2000 eve se voltak hulyek, meg az is lehet, hogy mar tudtak ezt az erteket 2000 evvel ezelott (nem veletlenul pottyant az olukbe nyilvan). Ez utobbit viszont nem latom igazoltnak a fent hivatkozott link alapjan, szoval maradjunk annyiban, hogy a Sayana-fele komment igazolt, a tobbi nem.

" Elnézést, hogy érdeklődöm, ha már Rigvéda és tudomány összevetése, de érdekelne: miért nem képes a mai tudomány olyan precíz, egyáltalán olyan hatalmas piramist építeni, mint a gizai piramisok? "

Mi az, hogy nem kepes? Ki mondta, hogy nem kepes? Ja, valaki kijelentette, hogy nem kepes, te meg elhitted neki?

Az, hogy ma nem epitunk piramisokat, nem azert van, mert nem tudunk, hanem mert a mi kulturankban a piramisnak vajmi keves ertelme, erteke es szerepe van. Ugyanakkor sokkal nagyobb epuleteket epitunk tomegevel, sokkal precizebben, nyilvan:

[link]

Ez is sokkal nagyobb, massziv koepitmeny, raadasul viz kozepere epitettek:

[link]

Szoval akkor mi a kerdes?

Nem képesek a mai szakemberek erőgépeikkel sem arra a teljesítményre, amire egyes ókori, megalit kultúrák.

Nos, a kérdés arra vonatkozik, hogy vajon miért nem.

A mai kutatók közül az őszintébbek, a presztízsüket kevésbé féltők egy része bevallotta, hogy a tudomány mai állása szerint

nem képesek erőgépekkel megmozgatni akkora kőtömböket, mint az ókori megalitikus kultúrákban.

(És akkor azon hatalmas kőtömbök hihetetlen precíz elhelyezéséről nem is beszélve...)

Nem csak egy kísérlet zajlott manapság, amelyek megpróbáltak közel olyan eredményt elérni, tehát megmozgatni közel akkora kőtömöket manapság, mint a gizai nagy piramis kötömbjei (a még nagyobb ókori megalit kőtömbökről nem is beszélve) - mind kudarcot vallottak ezek a mai kísérletek. És ezt nem csak ismeretterjesztő csatornákon mutatták be, hanem voltak mai kutatók, akik ezt hivatalosan is elismerték

@8: próbáljunk meg logikusan gondolkozni. A gépeink céleszközök - valamilyen konkrét feladatok elvégzésére fejlesztettük ki őket. Mivel a modern korokban soha senkinek eszébe sem jutott gazdasági értelemben releváns tömegben böszme nagy kötömböket mozgatni, így talán nem meglepő, hogy nincsenek olyan gépeink, amik erre a feladatra alkalmasak. Mi a túróért fejlesztett és gyártott volna bármely vállalat hatalmas pénzekért olyan gépeket, amik alkalmasak erre a feladatra, ha a kutya nem rendelne belőlük egyet sem, mert nincs valós igény rájuk? Szóval ennyit a gépekről.

Maradnak az emberek. Gondolkodjunk ismét logikusan kicsit: nem vagyok történész, így nem tudok pontos számokat mondani, de alighanem emberek ezrei, ha nem tízezrei dolgoztak az ügyön évekig, ha nem évtizedekig, mégpedig az istenkirályok személyes parancsára - nem mellesleg, ha valaki nem teljesített, alighanem a saját életével játszott. Szóval adott volt egy elképesztően nagy motiváció, rengeteg idő és annál is több ember. Az általad hivatkozott mai kísérletekben tuti, hogy mindezek ugyanígy adottak voltak?

Akkor esetleg mutathatnál hivatkozást, mert ez így csak egy halom merő ostobaság folyamatos ismételgetése.

Valószínűleg azért ismételgeted ezeet az ostobaságokat, mert teljesen el vagy tévedve a méretek és tömegek terén, és csak annyit érzékelsz, hogy a piramis kövei "nagyok", tehát biztos nem lehetne őket mozgatni.

Namost a piramis kövei amúgy olyan 5-10 tonnát nyomnak, néhány van, ami eléri a 60-80 tonnát. Egy harckocsi például simán nyom 50-60 tonnát vagy még többet is (ami jó sok átlagos piramiskő), és van olyan vonat, amin ott sorakozik a sok tank:

[link]

És nézd már, van olyan daru, amivel tankokat lehet emelgetni:

[link]

És elárulom akkor már, hogy vannak rohadt nagy daruk, amik 1000 tonnát is emelnek, vagy még többet:

[link]

Szóval aki azt mondja, hogy a mai technológiával lehetetlen 10 tonnás köveket emelni és szállítani, az végtelenül fogalmatlan. Már bocs.

Egyébként, a nagy piramis nagyjából 6 millió tonnát nyom. A mai legnagyobb vonatok úgy kb 30000 tonnát szállítanak, azaz a teljes piramis anyagát oda lehetne vinni 200 fuvarral. Szóval ne mondd már nekem, hogy ma az emberiség, ha akarná, nem tudná megoldani 2-3 millió darab 5-10 (és pár darab max 100) tonnás kő kitermelését, elszállítását, fel- és lerakodását.