Egy kettős csillag egyike körül kőzetbolygó kering. Lehet-e olyan, hogy a bolygó felszínén állva azt tapasztalnánk, hogy nincs éjszaka, mert mielőtt elfordul csillagától, a másik csillag megjelenik az egén, így váltják egymást?

Elég nehéz olyan stabil pályát elképzelni egy csillag körül, ahol a másik csillaghoz is olyan közelségbe ér alkalmanként a bolygó, mint a sajátjához, mégsem esik szét a pályája.

Úgyhogy lesz egy másik égi világító, de az sokkal távolibb lesz és sokkal gyengébb, mondjuk annyi fényt fog adni, mint egy telehold a Földön a Naphoz képest. (A fény jellege is más lesz, nem derengő, mert egy erős, pontszerű fényforrásból fog érkezni.)

Igen, #2 Válaszadó, előfordulhat, de nem tartana sokáig.

Az L1, L2, L3, pont nem stabil.

[link]

A kérdés az volt: Lehet-e?

Lehet, de ez nagyon ritkán fordulhat elő.

Akár a két csillag körül, akár csak egyik körül kering a bolygó, mindig lesz olyan helyzet, mikor mindkét csillag egy oldalon van.

A köztes L-pont jó megoldás lenne, de mint írták is, nem stabil. És persze elképzelhetetlenül valószínűtlen, hogy egy égitest csak úgy beparkoljon a Lagrange-pontra.

Nem is tudom, hány csillag kéne, hogy előálljon az örök nappal, talán négy, egy központi, meg három e körül keringő, azonos pályán, 120 fokonként, a bolygó meg valahol egy belső pályán a központi csillag körül.

Hát ez is eléggé irreális.