A naprendszerben a bolygók pályái tényleg egy vonalban vannak vizszintesen es parhuzamosan mint az illusztrációkon?

"Az egész naprendszer, az összes bolygója egyetlen por- és gázkorongból alakult ki, ami valószínűleg körülbelül a Nap egyenlítőjének síkjában keringett."

Ha már ennyire otthon vagy a témában, elmagyaráznád nekem, hogy tapadt össze a sok gáz és por?

"Az egész naprendszer, az összes bolygója egyetlen por- és gázkorongból alakult ki, ami valószínűleg körülbelül a Nap egyenlítőjének síkjában keringett."

Mondjuk ennek a keringésnek is volt előzménye. A kezdeti por és gázköz először kaotikus mozgású lehetett, és végül ebből csak az egy irányban, kb. azonos síkban keringő részek maradhattak meg, a többi ment a levesbe (központi tömegbe, vagy távozott a rendszerből). Ez még valószínűleg a felhő összehúzódása elején kialakult, a központi tömeg csillaggá válása előtt.

Egy bolygó gyűrűje sem feltétlenül egyből gyűrűként jön létre, hanem akár egy teljesen szabálytalan mozgású felhőből áll össze gyűrűvé.

#13:

Ez teljesen igaz.

Gyakorlatilag a naprendszerek keletkezésénél ugyanaz a folyamat játszódott le, mint a bolygóknál, csak kicsit más a lépték.

Amúgy bármekkora méretű, kaotikusan mozgó részekből álló rendszert húz össze a gravitáció, az eredmény az összesűrűsödött rész forgó mozgása lesz, mert akármilyen kicsi is az összesség eredő forgása (mert minden rész mozgásának eredője egy tengely körüli forgásra nézve biztosan nem teljesen homogén, vagyis valamelyik irányból több lesz), az összehúzódás folytán a megmaradó összperdület a sokkal kisebb rádiuszon nagyobb fordulatszámot csinál (mint amikor a pörgő jégkorcsolyás a karjait behúzva nagyobb fordulatra pörög).

De ha belegondolunk, ha két kitérő pályájú tömeg gravitációsan befogja egymást, az eredmény mindenképpen egy közös tengely körüli forgás lesz.

(Amúgy kedves kérdező, nem vagyok én szakértője a csillagászatnak, csak sokat olvasok, ezek a leírt dolgok meg mind elemi fizikára alapulnak).

#15:

Hát, a bolygópályák lehetnek változóak.

Az ideális stabil bolygópálya nem közeledik és nem is távolodik.

Persze ez állati ritka.

Ha pl. egy hold olyan közel kering a légkörrel rendelkező bolygójához, hogy a légkör felső nagyon ritka része már fékezi, akkor lehetséges, hogy előbb-utóbb szűkülő spirálban lezuhan (vagy szétesik a Roche-határon).

De ugyanúgy lehet, hogy a hold gyorsul és/vagy távolodik (miközben a bolygóforgás lassul) a kölcsönös áraply-hatások révén. Ilyen Pl a Föld-Hold rendszer.

Ez sok tényezőtől függ. Lehetne róla egész könyveket írni. De már írtak is. :)

"A nap ettől jóval korábban vörös óriássá válik és elnyeli a Földet, de talán még a Marsot is"

Én úgy tudom, a Föld átizzik majd ugyan, de megmaradhat, ezt nem lehet tudni, de a Marsig nem fog elérni a napfelszín.