A globális klímaváltozás antropogén természetű vagy természetes jelenség? Akárhogy is van, milyen éghajlati, gazdasági, társadalmi következmények várhatóak? Lesznek pl. klímamenekültek? Úgy is mondhatnánk: klímamigránsok?

Antropogén mindenféleképpen. Még ha természetes is a folyamat egy része, az ember jelenléte csak ront rajta.

Ez a folyamat eléggé komplex, még a tudományos koponyáknak is nehézséget okozott az összefüggések felderítése, viszont hála a technológiai fejlődésnek és a rengeteg adatgyűjtésnek, sikerült megmodellezni az eseményeket, figyelembe véve az eltelt századok hőmérsékleti görbéit és időjárás-jelenségeit. Mivel itt globális felmelegedésről beszélünk, épp ezért nem helyi adatokat, hanem az egész bolygót kell vizsgálni, mindenütt, legyen az Kína, Vietnám vagy az Északi-sark. Ha az összes kapcsolatos jelenséget egy kölcsönhatáson alapuló egészbe próbáljuk átvinni, akkor megkapjuk, hogy fog működni az adott modell az adott időben. Összesen hat modell készült el időrendi sorrendben, figyelembe véve minden globális felmelegedéssel kapcsolatos jelenséget. Itt vannak az adatok nagybetűvel, alatta a megjegyzéseim.

FÖLD EGY

ÉVEK: 1930-tól 2000-ig

HŐMÉRSÉKLET-VÁLTOZÁS: Jelentéktelen

KLÍMAVÁLTOZÁS: Felhősödés

Ez a szakasz már elmúlt, itt még valóban csak egy ideiglenes jelenségről volt szó. A felhősödés egy pozitív visszacsatolási mechanizmus: a dolgok kölcsönösen felerősítik egymást. A földi hőmérséklet enyhén emelkedett, de a nedvesség és a felhőtakaró is, ami útját állja a napsugaraknak, ezért a hőmérséklet többé-kevésbé állandó volt. Főleg a kilencvenes években rendkívül felhős időjárás volt világszerte, emiatt esett vissza sokhelyütt a mezőgazdasági termelés, mert nem sütött eleget a nap. A Föld Egy nem tudott volna 7 milliárd embert eltartani.

FÖLD KETTŐ

ÉVEK: 2000-től napjainkig

HŐMÉRSÉKLET-VÁLTOZÁS: Az átlaghőmérséklet mindenütt megnövekszik

Megnövekszik a hurrikánok és a tornádók gyakorisága

Heves zivatarok jégesővel

Súlyos esőzések

Sarki ködtakaró

Jelenleg most itt tartunk, és a modell sajnos igazolja a közelmúltat és a jelent is. Idén is volt több durva jégeső Magyarországon is, Amerikában pedig SZVSZ mindenki emlékszik a hurrikánokra. Itt van a sok esőzés és az ezzel járó áradás is. A természet így próbálkozik a hőcserével. A sarkokon sűrű köd képződne ami egyre terjedne, és mind tovább tartana, míg végül állandó ködtakaró borítaná az Északi-sarktól az USA-Kanada határig terjedő földrészt. A mezőgazdaságot totál kiütné Kanadában, a légiközlekedésről ne is beszéljünk. Az alatta fekvő sávot pedig durva esőzések érnénk (többek közt mi is ide tartozunk). Ha a folyamat nem állna le, veszélybe kerülne az ipar és az összeomlás szélére kerülhetnek a társadalmak. Nehéz lenne az élet a Föld Kettőn.

FÖLD HÁROM

ÉVEK: 30-80 évvel a Föld Kettő után

HŐMÉRSÉKLET-VÁLTOZÁS: Melegebb

Egyéb klímaváltozások: az időjárási zavarok mérséklődése, hőgóc megjelenése az óceánok fölött, a hőgócok terjedése, a sarki jégrétegek elmozdulása

Ez az időszak megtévesztő lenne, afféle vihar előtti csend. A nyár néha gyilkosan forró lenne, de a hurrikánok és tornádók után relative kellemes időjárás lenne, na meg amikor a köd ritkábbá válna. A világ időjárása ideiglenesen egyensúlyba kerülne. A tél melegebb lesz, a nagy esőzések miatt bőséges termés várható, az emberek azt hihetnék, hogy "túl vannak rajta", de ez megtévesztő. A levegő körmozgása legyengülne, eltűnnének pl. a passzátszelek és a monszunszelek, és itt már terjeszkednének a sivatagok. Úgy 45-50 évvel a Föld Kettő után a Szahara elérné a Földközi-tengert. Ha itt még csökkenne a CO2-kibocsájtás, vissza lehet fordítani a folyamatot vagy legalábbis megállítani. Ha azonban nem, eljutnánk a Föld Négyhez.

FÖLD NÉGY

ÉVEK: 2100 környékén elkezdődhet

HŐMÉRSÉKLET-VÁLTOZÁS: A Föld átlaghőmérséklete 4-8 fokkal növekszik

Egyéb klímaváltozások: Több esőzés, a sarki jég olvadása, rohamos ütemű elsivatagosodás

A hőség itt már kegyetlen lenne. A partvidékekről el kéne költözni, ahogy emelkedik a tenger. Az olyan országok, mint Hollandia, megszűnnének. Ha a sarki jég ilyen iramban olvad, a tengerszint olyan 60 méterrel emelkedne mindenütt. Ráadásul mivel eltűnnek a jégsapkák, a Föld albedója is csökken, azaz a hőmérséklet még gyorsabban emelkedne. Az esőzés pedig nem egyenlően oszlana el, ezért terjeszkednének a sivatagok. Az Aral-tó például addira már nem létezne. A Föld Négynél a hőfokozódás már megállíthatatlan, a folyamat visszafordíthatatlanná válik.

FÖLD ÖT

ÉVEK: Körülbelül 200 év múlva

HŐMÉRSÉKLET-VÁLTOZÁS: 8-14 fok átlaghőmérséklet-növekedés

Az óceáni fotoszintézis gyengülése

A sekélyvízű tavak kiszáradnak

Az evaporáció miatt az óceánok szintje süllyed

Nagyfokú nedvesség és páratartalom

Itt a legnagyobb veszélyt az óceán jelenti, egész egyszerűen azért, mert a nagy melegtől elkezd párologni (ahogy minden más vízfelület is), az óceáni növényi életben lelassulna a fotoszintézis, mert nem tudnának a felszínre jutni az organizmusok. Ha elpusztulnak, visszaköpik a CO2-t a levegőbe, ami méginkább növelné a hőséget. Ha a fotoszintézis nagyon lecsökken, minden élet kipusztulna a tengerben, az egész világtenger pöcegödörré válna. A romló testek szaga beborítaná az egész Földet, iszonyú lenne a bűz, és ami még rosszabb, az oxigén-regenerációs folyamat is leállna, azaz csökkenne a levegőmennyiség. Végül eljutnánk a Föld Hathoz.

FÖLD HAT

ÉVEK: ???

HŐMÉRSÉKLET-VÁLTOZÁS: Rohamosan növekszik

Megállíthatatlan üvegházhatás

Az egész Földre kiterjedő oxigénhiány

Vénusz állapot

Azt nem tudjuk, mikor lesz vége a világnak, de azt már igen, hogy hogyan. Ha beindul a hőség öngerjesztő folyamata, a Föld előbb-utóbb arra a sorsra jut, mint a Vénusz. Ha utánaolvastok, látjátok majd, hogy van légköre, ami gyakorlatilag tiszta szén-dioxidból áll. Brutálisan erős viharok tombolnak ottan, a hő megreked a felszínen, ami nagyon forró...olyan 500 fok. Semmiféle élőlény nem lenne képes ezt túlélni.

Hát...nagyjából ennyi, dióhéjban...

Négy-öt-hat körül lényeges pont még említendő:

Az üvegház-hatást jelentősen megdobja a légkör megnőtt páratartalma és az élővilág pusztulásával valamint a tengerek metán-hidrát lerakódásainak felszabadulásával légkörbe kerülő rengeteg metán. Ez az üvegházhatást sokszorosára növeli.