Kísérleti tény és a speciális relativitás elmélet axiómája, amiből levezethető, hogy a fénysebesség korlátos. De hogyan általánosítható ez az információ terjedésre?

Kérdező: 6. hozzászólásodhoz.

Ha elfogadod és erre vannak bizonyítékok, hogy bármi ami nyugalmi tömeggel rendelkezik nem érheti el a vákuumbeli fénysebességet, csak azok amelyek nem rendelkeznek azzal (foton). Akkor szerintem belátható, hogy ha az információt nem a foton továbbítja akkor az csak lassabban terjedhet mint a vákuumbeli fénysebesség. Innen kezdve a kérdés az, hogy be tudjuk-e bizonyítani, hogy fotonnal tudunk információt átvinni.

Másik része a kérdéskörnek, hogy ezt tételnek vagy axiomának kell tekinteni. Ez leginkább az azon múlik, hogy milyen szintről indul a könyv. Számos (még tankönyv is) azért, hogy egyáltalán megérthető legyen axiomaként kezel bizonyos dolgokat, amelyek utána akár egy tételből vagy több tételből rendkívül bonyolult úton levezethetőek, bizonyíthatóak. Ha nem így lenne nagyjából esély sem lenne már arra, hogy legalább haloványan megértsük a modern fizikát. Ezért szokták mindenhol "lépcsőzetesen" tanítani, hogy egyre mélyebb és mélyebb összefüggéseket mutatnak be. És nem egy tankönyv utána bizonyít olyan állításokat amelyeket pont az érthetőség kedvéért axiomaként kezdte. Pl. az egyik ilyen a tömeg, először amikor elkezded tanulni a fizikát a tömeg fogalmát Newtoni értelemben ismered meg (F=m*a, ahol az F a testre ható erő, m a tömeg, a a gyorsulás), majd később megismered a gravitációs hatást, és komolyabb bizonyítás nélkül elhiszed, hogy a két tömeg azonos (Eötvös). Majd jóval később megismered E=mc2 összefüggést, illetve a testek nyugalmi tömege kifejezést. Ha ezzel kezdenéd a fizika tanulást valószínűleg már a 2. órán elvesztené az egész osztály a fonalat.

"nem bizonyítás, mert általában kéne bebizonyítani az információ minden formájára"

Teljesen jogos a kétséged, amint fel tudsz hozni egyetlen információátmenetet is, ami nem igényel minimum fotonikus kapcsolatot.

Ha esetleg kiderül majd, hogy léteznek pl. a tachionok, kimutathatóan és felhasználhatóan, akkor lesz értelme nem hogy kétségbe vonni, de átírni ezt a szabályt.

De jelenleg ennek nyoma sincs.

[link]

@Wadmalac:

Gravitáció. Mondjuk hozzáteszem, hogy a meglátásaid alapvetően jók, de nem a gravitáció megy a foton sebességével, hanem a fény megy a gravitáció sebességével.

#14: igaz, a gravitációs hullám is lehet információhordozó.

De pechünkre az is pontosan fénysebességgel terjed. :)

Legalábbis az eddigi mérések szerint.

Érdekesség, hogy új hipotézis szerint az ősrobbanás után a fény sebessége esetlegesen nem egyezett a maival.

Hogy az akkori fénysebesség is határsebesség volt-e, arra a cikk nem tért ki, ahol olvastam, de gyanítom, hogy igen.

A fénysebességről:

1. Kísérleti tény, hogy a fény véges sebességgel terjed

2. Kísérleti tény a Michelson-Morley interferométer szerint, hogy minden inerciarendszerben minden irányban azonos a fénysebesség vákuumban.

3. Ha ezekhez hozzáveszünk három nagyon kézenfekvő feltételt ( pl. invertálás, egységnyi determináns), akkor összesen négy állításból levezethető a Lorentz-transzformáció.

4. A Lorentz-trafóból levezetett sebességösszegzési szabály szerint c-ből mindig c-lesz (pongyolán fogalmazva), ami c-cél kisebb egy inerciarendszerben, az minden rendszerben az lesz, ergo ezen sebességek köre felülről korlátos.

5. A c-nél nagyobb sebességek köre meg alulról korlátos, de ilyet kísérletileg még nem figyeltek meg, elméleti oldalról meg már írták sokszor sok helyen, hogy milyen gondok lennének vele, ha megfigyelhető részecskék tudnának ilyet.

Az információ közléséhez energiát is kell továbbítani, ehhez kell valami anyagi közvetítő, ami erre képes. Ez lehet "haladó mozgást" végző (ismét pongyolán) fermion vagy bozon is, mert akkor lesz nettó/átlagos energia-áramsűrűség. Gyanítom, hogy pl. a kvantumösszefonódásos esetekben ilyen áramlás nincs a két mérőhely között pusztán a kvanumos mérés pillanatában.