Az állatfajok egyedei miért ugyanakkorák és egyformák, míg az egyes emberek között miért vannak ekkora különbségek?

Erre szerintem a változatos házi macska a jó példa.

Színben sok variáció, szőrhosszúság változó. Kerek vagy nyújtott fejű. Méretben meg vannak különbségek.

Hogy miért jó példa? Mert a házi macskába az ember általában nem szól bele a szaporodásukba, illetve sok van belőlük. Persze vannak nemesített macsekok is de pl vidéken ez elég ritka.

Az eddigi válaszokra: a felvetés tökeletes.

Állatoknál csak a nemesített, illetve az eltérõ környezetben élõ alfajok különböznek nagyon.

Míg egy majorságban az egy alomból származó kacsákat, lovakat, teheneket stb. ember legyen a talpán aki megkülönbözteti, addig az embereknél a testvérek jelentõsen eltérhetnek például testfelépítésben.

Ha nem számítjuk az embernél az arcot (ami ugye csalás) és az állatoknál a bunda mintázatát, vagy, az eltérõre nemesített/eltérõ éghajlaton élõ alfajokat (ami szintén csalás), akkor, azt kapjuk hogy két férfi/nõ testalkata, testméretei sokkal jelentékenyebben térnek el egymástól, mint két flamingóé, két szurikátáé, két kecskéé.

(Iyeneket látni az állatkertben nagy mennyiségben. A fentebb említett kacsa, ló, tehen bizonyos értelemben nemesítve van, persze nem nagyon.)

Sõt, ez is csak az európai emberre jellemzõ, hogy ilyen nagy a szórás. Ha valaki felszáll a buszra, szinte mindig lát 1.5-nél kisebb (fehér) nõket, illetve 2-nél magasabb (fehér) férfiakat.

Megdöbbentõen pocsékok a válaszok, mintha egy válaszadó sem járt volna sem buszon sem állatkertben (vagy majorban) soha. (pedig Budapesten sok busz, állatkert van, határában sok lovarda mindenfele)

Vagy egy válaszoló sem tudna annyira gondolkodni, hogy ne az arcot meg a bunda mintáját vagy a nemesített állatfajokat hozza fel ellenpéldának.

- - -

Ahogy széles/nyeszlett váll, hosszú/rövid ujjak, nagy és változatos alakú orr, mell- és csípõméret, stb. is felhozhatók, nem hiszem hogy az érzékelés játszana az emberekkel. Gyakorlatilag mindenki tök különbözõ. És nem csak azért, mert az egyik magyar õsei törökök, a másiké meg szászok. Talán lehet az, hogy itthon a különbözõ testrészformák és testalkatok mindenkiben benne vannak, és tök változó hogy melyik jön ki :/

(Ez szintén nem áll az ázsiaiakra. Nekik sincs fogalmuk hogy ki-ki, és, nem lófrálnak egy falun belül eltérõ fejformájú kínaiak, mint itthon magyarok teszik. Ott kis táblácskát hordanak a mellükön a nevükkel.)

"Állatoknál csak a nemesített, illetve az eltérõ környezetben élõ alfajok különböznek nagyon."

Igen. Mert az elszigetelt populációk közt nincs kapcsolat.

Aztán amint van, máris jönnek a nagyon eltérő egyedek.

"Aztán amint van, máris jönnek a nagyon eltérő egyedek."

Kivéve az állatkertben, a természetben illetve a farmon, mert ott nem.. Vagy, megint jeges és a teddimackóra gondolsz, mint ellenpélda? Frigyükbõl 3 jeges és 2 teddi születik?

.. ..

Amúgy a halak például nagyon eltérõ méretûek. A kígyók is. A szarvasagancs és az elefántagyar szintén, ahogy a hízó sertés is lehet kicsi vagy nagy.

Történetekben gyakran szerepelnek kicsi és nagy állatok.

#22

"Megdöbbentõen pocsékok a válaszok, mintha egy válaszadó sem járt volna sem buszon sem állatkertben (vagy majorban) soha."

De, már volt szerencsém állatkertben járni. Sőt, futóbogarak határozásával is volt szerencsém foglalkozni. Itt például gyakran meg kellett határozni az egyedek méretét, és nem volt ritka, hogy egy fajon belül a testhosszban kétszeres méretkülönbség volt. (Volt ahol eltérő alfajhoz tartoztak az egyedek, de nem mindenhol.) És itt nem arról van szó, hogy annyira eltért volna az élőhely, egy területen belül is előfordult ilyen. Ráadásul az egyedszámok, amivel dolgoztam, azok sem voltak nagyon nagyok: általában 100-nál kevesebb egyedet vizsgáltam egy fajból.

Nem csak a méretben, hanem például a test alakjában is voltak fajon belül eltérések.

De ez sokkal közismertebb fajokon is megfigyelhető: pl. ott a szarvasbogár. Elég jelentős eltérések lehetnek az egyedek hosszában, a rágók méretében, alakjában, ... (természetesen azonos nemű egyedeket összehasonlítva):

[link]

[link]

"(Ez szintén nem áll az ázsiaiakra. Nekik sincs fogalmuk hogy ki-ki, és, nem lófrálnak egy falun belül eltérõ fejformájú kínaiak, mint itthon magyarok teszik. Ott kis táblácskát hordanak a mellükön a nevükkel.)"

Ugye ez csak valami nagyon gyenge poén akar lenni?

"Vagy, megint jeges és a teddimackóra gondolsz, mint ellenpélda? Frigyükbõl 3 jeges és 2 teddi születik?"

Wut?

Egyébként igen, hasonló a dolog, az eltérő testméretű, egyéb jellemzőjű populációk keveredésénél nem születik azonnal új uniformizált populáció, a különböző eredetű tulajdonságok látszólag random (persze genetikailag lekövethetően) előfordulnak.

Egyébként egy adott, elszigetelten kialakult populáció esetén az evolúció természetesen kialakít egy optimális jellemzőt, amitől ritkák az extrém eltérések, főként, mert vagy túlélés, vagy pártalálás szempontjából előnytelenek.

Ez a szelekció ember esetén jó ideje nem működik.

A fajtakeveredés meg igen.

Ezen e

Kutyáknál a fajtastandardokban is tól-ig vannak megadva a méretek, külön a hímekre és külön a nőstényekre.

De például kecskéknél is:

Anya kecskék súlya átlagban: 30-70 kg Bakok súlya átlagban: 50-80 maximum (100) kg