Az ősrobbanást bizonyították, vagy elmélet?

Rengeteg egymástól független, és szilárd bizonyíték szól mellette, ezért elmélet. A természettudományos terminológiában ugyanis a többszörösen bizonyított, ellenőrzött modelleket, hipotéziseket hívjuk elméletnek.

Olvasnivaló:

- [link]

- [link]

Latszik, hogy nem erted, hogy mit jelent a tudomanyban az elmelet szo. Amire te gondolsz, az a hipotezis vagy felteves, amit meg bizonyitani kell. Az elmelet olyasvalami, ami mellett komoly bizonyitekok vannak, peldaul a gravitacios elmelet is egy elmelet.

(Persze konyhanyelven mindent lehet elmeletnek nevezni, ami szaras kozben az ember eszebe jut, pledaul: "mi van, ha a szomszed neni marslako". Na ezt tudomanyosan maximum hipotezisnek lehetne nevezni, de te nyilvan elmeletnek hivnad. Ez a kulonbseg a szaknyelv es a koznyelv kozott.)

Egy olyan elmélet, ami a mai fizikánkba beleillik, sok bizonyíték szól mellette, gyakorlatilag semmi ellene.

Ez nem jelenti, hogy ez a végleges nagy igazság. De azt jelenti, hogy jó irányban kapisgálunk.

"És most eszembe jutott, hogy hol (!) a fenében volt a szingularitás, amely később kirobbant?"

Na erről végképp csak feltételezéseink vannak. Kicsit olyan a helyzet, mintha egy kézigránát robbanása után csupán a szétrepülő repeszek és táguló gáz lenne az adatod, de ez alapján meg kéne mondani, hogy ki húzta ki a szeget.

Nem tudjuk. Onnantól tudunk valamit, hogy a gránát felrobbant. Egyelőre semmi adatforrásunk nincs az azt megelőző időkről. Már ha volt egyáltalán HOL és MIKOR a robbanás előtt.

@3: jogod van így gondolni, természetesen.

A "hol volt a szingularitás" kérdésre egyszerű a válasz: az általános relativitás egyenleteiben, ha megpróbáljuk azokat az ősrobbanáskori állapotokra alkalmazni. Még mindig ott vannak ;)

Tudom, tudom, de akkor hol volt a szingularitásnak megfelelő fizikai képződmény? A válasz az, hogy jó eséllyel sehol. A szingularitás egy matematikai anomália, az a pont, ahol egy fizikai modellünket leíró matematikai kifejezések értelmetlenné válnak. És akkor szoktak megjelenni, ha egy fizikai modellt olyan probléma modellezésére akarunk használni, amire ő nem alkalmas. Az áltrelnél pontosan ez a helyzet: itt nekünk egyszerre kéne tudnunk a gravitációt és a kvantumos jelenségeket kezelni. Ez pedig nem megy. Erre sem az áltrel, se semmilyen más modell nem alkalmas. Dolgoznak rajta, majd egyszer lesz jó modell. Addig is sajnos szingularitásba futnak az egyenleteink. De ezt ne keverjük össze fizikailag létező dolgokkal.

És oké, akkor hol volt az az akármi, ami felrobbant? Nos, ha az az akármi tartalmazta nem csak az összes anyagot, hanem magát a teret is akkor elég értelmetlen a kérdés. Márpedig ez a helyzet. Olyasmi ez, mintha azt kérdeznéd, hogy hol van az univerzum. (Igazából ezt is kérdezed.) Nem értelmezhető kérdés.

A tudományos szakirodalomban nagyrészt az "elmélet" kifejezés nem a hétköznapi jelentéssel bír [csak egy elmélet]. Éppen ellenkezőleg az elméletek bizonyítva vannak.

Az ősrobbanás egészen pontosan bizonyítva van, a szakma ma tényként kezelni, hogy évmilliárdokkal ezelőtt azzal kezdődött a világegyetemünk története. A bizonyítással kapcsolatban Richard Dawkins "A legnagyobb mutatvány" című könyvében a nyomozó hasonlatát használja. Nem tudunk visszamenni a múltba, hogy megnézzük, hogy pontosan hogyan is történt a bűncselekmény, de a rendelkezésünkre álló minták, jelek alapján nagy valószínűséggel tudjuk rekonstruálni, hogy pontosan mi történt a múltban, és ez alapján lehet ítéletet hozni.

[kiegészítés: még ha vissza is tudnánk lehetne menni a múltba - amely a fizika mai állása szerint szinte lehetetlen - nem lenne tanácsos, hiszen az újszülött világegyetemben olyan forráság volt, hogy az időutazók azonnal megsemmisülnének. A világegyetem ugyanis fokozatosan hűlt le a tágulás következtében].

A természettudomány kutatásai alapján egyedül a Nagy Bumm modell az, amely átfogóan le tudja írni a megfigyeléseinket, nincs másik, amely ezt megtenné.

Szóval igen, veheted bizonyítottnak az ősrobbanást.

"Szóval szerintem azért van egy nyúlfarknyi különbség a "bizonyíték" és a "nagy valószínűséggel való rekonstruálás" között."

Így van, ez jogos.

Az, hogy egy koncepciót minden ismeretünk alátámaszt, jelentheti, hogy jó a koncepció, meg azt is, hogy nem tökéletes, mert hiányoznak ismereteink.

Az ősrobbanás is ilyen, a jelenlegi ismereteink alátámasztják, míg az alternatív hipotézisek sántítanak.

Voltak a fizika történetében olyan elméletek, melyekről később kiderült, hogy "nem egészen úgy van", mégis adott szinten elég jók voltak ahhoz, hogy a további fejlődést alátámasszák.

Pl. az elektromos fluidum ilyen volt.

De gyanítható, hogy a jelenlegi ősrobbanásos elmélet ennél stabilabb jószág. Inkább azt mondanám, valami olyasmi, mint a newtoni fizika volt Einstein előtt. Ismereteink bővülésével kijöhetnek majd a sántító pontok és rájövünk, mi több van mögötte.

Egyelőre a legjobb elmélet.