Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hogyan kell kiszámolni az...

Hogyan kell kiszámolni az eredményeket az egyensúlyoknál?

Figyelt kérdés

Problémám a következő:

Van egy feladat, és megvan a megoldása is, és szeretném megtudni hogyan kell kiszámolni.

Megvan adva hogy a kezdetben mennyi a kiindulási anyag és mennyi keletkezik az egyensúlyban, de hogy számolom ki hogy a kiindulási anyagoknál, mennyi az átalakulás és mennyi az egyensúly.

[link]


[link]


Nagyon örülnék ha valaki elmagyarázná a számolás, és a logika menetét, megszeretném érteni a dolgot...

köszönöm :)



2017. jan. 24. 11:54
 1/3 anonim ***** válasza:

Egyensúlyos feladatokat mindig úgy oldunk meg, hogy a reakcióegyenlet alá írunk egy táblázatot 3 sorral: kiindulási anyagok, átalakulások és egyensúlyi mennyiségek. Az egyensúlyi állandó számolása csak simán a definíció alapján történik: a termékek egyensúlyi koncentrációit (a megfelelő hatványon) osztjuk a kiindulási anyagokéval. Ehhez persze tudnunk kell a táblázat utolsó sorának összes celláját.


Én mondjuk nem így írnám fel a megoldást ahogy a megoldókulcs, hiszen a definícióban koncentrációk vannak, tehát a táblázat soraiba is célszerű koncentrációkat írni, bár így is jó. De ha már így írták ők, legyen így. Töltsük ki a táblázatot azokkal az adatokkal amiket tudunk (a kiindulási molekulák mennyiségét tudjuk, tehát az első sorba a HCl és O2 alá beírhatjuk a megadott számokat, a keletkező klórgáznak meg az egyensúlyi koncentrációját tudjuk, az meg az utolsó sor). Na most, mivel klórból és vízből a kiindulópontban nincs semennyi, ezért az első sorba azok alá 0 írható. És akkor most vizsgálhatjuk a változásokat: tudunk-e kitölteni egy átalakulási (középső sori) értéket? Igen, mert kezdetben klórból nem volt semmi, egyensúlyban meg van 0,546, tehát abból keletkezett ennyi, vagyis a klór alá a középső sorba +0,546 írható. namármost, ha a középső sorban egy értéket tudunk, akkor tudjuk a többit is, hiszen a táblázatnak ezen sora a reakció sztöchiometriájának megfelelően végigírható, azaz a víz alá is ugyanennyi írható, az oxigénhez fele ennyi (1 vízmolekula kell az egyenlet szerint 2 klórhoz vagy vízhez), HCl alá pedig dupla ennyi. Arra viszont vigyázz, hogy a kiindulási anyagok fogynak (negatív előjel) a termékek meg keletkeznek (pozitív előjel). Ha végigírtuk a középső sort, végigírhatjuk az egyensúlyi sort is, hiszen tudjuk mennyi HCl-ből és O2-ből indultunk ki, és most már azt is tudjuk mennyi alakult át, vagyis a maradék (a kettő különbsége) lesz jelen az egyensúlyi sorban. Vagyis most már ez a sor is végig kitölthető, utána a K definícióját felhasználva behelyettesíthetjük a törtbe, vigyázva a megfelelő hatványokra. Ennyi lenne, ha kérdésed lenne vagy nem érthető, szólj nyugodtan.

2017. jan. 24. 18:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:
Egy valamit elfelejtettem. Mivel molokat írtunk a táblázatba, a K definíciója viszont szigorúan koncentrációkra vonatkozik, ezért még a 4 anyag egyensúlyi molszámait át kell számolnunk koncentrációkra, és azokat helyettesíteni a K definíciójába. Ezt egyszerűen a c=n/V képlettel tehetjük meg, vagyis mind a négy anyag molszámát leosztjuk 5dm^3-rel.
2017. jan. 24. 18:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 A kérdező kommentje:

Nagyon koszonom a segitsegedet, igazan erthetoen magyaraztad el! :-)

Mostmar ertem.

2017. jan. 25. 11:23

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!