Mi lenne, ha a Föld forgástengelyének nem lenne dőlésszöge?

Elvileg lehetséges lenne, mivel a forgástengely dőlésszöge imbolyog változik folyamatosan viszont nagyon lassan. (Nem nem csak precessziója van!)

Ám jelenleg a Holdunk ezt kordában tartja, majd ha jobban eltávolodik. (Folyamatosan távolodik.) Akkor nagyobb lesz a kilengés és rövid időre akár fel is veheti ezt az állapotot.

Hogy mi történik ilyenkor?

Nincs se tél se nyár!

Az egyenlítőn van a legmelegebb és attól távolodva bármely sark felé egyre hűvösebb.

Minden nappal és éjjel mindenütt a földön pont 12-12 órás, mint napélyesgyenlőség idején.

Nincsenek évszakok csak egyenletes hőmérséklet, napi ingadozással. És esetleg a tengerek, tengeri áramlások és sarki jégsapkák álltall keltett ciklonokkal, melyek kissé változatosabbá teszik a hoszabb távú hőingásokat.

Viszont a Föld ha továbbra is ovális pályán haladna akkor amikor a naphoz közelebb esik akkor kissé melegedne az idő, a legtávolabbi részén pedig hűlne.

Szóval egyes téved ez is befolyásolja.

Érdekesség hogy a Földbolygó jelenleg úgy kering és olyan a dőlésszöge hogy ez a Déli félteke nyarán következik be.

Azaz a déli féltekén kissé forróbbak a nyarak az északin pedig hidegebbek a telek emiatt annál mintha ezt kizárólag a dőlésszög befolyásolná.

"Azaz a déli féltekén kissé forróbbak a nyarak az északin pedig hidegebbek a telek emiatt annál mintha ezt kizárólag a dőlésszög befolyásolná."

Ez így együtt nem megy :) A déli féltekén melegebbek a nyarak, az északin meg melegebbek a telek.

A 12 órás napszak úgy értendő, hogy az egyenlítőn a nap keleten kell, elmegy a fejünk fölé délben, majd nyugaton lenyugszik. Ezzel szemben a sarkon 12 óra alatt szépen körbemegy a horizonton, félig fenn, félig lent. A többi helyen meg a kettő között, délben annyival megy kevesebbre délben, amilyen szélességi körön vagyunk.

Ennyit a napról. Viszont mivel a földön a kontinensek és tengerek nem egyenletesen oszlanak el, ezért drasztikusan megváltoznának a felmelegedési helyek és értékek, így egyes helyeken folyamatosan hatalmas viharok lennének, másutt pedig szárazság. Az időjárás nem úgy működne, hogy időnként esik, időnkén fúj, máskor meg süt a nap. Hanem úgy, hogy egyes helyeken mindig kellemes idő van, másutt soha. A bolygó jó része élhetetlen lenne.

3-as: Jelenleg a Föld pályája szinte kör, alig lenne érezhető az ebből fakadó hőingás (egy-két fok), ez nem okozna évszakokat.

Azon lehet gondolkozni, hogy ha elnyúltabb ellipszis lenne, akkor lehetnének évszakok. Amikor távol jár a Naptól, akkor lenne tél, amikor közel jár, akkor lenne nyár. Mivel az ellipszis elnyújtott, a tél akár sokkal hosszabb is lenne, mint a rövid nyár.

6-os viszont nem gondoltad ezt át rendesen! Ha a földnek pont felét süti a nap, akkor pont egyenlő lesz az éjjel és nappal hossza. Az pedig azt jelento hogy 12-12 óra mindenütt. Az hogy az egész föld egyszerre fordul és emiatt az egyenlítőn a kerületi sebesség nagyobb mint a sarkok közelében ezt nem befolyásolja! Mert pont annyival nagyobb amennyivel több utat kell megtennie egy kijelölt pontnak.

Napéjegyenlőségkor évente 2x ez be is szokott következni! Akkor mindenütt (Nálunk az egyenlítőn Ausztráliában, Izlandon is...mindenütt) ugyanannyi a nappal és éjjel ideje! Azért egyenlőség!

"3-as: Jelenleg a Föld pályája szinte kör, alig lenne érezhető az ebből fakadó hőingás (egy-két fok), ez nem okozna évszakokat. "

7-es Egy szóval nem írtam évszakot. ;)

Azt írtam amit te egy -két fokkal, csak más szavakkal ... "kissé melegebb".