Mi az a fluid and crystallized intelligence test? És a Flynn-effektusnak van föloldása?

A fluid – folyékony – intelligencia az intelligencia azon összetevője, ami ismeretlen problémák megoldásában segít, ahol a probléma megoldásához nem kellenek előismeret, tanulmányok. Lásd: [link] . A legtöbb IQ teszt ezt méri. A legtöbb logikai játékhoz ezt használjuk. Ezt használjuk, mikor egy teljesen ismeretlen rendszerben próbálunk összefüggéseket megtalálni.

A kristályos intelligencia az intelligenciának azon összetevője, ami a már megszerzett tudásunkat, tapasztalatunkat hívja segítségül egy probléma megoldásához. A legtöbb általános ismeret ide tartozik, de ide tartozik például a szókincs is.

> És a Flynn-effektusnak van föloldása?

Nem tudom, annyira nem vagyok járatos a témában. De sokféle hatásról tudom elképzelni, hogy ezt a hatást okozhatja. Például szélesebb körű és/vagy színvonalasabb oktatás; az életvitelünknek és a technológiának köszönhető ingergazdagabb környezet; táplálkozási, egészségügyi okok; de akár genetikai okai is lehetnek.

(azt hiszem, hogy "feloldás" alatt nem az okát értette, hanem hogy tudják-e ezt kezelni az IQ-mérésben (tehát van-e a tesztekben, illetve legalább néhány tesztben "inflációkövetés" :-). de én sem tudom.

gyanítom, hogy olyan teszt nincs, ami önmagában folyamatosan követi (tehát mondjuk a tesztírás dátuma alapján már eleve lenne benne egy ilyen "Flynn-szorzó"), szerintem csak annyi van, hogy ha újrastandardizálják a tesztet akkor jobb lesz...

de írjon inkább olyan, aki ért hozzá. :-)

Mensa tag vagyok. Amennyiben lesz lehetőségem találkozni a tesztgondokkal, rákérdezek pontosan, de amennyire én tudom, egy mensás szintű IQ-t mérő teszt standardizálása eléggé összetett, időigényes és költséges mutatvány, így nem túl gyakran kerül erre sor, biztos vagyok benne, hogy nem évente, de nem is öt évente. A Mensa tesztnek a felső 1%-ot is kellene mérnie – akkor is, ha a Mensa tagság feltétele, hogy a felső 2%-ba tartozz –, ergo 100 emberből 1 ér el egy bizonyos szint feletti eredményt. A standardizáláshoz ennek a többszörösét kellene venni, mint tesztalanyt. Ráadásul a teszt a saját korosztályodhoz mért IQ-t adja meg, így mindenféle korosztálynál el kellene játszani ezt. Több tízezer embernek kellene a standardizáláshoz kitölteni a tesztet, akiket úgy kellene kiválasztani, hogy az egész világra vetítve jól reprezentálják a különböző társadalmi csoportokat, legyen benne férfi, nő, ázsiai, európai, afrikai, amerikai, szegény, gazdag, vallásos, ateista, szellemi, fizikai foglalkozású, stb., és olyan arányban, ahogy a világ népessége összeáll.

> tehát mondjuk a tesztírás dátuma alapján már eleve lenne benne egy ilyen "Flynn-szorzó"

Ez azért nem lenne szerencsés, mert korántsem biztos, hogy James R. Flynn eredményei pontosak. Flynn elsőként két várost vett alapul a vizsgálata során. Később a hatást vizsgálták a világ más részein is, a hatás ugyan egyértelműen kimutatható volt, de a mértéke változó.

Nem beszélve arról, hogy tudtommal Flynn a folyékony és kristályos intelligenciát együtt vizsgálta, míg a standardizált IQ tesztek szinte kivétel nélkül kizárólag a folyékony intelligenciát mérik, bár ez a megfigyelések alapján jól korrelál a kristályos intelligenciával is. (A problémamegoldásban jeleskedő emberek általában kíváncsiak, többet olvasnak, így műveletebbé válnak.)

~ ~ ~

Illetve kérdés, hogy kell-e igazán foglalkozni ezzel? Itt azért évtizedenként maximum 3 pontos növekedésről van szó. A Mensa teszt eleve nem egy pontos értéket, hanem sávokat határoz meg. Mondjuk megmondja, hogy az IQ-d 130 és 134 közé esik. Tulajdonképpen olyan mindegy, hogy a Mensa most a felső 2%-ot, vagy a felső 3%-ot jelenti, ahogyan végül is teljesen mindegy, hogy egy „Magas férfiak klubja” esetén 188 vagy 190 cm-től vesz fel a tagjai közé embereket. Azért az intelligencia bár meghatározó, de nem kizárólagos tényező az ember személyiségében. Ismerek olyan mensást, akivel ha háromszor beszélgetsz, akkor sem néznél ki belőle 110-nél magasabb IQ-t, és van olyan barátom, akiről meg voltam győződve, hogy simán megüti a Mensa szintet, aztán kiderült a tesztírásnál, hogy mégsem. Egy intelligens ember is lehet lusta, arrogáns, bunkó „proli”, és egy 120-as, sőt 110-es IQ esetén is lehet valaki szorgalmas, kreatív, kedves, érdeklődő, műveltebb ember.

Ugyanez igaz az egyén szempontjából. Olyan mindegy, hogy a pontos IQ-d 120 vagy 125, ez már nem oszt nem szoroz, mert sokkal nagyobb eltéréseket okoznak más személyiségjegyek.