A szívizom energia termelése egészséges embereknél bármilyen nagy fizikai terhelés alatt is az aerob tartományban marad?

Ezt pontosan nem tudnám megmondani. Azért aerob, mert ugye szüksége van oxigénre (ATP-re) ahhoz, hogy össze tudjon húzódni, majd képes is legyen elernyedni. Azonban a sejtek oxigén, és így ATP tartaléka is véges, ebből következik, hogy ha elfogytak, akkor az izmok egy másik energiaforrás után néznek. Ez pedig a kreatinfoszfát.

Azonban, és ez fontos, a szívizom sejtjeiben sokkal gyorsabban megy végbe anyagcsere, mert az oxigén-szükségletük is nagyobb. Anaerob körülmények között tejsav halmozódik fel például a vázizomban. A szívizomban nem vagyok teljesen biztos. Szerintem ha az adott személy fizikai megpróbáltatása elér egy adott küszöböt, amelyen felül a szívizom sejtek már nem képesek elegendő mennyiségű energiát termeli, egyszerűen muszáj lesz pihennie, mélyeket lélegeznie, hogy pótolja az oxigént. Olyan is lehet idősebb, vagy gyenge szívű embereknél, hogy ezt a típusú megterhelést a szív nem bírja, a sinoatriális csomó nem kelt több idegimpulzust, ebből kifolyólag a szív megáll, és szívinfraktus keletkezik.

Az első válaszolóhoz hasonlóan én sem tudom biztosan a választ, de tartósan biztosan nem állhat fenn tünetek nélkül az anaerob állapot, hiszen az oxigénhiány angina pectorishoz vezet.

[link]

Én arra tippelek, egészséges embernél annyival jobb a szívizom vérellátása a vázizoménál, hogy valószínűleg előbb fárad ki teljesen annál, hogy a szívizomban oxigénhiány alakuljon ki. Emellett ha mégis jelentős oxigénhiány alakul ki a szervezetben (például mert a környezetben is kevés van), akkor először az idegszövet károsodik.

De sajnos konkrétumot nem találtam erről. :S

#1

Pár pontosítás.

"ATP tartaléka is véges, ebből következik, hogy ha elfogytak, akkor az izmok egy másik energiaforrás után néznek. Ez pedig a kreatinfoszfát."

Én épp a kreatin-foszfátot mondanám "ATP tartaléknak", hiszen segítségével közvetlenül ATP szintetizálható ATP-ből. A kreatin-foszfát tartalékok felhasználása általában az oxigénszint csökkenése előtt (az ATP szint csökkenésekor) megtörténik.

"a szívizom sejtjeiben sokkal gyorsabban megy végbe anyagcsere, mert az oxigén-szükségletük is nagyobb."

Én inkább fordítva mondanám: gyorsabb a lebontó anyagcsere, így nagyobb az oxigénigény.

"Olyan is lehet idősebb, vagy gyenge szívű embereknél, hogy ezt a típusú megterhelést a szív nem bírja, a sinoatriális csomó nem kelt több idegimpulzust, ebből kifolyólag a szív megáll, és szívinfraktus keletkezik."

A szívinfarktus kialakulása épp fordítva történik. Ha tartósan nagyobb egy területen a szívizomszövet oxigénigénye, mint az oxigénellátása, akkor egy idő után a szívizomszövet elhal (épp azért, mert tartósan nem képes energiaigényét anaerob módon fedezni). Ezt nevezzük szívinfarktusnak, és ennek a következménye lehet szívmegállás.

2-es: Igazad van, kicsit összekevertem nem csak a dolgokat, de saját magam is. Elnézést kérek érte.

Az, hogy a kreatin-foszfát az ATP tartalék, arról nem igazán tudok mit mondani. Én most készülök a felvételire, és a könyvben, amiből tanulok, írta azt is, hogy a kreatin-foszfát hozzájárul az ATP szintézishez, viszont úgy is említette, hogy egy alternatív energiaforrás, amit a sejtek akkor használnak, amikor elfogyott az ATP-jük.

#3

Igaz, amit írsz. Én csak arra akartam utalni, hogy közvetlenül járul hozzá az ATP szint fenntartásához, az alábbi egyenlet alapján:

ADP + kreatin-foszfát <-> ATP + kreatin

Igazából csak annyit akartam pontosítani, hogy (általában) előbb fogy ki a kreatin-foszfát, mint az oxigén az izomból.