Elmagyarázná valaki a periodikus táblát egyszerűen?

Azért periodikus, mert az atomok lezárt elektronszerkezetre törekednek. Amelyik ilyen, az az atom nem vegyül másikkal, függetlenül attól, hogy mennyi elektronhéj van rajta, csak a legkülső számít.

Amelyik atom pedig nem ilyen, de közel van hozzá, az nagyon is erősen vegyül, hogy ilyen legyen, és ezek is hasonlóan viselkednek, bármi is van az atommagban.

Izotóp az, ha az atommagban a neutronok száma eltér, de proton ugyanannyi van. Ezeket az atomokat kémiailag nem lehet megkülönböztetni, mert ugyanúgy viselkednek, csak az egyik egy kicsit nehezebb a másiknál, és sok köztük radioaktív.

"Azért periodikus, mert az atomok lezárt elektronszerkezetre törekednek. Amelyik ilyen, az az atom nem vegyül másikkal, függetlenül attól, hogy mennyi elektronhéj van rajta, csak a legkülső számít.

Amelyik atom pedig nem ilyen, de közel van hozzá, az nagyon is erősen vegyül, hogy ilyen legyen, és ezek is hasonlóan viselkednek, bármi is van az atommagban. "

Ez nem igaz. :)

Azért periodikus, mert egy bizonyos Mengyelejev hasonlóságokat vélt felfedezni egyes elemek tulajdonságai között és felfedezett egy periodicitást.

Hogy milyen hasonlóságokat, azt így nehéz összefoglalni, hogy valaki még csak nem is hallott a fizika ezt megelőző nagy dobásairól de a lényeg :

Minden atomban (amik definíció szerint semleges töltésűek) a protonszámukkal megegyező elektron található.

Minden termodinamikai rendszer arra törekszik, hogy a szabadentalpiája a legkisebb legyen az adott körülmények között. (ezt a közoktatásban úgy szokták ködösíteni, hogy végképp semmi értelmét ne lássa senki csak fogadja el hogy így van "energiaminimumra törekszik").

Ez az alapja, annak, hogy két vagy több atom között milyen reakció fog létrejönni és milyen arányban.

Amit tudni illik.

Minden atomhoz fel van tüntetve :

Rendszám (a protonszámmal azonos)

Vegyjel

Tömegszám (a természetben előforduló izotópok arányával súlyozott átlagos atomtömeg)

Főcsoportok neveit illik ismerni.

Alkálifémek

Alkáliföldfémek

Pniktogének (nitrogéncsoport)

Kalkogének (széncsoport)

Halogének

Nemesgázok

Vannak még a félfémes elemek, amelyeknek leginkább a szennyezőtől függ, hogy fémesen vagy nem fémesen viselkednek, árammal lehet még befolyásolni. Tranzisztorok alapanyagai.(germánium szilícium)

Illik továbbá néhány trivialitást elpufogtatni. (halogének alkálifémek tipikusan nagy reakcióképességűek, nemesgázok szinte egyáltalán nem)

Egyszerűen: A táblázat vízszintes sorokból, és függőleges oszlopokból áll. A vízszintes sorok mutatják lefele növekvően hogy egy adott elemnek hány elektronhéja van. Maximálisan 7 elektronhéj létezik. Az első elektronhéj van legfelül, és az első elektronhéjon maximálisan két elektron fér el. A többi héjon 2(nxn)elektron fér el. A függőleges oszlopok mutatják meg, hogy az adott elektronhéjon éppen mennyi elektronja van az aktuális elemnek. Az első sort alapul véve látszik hogy egy elektronhéj van, amin maximum két elektron tartózkodhat. Az első elem egy elektron a héjon (egy proton a magban), ez a hidrogén, az 1-es rendszámmal. A két elektron (a magban két proton) ez már egy másik elem, amit héliumnak hívunk, és mivel az adott elektronhéj tele van, a táblázat jobb szélén helyezkedik el. Azokat az elemeket amiknek az elektronhéjuk a maximális elektront tartalmazza, tökéletes elemeknek, más néven nemesgázoknak hívjuk, ezek mindig a vízszintes sort zárják. A többi elem külső elektronhéja hiányos, ezért könnyen összekapcsolódik más hasonlóan elcseszett elemmel, így stabilizálva a pályákat. Ezért az utolsó betöltetlen héjat vegyérték-héjnak is hívjuk, és ez határozza meg nagyjából milyen tulajdonsága lesz az adott elemnek ( alkálifém, fém, félfém, stb).

Mint látod, egy adott atom egyforma számú elektront, és ellentétes töltésű protont tartalmaz (a magban), így stabil. Ha valami módon megbontjuk ezt az egyensúlyt, és egy vagy több elektront leszakítunk az elektronhéjról, akkor kapjuk meg az adott elem ionizált változatát. Az atommag a protonon kívül tartalmazhat különböző számú semleges neutront is. Alap esetben minden elem jellemzően x számú neutront tartalmaz. Ha ettől eltérő számú neutront tartalmaz, akkor azt az adott elem izotópjának nevezzük. A való világban egy adott mennyiségű elem, mindig az adott elem izotópjainak keveréke.