A PaksII erőmű katasztrófája hogyan folyna le, a következményekre gondolok?

"Nagyjából olyasmire számíts, mint Csernobil, esetleg egy kicsit nagyobbra."

Rossz összehasonlítási alap.

A csernobili atomerőmű régi, forralóvizes, RBMK-reaktorokat tartalmaz, a paksi nyomottvizes, VVER-reaktorokat (Paks2 meg még modernebb lesz).

A csernobíli atomkatasztrófa tervezési hiányosságból és emberi hanyagságból következett be, a cikk a paksi atomerőműnél környezeti veszélyre, földrengésre (a fukushimai esetnél kisebbre) hívja fel a figyelmet, aminek eléggé kicsi esélye lehet.

"Csernobilnál biztos hogy nagyobb volna."

És ezt mire alapozod?

Más jellegű - RBMK vs. VVER - erőmű, más jellegű veszélyforrás.

A fukushimai esettel a veszélyforrás egyik jellege - a földrengés - szempontjából összehasonlítható, bár ott a földrengés rekorderejű - Richter skála szerinti 9-es erősségű - volt (itt nem lehet ekkorára számítani), amit az 1960-as években épült reaktor kibírt, csak az azt követő cunami során betört víz tette tönkre a hűtés céljára alkalmazott szivattyúkat.

Egyébként ha a kockázat a 100 m-rel való elmozgatás és a kicsit nagyobb alapozás kialakításával - ami nem növelné meg túlságosan a költségkeretet - még inkább minimalizálható lenne, akkor szvsz. támogatom az elképzelést.

"2003-as súlyos baleset"

INES-3-as besorolású súlyos üzemzavar, nem baleset.

[link]

[link]

Ja, ha te, és az atomlobbi mondja, akkor az úgy is van. Én 40km-re laktam az erőműtől, és 5-6 hónapig a szokványos háttérsugárzás 3-4 szeresét mértem a lakásban. Ápr 10-én reggel azt hittem tönkrement a műszer, akkora értéket mutatott. Egy másikkal is megmértem a sugárzást, és rögtön tudtam hogy gáz van. A hírekben 12.-én kezdték mondogatni hogy üzemzavar Pakson. Működtek még a jó öreg komcsi pavlovi reflexek, miszerint ha agyonhallgatjuk, akkor talán nem is létezik a probléma, különben is minek pánikot kelteni. Csernobilban is ezt gondolták, ezért szívta 200 ezer ember napokig a szennyezést. Azért az üzemzavar kifejezés is bőven megtévesztő, mert pont egy nem üzemelő dologgal lettünk majdnem Csernobil 2.0. Az érdekes a dologban, hogy az "üzemzavar" után kb másfél évvel hirtelen megint megemelkedett a sugárzás. Pár nappal később mondta be a rádió, hogy orosz szakemberek is megvizsgálták a tartályt, de nem lehet egyenlőre még megmozgatni sem a fűtőelemeket. Nyilván való megpróbálták,és pánikszerű menekülés lett a vége, a cuccot meg kinyomták a lakosságnak. Ez az újbóli megemelkedett sugárzás viszont pár hét alatt eltűnt. [link]

Félreértés ne essék, nem vagyok atom ellenes, de ahogy lekezelték a 2003-as esetet, minden kritikát felülmúlt. Sajnos az ember természete olyan, hogy hajlamos a leselkedő veszélyt elbagatellizálni, ha folyamatosan vele együtt kell élni. Két kollégám is meghalt azért, mert olyan sokáig dolgoztak életveszélyes környezetben, hogy már nem is tudatosult bennük hogy elég egy rossz lépés hogy meglegyen a baj.

"Ja, ha te, és az atomlobbi mondja, akkor az úgy is van. "

Ezt a szakemberek mondják. Ez a hivatalos megnevezése, besorolása.

Nem kell az összeesküvés-elmélet gyártás, meg a rémhírterjesztés - az az Ezotéria-topikba tartozik.

"Én 40km-re laktam az erőműtől, és 5-6 hónapig a szokványos háttérsugárzás 3-4 szeresét mértem a lakásban"

Hol mértél?

Mivel mértél?

Mit mértél?

Hányszor mértél?

Mennyi a mért érték egészségügyi határértéke?

Reprodukáltad a mérést? Hajtottáll végre kettős vaktesztet?

Biztos hogy a kiengedett gáz volt az ok? Tudod: a korreláció nem implikál (feltétlenül) kauzalitást!

A fő probléma - az átlátszón találsz elég normális írásokat erről, bár ott is van némi ferdítés- hogy az a törésvonal vagy vető az pont a reaktorcsarnok alatt lenne.

Ezzel is leginkább az a gond, hogy a vető mentés képes a talajvíz egy irányba megindulni és sárfolyás majd utána hasadék keletkezhet az alap alatt.

Bár a konténment egy bazi nagy betonépítmény, amit alatt szintén egy bazi nagy betonalap van,egy hasadék miatt ez mégis elrepedhet, eltörhet vagy akár elmozdulhat.

Maga a reaktor és a primer gőzfejlesztő az a konténmenten belül van, amíg ez egyben mozog ezzel nincs gond. A szekunder hőcserélő helyét passzolom és ez igazán kérdéses. A szekunder hőcserélő után már nincs radioaktív anyag, ha egy szerkezeti elmozdulás során eltörik a szekunder gőzvezeték akkor nincs gáz, csak leáll az áramtermelés ( mondjuk maga az esemény és a sérülés is gáz , mert itt röpködnek a milliárdok).

Ha a primer gőzvezeték ki van vezetve a konténmentből az már gáz, mert akkor egy szerkezeti elmozdulásnál garantált a csőtörés és akkor pár köbméter nem kívánatos gőz meg ki tudja mi kijut a szabadba.

Ha elforr a hűtővíz akkor a reaktor és a láncreakció leáll, majd hűtés hiányában elolvad az egész és összegyűlik a konténment alján és pár tízezer évig ott is marad.

Arról szerintem egy civil sem rendelkezik pontos infóval, hogy mit hogyan akarnak kivitelezni, de sejtésem szerint a primer gőzkörben nem lehetséges a "flexibilis" kapcsolat létesítése, de ha ez ki van vezetve a konténmentből akkor biztos van rajta valami elzáró szerkezet ( mert máskülönben a konténment részben értelmét veszti).

Szóval önmagában nem a földrengésveszély és a törésvonal megléte a lényeges, mert ilyen téren grízesebb helyen is üzemel atomerőmű, állnak felhőkarcolók és köszönik szépen megvannak.

Mint kiderült, a fő probléma a törésvonal feletti talaj szilárdsága, mert ha kiúszik a talaj az alap alól az gáz. Az is felvetődött, hogy az alap ásásakor a talajvíz vándorlása a meglévő erőmű alatti talajt is gyengítheti ami szintén probléma.

A csernobili hasonlat nettó feltételezés és butaság, az eltérő felépítés miatt PWR reaktorokban az ottani helyzet nem is alakulhat ki.

A fukushimai már jobb, mert ott bár más jellegű, de hasonló szituáció alakult ki: a reaktort elvágták a többi kiszolgáló berendezéstől ami miatt gáz lett.

Egyébként a Three Mile Island-i baleset is jó példa egy reaktorleolvadásra, ott nem nagyon jutott ki szennyezőanyag az erőművön kívülre.