Mi hogyha a DNS halál után nem bomlik szét?
Először is leszögezném, hogy egyáltalán nem érdekelnek a konspirációs teóriák, csakis a tudomány és olyan ideák, hipotézisek, amik racionális kereteken belül működnek. Nagyon érdekelne pár hiteles vélemény, és kiegészítés, javítás is, ha azt igényli, vagy megcáfolhatja ezt a kérdést.
Szóval halál után lebomlik a test, ezzel együtt a sejt is, ami a sejtmagot tartalmazza- ami pedig a DNS-t, azaz minden olyan információt, ami az egyént alkotja. Ilyen módon gyakorlatilag megsemmisül minden életjel. Viszont a csontok nem bomlanak olyan könnyen, tehát (és ezt cáfolja meg valaki, ha nem így van!) abban még addig "él" a DNS, amíg maga a csont le nem bomlik (az X ezer év, de pontosan nem tudom).
Tudjuk, hogy minden szervezet legelső és legfontosabb ösztöne az életösztön. Mielőtt kifejteném a kérdésemet, bevezetésként a vírust hoznám fel, ami egy olyan sejttelen organizmus, ami csak parazitaként képes működni. Nincs sejtfal, nincs sejtmag, ami tartalmazná a DNS, csak egy DNS létezik önmagában, és azt várja, mikor érvényesülhet egy másik sejtben. Na most, ha a tetem csontjaiban még mindig vannak DNS-ek, és minden szervezet legfontosabb ösztöne az életösztön, akkor megkezdődhet a csontok bomlása (hivatalos forrásokból, wikipédiáról tudom, hogy eleinte a csont kristályos struktúrája dezorganizálódik, ezalatt nem igazán értem, mire gondolnak), de feltettem azt a kérdést, hogy mi hogyha eleinte csak a sejtfal bomlik le, illetve a sejtmag, a DNS pedig (mint a szervezet utolsó lehetősége az életre) addig vár, akár a vírus, egy élő ember "megtámadására", amíg le nem bomlik maga a DNS is. Nem tudom, hogy az eddigi tudomány képes volt-e felmérni a sejt bomlásának az időtartamát, illetve egyes sejtalkotók bomlásának időtartamát-konkrétan a csontban, de ez egyrészt azért hátborzongató, mert ha valaki urnával dolgozik, vagy hamvasztanak vízekbe, természetbe, akkor lehet DNS azt várja, mikor lélegzik be, és érvényesülhet egy másik emberben, ha már a halott tetem nem is tud róla, a természet, ami az életösztönt irányítja így tesz, másrészt pedig azért hátborzongató, mert halál után az ember mégiscsak egy DNS szintjén marad meg, és gyakorlatilag addig tartalmazza önmaga saját információját, amíg szét nem bomlik. A csont számára ez nem tudom, mennyi idő, illetve a körülményekkel sem vagyok tisztában.
Nagyon érdekel a véleményetek.
válasza:"Na most, ha a tetem csontjaiban még mindig vannak DNS-ek, és minden szervezet legfontosabb ösztöne az életösztön, akkor megkezdődhet a csontok bomlása (hivatalos forrásokból, wikipédiáról tudom, hogy eleinte a csont kristályos struktúrája dezorganizálódik, ezalatt nem igazán értem, mire gondolnak), de feltettem azt a kérdést, hogy mi hogyha eleinte csak a sejtfal bomlik le, illetve a sejtmag, a DNS pedig (mint a szervezet utolsó lehetősége az életre) addig vár, akár a vírus, egy élő ember "megtámadására", amíg le nem bomlik maga a DNS is."
A vírus azért nem csak egy szál kopasz DNS, annál azért jóval több. A DNS önmagában eléggé sérülékeny, főleg akkor ha közvetlenül érintkezik levegővel, savas vagy lúgos közeggel, satöbbivel. A vírus tulajdonképpen egy olyan szerkezet, amely megvédi a vírusban található DNS-t (vagy RNS-t) a környezet behatásaitól, és tartlamaz olyan részt is, amely lehetővé teszi, hogy bele tudjon kapaszkodni a vírus a gazdatest sejtjébe, ha a szervezetbe kerül (meg még ezeken kívül számos egyéb dolgot is tartalmazhat, de azok most mellékesek). Ezeket viszont a csontban található DNS nem tartalmazza, tehát önmagától nemigen tud sem épségben maradni a csontban lévő DNS hosszabb ideig, sem bejutni más sejtekbe (vagyis fertőzni).
Éppen ezért ez a mondatod:
"azért hátborzongató, mert ha valaki urnával dolgozik, vagy hamvasztanak vízekbe, természetbe, akkor lehet DNS azt várja, mikor lélegzik be, és érvényesülhet egy másik emberben, "
nem állja meg a helyét. Attól Józsi doktor biztosan nem fog Pista bácsivá változni, mert Pista bá földi maradványaiban turkálva esetleg belégzi Pista bá DNS-ét (más tészta, ha Pista bá valami vírusos betegségben halt meg, és Józsi doktor magát a vírust légzi be - de ekkor meg ugye már nem Pista bá DNS-éről beszélünk). Ez mondjuk egy B kategóriás horrorfilmben még elmegy, a valóságban viszont nagyon nem így működnek a dolgok.
Köszi a választ!
"Ezeket viszont a csontban található DNS nem tartalmazza, tehát önmagától nemigen tud sem épségben maradni a csontban lévő DNS hosszabb ideig, sem bejutni más sejtekbe (vagyis fertőzni)."
Vannak konkrét források, kutatások arra vonatkozóan, hogy az emberi DNS nem marad meg levegőn? A vírus tudom, hogy nem, mert akár pár perc alatt már elpusztulhat.
A sejtfal bomlása egyszerre bomlik a DNS-sel? Azért érdekel, mert amennyiben nem, a DNS így a környezetbe kerülhet.
válasza:Több dologban sem működik a fenti elképzelés.
Először is : a szervezet halálát követően a bomlás a sejt DNS-ét is érinti. A DNS fragmentálódik, bomlik nukleinsavakra, s onnantól már az információt hordozó képessége is megszűnik. Töredékek hosszú ideig megmaradhatnak, de az, hogy a teljes DNS molekula a halál után még hosszú idő után is sértetlen maradjon, ahhoz igen spec. körülmények kellenek ( igen alacsony hőmérséklet, mélyfagyasztás, stb) A bomlás kétségkívül a csontokban lévő DNS -t érinti legkésőbb, de ez is bomlik, töredezik.
Továbbá : Ha fenn is maradna egy DNS molekula, az önmagában véve még nem képes az élet információjának átadására. Ahhoz kellenek speciális enzimek, fehérjék, sejtalkotó elemek, hogy a DNS integrálódjon egy sejtbe. A vírus pl. nemcsak a DNS-ét (RNS-ét) juttatja be fertőzés során a sejtbe, hanem olyan fehérjéket is, melyek végrehajtják a vírusgenom sokszorozását a sejt enzimrendszereinek segítségével.
Nap mint nap találkozol idegen DNS-el. Pl. egy kézfogás során, stb ( ne is beszéljünk a közelebbi érintkezésekről) az ekkor kapott DNS -nek esze ágában sincs beépülni a sejtjeidbe.A szervezeted lebontja, mint idegen anyagot.
A hamvasztással kapcsolatban : a holttest elhamvasztása 800-850 fokon történik. Nincs az a DNS ami ezt "túléli", innentől nem is érdemes beszélni a "belélegzem a hamvakból a DNS-t " c. fikcióról.
Még egy képzavar : az életösztön nem alkalmazható a DNS-re. A DNS egy szerves molekula, önmagában hordozza egy élő szervezet információját, de a DNS nem él! Így ösztöne sincs, nem leselkedik a pőre DNS az utcasarkon, várva hogy "jöjjön a szomszéd Józsi, had épüljek gyorsan bele !" Nem lehet ilyenről beszélni az esetében.
Köszi, kérdéseket továbbra is csak azért fogok feltenni, hogy minél cáfolhatóbb legyen ez az elképzelés.
Tehát.
"Továbbá : Ha fenn is maradna egy DNS molekula, az önmagában véve még nem képes az élet információjának átadására. Ahhoz kellenek speciális enzimek, fehérjék, sejtalkotó elemek, hogy a DNS integrálódjon egy sejtbe. A vírus pl. nemcsak a DNS-ét (RNS-ét) juttatja be fertőzés során a sejtbe, hanem olyan fehérjéket is, melyek végrehajtják a vírusgenom sokszorozását a sejt enzimrendszereinek segítségével."
És ha a DNS is tartalmaz ilyen fehérjéket?
"Nap mint nap találkozol idegen DNS-el. Pl. egy kézfogás során, stb ( ne is beszéljünk a közelebbi érintkezésekről) az ekkor kapott DNS -nek esze ágában sincs beépülni a sejtjeidbe.A szervezeted lebontja, mint idegen anyagot."
Így van, ezért sem lehet csókolózással átvenni a másik DNS-ét, egyrészt egy élő szervezet sejtjéről van szó, ami nem bomlik. A sejtmagból kikerült DNS-el klónoztak, így ez nem reális.
"A hamvasztással kapcsolatban : a holttest elhamvasztása 800-850 fokon történik. Nincs az a DNS ami ezt "túléli", innentől nem is érdemes beszélni a "belélegzem a hamvakból a DNS-t " c. fikcióról."
A csontok nem égnek el, azokat porrá reszelik.
válasza:"A csontok nem égnek el, azokat porrá reszelik."
Miután elégették, 800 fokon. Akkorra már csak puszta mészváz, mindennemű DNS vagy bármi más szerves anyag nélkül.
válasza:"És ha a DNS is tartalmaz ilyen fehérjéket?"
Nem tartalmaz. A DNS nukleinsav, azok a fehérjék ( enzimek) ill. sejtalkotó elemek melyek a beépítését, ill a vele való egyéb "munkákat" végzik igen nagy molekulatömegűek ill. bonyolult szerkezetűek.
"Így van, ezért sem lehet csókolózással átvenni a másik DNS-ét, egyrészt egy élő szervezet sejtjéről van szó, ami nem bomlik. A sejtmagból kikerült DNS-el klónoztak, így ez nem reális."
Az érintkezés kapcsán a DNS vagy egész sejttel kerül a szervezetedbe, vagy egy lebomlott sejtmagból, ill. az idegen sejt lebomlása során szabadul fel. A felszabadult - akár sértetlen DNS viszont nem kerül be a saját sejtjeid magjába, azt a szervezeted még sejteken kívül lebontja. A klónozás során az idegen DNS-t petesejtekbe ( eléggé speciális sejt....) ill. annak is a sejtmagjába juttatják be közvetlenül. Természetes körülmények között az idegen DNS spontán sohasem jut be a sejtjeid magjába. Klónozás során egyébként nem csupasz DNS molekulával dolgoznak, hanem többnyire egész sejtmaggal. Eukarióták esetében. Prokariótáknál más a helyzet, de ugye az ember nem igazán az. (Többnyire :D :D )
"A csontok nem égnek el, azokat porrá reszelik."
Így igaz, de ahogy az előttem szóló mondta, az már szerves anyagot - így DNS-t - nem tartalmaz, az a hő hatására megsemmisül.
Lényegében a HIV vagy bármelyik más vírus is hasonló a klónozáshoz abból a szempontból, hogy bár itt nem történik DNS csere, mint a klónozásnál, hanem összekeveredik a két DNS. És nem a petesejtben, hanem a vérben.
"Így igaz, de ahogy az előttem szóló mondta, az már szerves anyagot - így DNS-t - nem tartalmaz, az a hő hatására megsemmisül."
Voltak valamilyen mérések azzal kapcsolatban, hogy hő hatására a csontokban lévő DNS megsemmisül?
(megint azért rémisztő a történet, mert akit például nem hamvasztanak, az gyakorlatilag addig "él" DNS szinten, amíg el nem porladnak a csontjai, illetve valamilyen extrém esetnél nem konzerválja őket a hideg stb. A paleontológusok is DNS-re bukkannak több százezer éves csontokban. Valamiért akkor tekinteném maximálisan halottnak az illetőt, ha már a DNS-e is megsemmisült. Így rendkívül megnyugtató, ha hő hatására valóban megsemmisül a csontokban).
És ha hamvakat, azaz a denaturált DNS-t a vízbe szórják, ez nem léphet fel?
-A denaturáció során a fehérje hidrátburkát elvonja a denaturáló hatás. Ekkor csak másodrendű kölcsönhatások alakulnak ki. Víz hozzáadására megszűnnek, tehát a folyamat visszafordítható, reverzibilis. Okozhatják: könnyűfémsók (pl. NaCl) oldatai, alkohol.
Találtam olyasmit is, hogy:
A reverzibilis renaturáció miatt eltérő eredetű, pl. eltérő fajokból származó denaturált DNS-ek egymással összekeverve és renaturálva vegyes hibrideket képeznek. A hibridizáció mértéke a hipokróm effektuson keresztül követhető. Minél hasonlóbb két élőlény genetikailag, annál nagyobb mértékű a hipokróm effektus.
Akkor beszélünk irreverzibilis kicsapásról, ha a kicsapódott fehérje sem spontán, sem mesterségesen nem vihető újra oldatba. Tömény szerves savak (sósav, kénsav, salétromsav) erős ionhatás révén a fehérjeszerkezetet tönkre teszi.
Ebből remélem, az következik, hogy sós oldatban nem renaturálódhat, azaz irreverzibilis.
válasza:A DNS már pár óra alatt elkezd bomlani egy haldokló sejtben.
Ez azt jelenti, hogy kettétörik. Aztán ismét, majd ismét, majd ismét... és még csak az első napnál tartunk.
Amúgy a sejt sem működik már, eleve nem tudná sokszorozni - még akkor sem, ha sértetlen lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!