Mindig mondják hgy csak több ezer kilométeres sebeséggel lehet kitörni a föld gravitácios mezöjéböl, tételezzük fel hgy 1giga" lépcsőn is lehetetlen lenne? Ráadásul csökken a grav. Mező kifelé haladva

@20: Egy fekete lyuk tömege hatalmas? Nem a tömegtől függ, hogy valami fekete lyuk-e, illetve nem csak attól. Bármilyen kis tömegű fekete lyuk is elképzelhető.

Amúgy egy nagy hibát követsz el: a klasszikus fizikát akarod ráhúzni a fekete lyukra és a klasszikus fizika szerint, hát igen, ha h magasságig fel akarunk mászni, akkor legalább mgh energiát bele kell feccölnünk, de hát mindegyik tag véges, megoldható. A fekete lyukaknál azonban ki kell dobnunk a klasszikus megközelítést. Bővebbet nem tudok írni, mert nagyjából, saccra olyan ezerszer jobban kéne ismernem és értenem az általános relativitáselméletet, mint amennyire teszem, hogy pontosan meg tudjam mondani, mi történik. Mindenesetre míg a klasszikus fizika szerint valóban el lehet hagyni a fekete lyukat, és kisétálni egy lépcsőn róla, az áltrel szerint ez lehetetlen, semmi nem hagyjatha el a fejete lyukat véges sok energia befektetésével.

#20: "Nem! Egy feketelyuk tömege ugyan hatalmas, de véges! Így az általa kifejtett gravitációs erő is véges. Véges erőt pedig le lehet győzni, egyszerűen csak nagyobb erő szükséges. Nem szükséges végtelen mennyiségű energia tehát."

Egészen érdekes. És mivel magyarázod hogy a fény sem jut ki belõle? (a horizonton fénysebesség a szökési sebesség, alatta nagyobb)

A nagyobb erõvel gyorsuló ûrhajó egyszer csak lehagyná a saját lámpájának a fényét? Ugyan már...

- - - -

Hogy konstruktívabb is legyek: az ma=F Newton-törvény csak lokális inerciarendszerben igaz (jó közelítéssel igaz, jó közelítéssel abban).

Például nem tudsz úgy felvenni lokális inerciarendszert, hogy az eseményhorizont külseje és belseje is benne legyen, és az eseményhorizont álljon.

Tehát az ma=F (amelynek a bal oldala a koordinátázásra vonatkozik) nem használható.

(Egy, horizonton átbukó űrhajónak lehet úgy lokális inerciarendszere, hogy belemetsz a horizonton kívüli és belüli részre. Tippem szerint ilyenkor a horizont (mint egy 2-felület) fénysebességgel halad az inerciarendszerben. De ezekben nem vagyok biztos, meg már nem is fog az agyam, nyugodtan ki lehet javítani.)

(BTW én is sokáig próbáltam ellentmondást keresni a téridőben, de végül nem találtam :/)

"épp úgy elhagyhatja a feketelyuk közvetlen környezetét egy eszköz, ahogyan akár egy ember is kisétál egy lépcsőn mondjuk a Föld gravitációs mezőjéből ;)"

Pontosítsunk: a közvetlen közel az bármilyen pont az eseményhorizonton kívül. És még nem árt hozzá, hogy adott helyen az árapályerők ne cincálják darabokra.

Ezen megkötésekkel igaz.

" ...Egészen érdekes. És mivel magyarázod hogy a fény sem jut ki belõle? (a horizonton fénysebesség a szökési sebesség, alatta nagyobb) ..."

Én következőképpen képzelem, bár hangsúlyozom ez szigorúan magánvélemény. Az extrém gravitációs mező elég nagy ahhoz, hogy az eseményhorizonton belül a szökési sebesség nagyobb legyen a fény sebességénél. ettől függetlenül ha nézünk egy kívül eső pontot és egy belül eső pontot, de megfelelően közel egymáshoz (és ezen pontok tetszőlegesen közel lehetnek egymáshoz), akkor a két pont közötti különbség "csak" abban áll hogy a gravitációs erő, és így a szökési sebesség eltér a két pontban (az időt most nem veszem ide, bár gyanítom nagyon-nagyon fontos és merőben eltérő a két pontban az idő folyása, és szerintem pont itt, ebben

keresendő a kérdésre a válasz). A klasszikus értelemben vett távolodáshoz a két pontban csak annyi a különbség hogy a beljebb lévő pontban nagyobb erő szükséges. A foton maga egy érdekes állatfajta (?), nincs nyugalmi tömege, bizonyos körülmények között viselkedik részecskeként, és bizonyos, de más körülmények között viselkedik mint hullámjelenség. Nem tudjuk pontosan hogyan mozog, mi hajtja, nem tudjuk hogy a meghajtása "folyamatos"-e. És igazából pl azt sem tudjuk miért pont annyi a sebessége vákuumban, mint amennyi. Innentől fogva nehéz megmagyarázni pontosan a viselkedését. És nem is szeretném megmagyarázni miért is nem juthat ki az eseményhorizont mögül. Ezen környezetben az anyagon kívül az idő is felettébb érdekesen működik, vagy inkább úgy fogalmazok hogy érdekesen van jelen. És szinte bizonyos hogy felvetne problémát az eseményhorizont átlépése az anyag tekintetében (azaz itt az idődilatáció bizony művelhet meglepő dolgokat), De fenntartom hogy az eseményhorizont mögüli kijutás nem energia és erő kérdése.

"De fenntartom hogy az eseményhorizont mögüli kijutás nem energia és erő kérdése."

Valóban nem, az azok szempontjából is fennálló lehetetlenség csupán következmény.

Nagyon konyhanyelven és saját interpretációmban fogalmazva, az eseményhorizonton belül nincs olyan térgörbületi irány, ami az eseményhorizonton kívülre mutatna. A szerencsétlen fény is csak a térben tud futni, ha nincs olyan térirány, ami kimutat az eseményhorizontból, nem tud kijönni.

Teljesen elkanyarodtunk az eredeti kérdéstől, és tulajdonképpen 2 kérdés lett belőle. Hadd próbálja meg összefoglalni.

Most már jobban értem az eredeti kérdést. Azt mondja, hogy nem is kell elérni az 1. kozmikus sebességet a pályára álláshoz, mert elvileg építhető olyan magas torony, amiben felmászva akármilyen kis sebességgel is pályára lehet állni. Ez csak részben igaz. Minél magasabbra mászol a toronyban, annál nagyobb lesz a Föld forgásából adódó kerületi sebességed, és amikor felértél 36000 km magasra, akkor ez a kerületi sebesség épp megegyezik az ahhoz a pályához tartozó orbitális sebességgel. Persze a tornyot az egyenlítőre kell építeni. Tehát ahogy mászol fel a toronyban, a sebességednek csak a függőleges komponense marad végig kicsi, a vízszintes komponense folyamatosan nő. Ha felértél (megérdemelsz egy sört, mert biztos jó elfáradtál :)) kiléphetsz a toronyból a semmibe, és nem esel le. Cool.

Fekete lyuk (laikusként)

Egy bolygó elhagyásának kérdését úgy érdemes vizsgálni, hogy azt mondod, hogy a bolygón egy gravitációs potenciálgödörben ülsz. A bolygó elhagyásához minimum akkora mozgási energiára van szükséged, mint a potenciálgödör mélysége. Mivel mind a potenciális energiád, mind a mozgási energiád egyenesen arányos a tömegeddel, ha megcsinálod a matekot, a tömeg kiesik, és az jön ki, hogy a bolygó elhagyásának kérdésében egyetlen paramétered fontos csak, és az a sebességed. Ha eléred a 2. kozmikus sebességet, akkor mehetsz, amerre látsz.

Ezt a potenciálgödröt úgy is szokták ábrázolni, hogy a bolygó, vagy akármilyen nagy tömeg, behorpasztja maga körül a téridőt. Az az a gödör, aminek az elhagyása a feladat.

A fekete lyuk gravitációja akkora, hogy ha kiszámolod a lyuk elhagyásához szükséges sebességet, akkor az nagyobbra adódik mint a fénysebesség. Azonban a relativitáselméletből tudjuk, hogy a fénysebességnél semmi sem mehet gyorsabban, tehát nem lehet a fekete lyukból kijönni. A fekete lyuk nem csak egyszerűen behorpasztja maga körül a téridőt, hanem tulajdonképpen kilyukasztja. Ezért is híjuk lyuknak. Az eseményhorizont az a gömbfelület a lyuk körül, ahol a szökési sebesség pont megegyezik a fénysebességgel. Ha azon kívül vagy, és elég gyors, akkor szabad vagy. Ha az eseményhorizonton átmész, egy feneketlen gravitációs potenciálgödörbe esel, ahonnan sehogyan sem lehet kijönni.

Vagy mégis:

[link]