Mire jó a valószínűség?

A valószínűségnek nagy számú eseménynél van jelentősége. Például ha egy biztosító megnézi, hogy milyen valószínűséggel lesz beteg egy átlag ügyfél, abból nem fogja tudni, hogy adott XY nevű illető beteg lesz-e, de azt igen, hogy 1000 emberből kb. hány lesz beteg. Minél nagyobb számról van szó, annál inkább fog érvényesülni a számított valószínűség.

(A biztosítók kb. ebből élnek, szóval lehet benne valami. :))

Szerencse játékokban működik a dolog.

de aszerencse játékok nem véletlenül vannak úgy kitalálva hogy mindig a casinonak adnak egy kis előnyt.

A végeredményt tekintve sokszor lehet úgy szemlélni a dolgot hogy 1 vagy 0 de ez nem igazán fedi a valóságot. (50% esélyed van megnyerni az ötös lottót?)

Tipikus példa doboz fehér és fekete golyóval, 2 nél 50-50 három golyónál?

Másik érdekes dolog hogy a húzások nem befolyásolják egymást, ha te mindig vissza teszed a golyót. (rulett)

szóval ha akár két golyód van és te egymás után 10x fehéret húzol az sem jelent semmit... minnél többször ismételed meg (végtelenszer) annál közelebb leszel az 50 50 százalékhoz. (ez a nagy számok törvénye és nem az hogy valaminek ami bekövetkezhet be is fog következni)

ha mondjuk 10 fekete 10 fehér golyód van és nem kell vissza tenni a golyókat akkor minden húzásnál változik az esélyed. (21 vagy póker)

A valószínűség számítás egyszerűen nem arra van kitalálva hogy pontossan meghatározzon bármit is.

Azt a részét jól látod hogy ha minden adatot tudnánk akkor meg lehetne állapítani pontossan a végeredményt de a való világ erre alkalmatlan.

pld már magával a méréssel is befolyásolhatjuk a rendszerünket, ezen kívül millió és egy dolgot lehetne figyelembe venni mint változót (nyilván erre a való világban azt mondjuk hogy elhanyagolható, mert sokkal több idő és energia figyelembe venni mint az eredmény amivel közelebb vinne a pontos értékhez.

Arról nem beszélve hogy abba is érdemes bele gondolni hogy pld a hold a mars vagy az androméda galaxis gravitációja mennyire befolyásolja az eseményt és persze a pontos értéket.

Maga a valószínűség azt adja meg, hogy az összes létező kimenetel közül hány olyan eset van, ami valamilyen követelménynek megfelel. Például van egy szabványos 6-oldalú dobókockánk. Ha 1-szer dobunk, akkor 6-féle kimenetele lehet a dobásnak; 1 2 3 4 5 6. Ha azt kérdezem, hogy hány esetben dobunk négyzetszámot, arra az a válasz, hogy 2 esetben történhet ez meg; ha 1-est vagy 4-est dobunk. A következő kérdés az, hogy a bekövetkezhető esetek mekkora részében fog ez teljesülni, akkor azt kérdezem, hogy a 6-nak hány %-a a 2, ezt pedig könnyen ki tudjuk számolni: (2/6)*100=~33,33%.

Maga a valószínűség azért jó, mert a fogadóknak nem kell tudniuk az összes létező esetet, csak az arányokat. Például ha van egy lóverseny, ahol indul 3 ló, az egyiknek 12%, a másiknak 36%, a harmadiknak 52% az esélye nyerni, az például azt jelenti, hogy ha lefutottak 100 meccset, az első ebből 12-t, a második 36-ot, a harmadik 52-t nyert meg. Ha feltesszük, hogy ugyanolyan feltételek mellett indultak a lovak (nem doppingolták őket, egyik sem vol beteg, stb.), akkor valószínűleg az 52%-os ló fog következőnek befutni (ezzel együtt az érte járó nyeremény is kisebb).

Az időjáráskutatásban is nagy szerepe van; például vegyük azt, hogy 200 évig nézték azt, hogy május 15-én hányszor esett az eső egy adott területen; 56-szor esett és 144-szer nem, tehát az esetek (56/200)*100=28%-ában esett az eső, 72%-ában nem, tehát a következő május 15-én sokkal nagyobb az esély arra, hogy nem fog esni az eső, mint igen (persze a meteorológia nem ennyire egyszerű, ez csak egy kisarkított példa, viszont ezt is figyelem beveszik a számítások során).

Abban igazad van, hogyha minden egyes erőhatást és azok következményeit ismernénk, akkor valóban 0-1 lenne csak a két lehetőség, viszont amit nem ismerünk, azzal nem is számolhatunk, így "be kell érnünk" a valószínűség-számítással.