Ha az univerzum folyamatosan tágul (most is), akkor az üres térben mi van, ahova még nem ért el? És mi érvényes oda?

"logikusan, ok-okozati összefüggésekben gondolkodom"

Már mondtuk, hogy az itt nem működik!

Ez nem azt jelenti, hogy biztos rossz eredményt ad - csak azt, hogy nem lehet belőle semmire következtetni.

"nem pedig csak azt hajtogatom, hogy nem volt az Ősrobbanás előtt semmi"

Ezt nem mondja senki.

"meg nincs az univerzumunkon kívül semmi"

Erről pedig nem tudunk semmit.

"meg hasonló hülyeségek, amelyek egy minimális deduktív gondolkodással kizárhatóak"

NEM zárhatóak ki! Értsd meg végre, hogy a "józan ész" az csak itt, földi körülmények között működik!

"Elég önző gondolatmenet az, hogy a mi univerzumunk aztán a nagy minden, a legnagyobb, az egyetlen"

Ezt nem is mondja senki biztosra.

"de ha valaki azt mondja, hogy az univerzumunk csupán egy sokkal nagyobb rendszer kis része"

Lehetséges, sőt: nagyon valószínű. De nincs bizonyítva, és egyelőre nem is lehet. Ha pedig felnézel a lap tetejére, ott azt látod, hogy TUDOMÁNY.

A tudomány nem beszél olyan dolgokról, amit elvileg sem lehet bizonyítani.

#12 Ezt szépen megfogalmaztad... szerintem Leon ezt vedd alapul.

Egyébként érdemes elgondolkozni a jelenlegi modellek alapján, hogy a tágulás milyen jellegű.

Ha a tér szövete tágul, mint a lufinál, akkor két galaxis hová kerül egymáshoz képest x idő múltával... vagy pedig a fix már felfújódott térben egymáshoz képest mozognak az objektumok.

Ezt érdemes végiggondolni, vajon összefügg-r a két jelenség, vagy egy és ugyan az

Fogjátok fel, hogy ez az egész ősrobbanás egy téveszme !

Azért találtuk ki fizikusok, hogy ne keressétek istent és ne keressetek az anyagin felül valami más szellemi értelmet. Az ősrobbanás megdőlt, a materializmus is megdőlt.

Nincsen anyag, csak információ, rezgések vannak csak, ami nem anyagi...

# 12/13 "logikusan, ok-okozati összefüggésekben gondolkodom"

Már mondtuk, hogy az itt nem működik!

Ez nem azt jelenti, hogy biztos rossz eredményt ad - csak azt, hogy nem lehet belőle semmire következtetni."

Pedig a tudományban fiam mindíg logikusan, racionálisan kell gondolkodni, csak az vezet eredményre. Más nem...

# 8/13 Ilyenkor szokott jönni a lufis példa. A lufi felülete egy kétdimenziós felület. "

Látod már itt sem működik az ősrobbanás. A lufi nem a semmibe, hanem a levegőbe tágul. Nem képes tágulni pl ha fal van ott vagy nem tágul pl az 5. dimenzióba pedig az lenne a logikus, hisz elvileg nincs határa a tágulásnak és mégis van.

Az ősrobbanás egy zsákutca. A materializmus ópiuma. Engedjétek el...

Egy fizikus

#14: > Fogjátok fel, hogy ez az egész ősrobbanás egy téveszme !

> Azért találtuk ki fizikusok, hogy ne keressétek istent és ne keressetek az anyagin felül valami más szellemi értelmet.

Érdekes kijelentés ez annak tükrében, hogy az ősrobbanás hipotézisét egy belga katolikus pap, Georges Lemaître dolgozta ki először. Az addigi világkép az volt, hogy a világegyetem végtelen méretű, végtelen ideje létezik, és stacionárius. Sokan pont azért kritizálták az ősrobbanás hipotézisét, mert a teremtésnek a világképünkbe való visszacsempészését látták benne. Persze ekkor még kísérleti eredményekkel alá nem támasztott hipotézis volt csak. Miután kísérleti eredmények igazolták, hogy a világegyetem tágul, a tudomány nagyon gyorsan elfogadta az ősrobbanás koncepcióját, ami újabb kísérleti eredmények után elméletté vált. Mert a tudomány az igazságot keresi a maga lehetőségein belül. Nincs előítélete, valaminek az igazságát elfogadja akkor is, ha történetesen az embereknek nem tetszik.

Én például nem hiszek semmiféle anyagon túli létezőben, nem hiszek semmilyen metafizikai lényben, erőben, pláne nem egy intelligens, a világot irányító metafizikai lényben, azaz semmiféle istenben. De hiszek abban, hogy Isten az emberi kultúrának, az erkölcsnek, a világ működéséről alkotott – néha naiv – elképzeléseinek valamilyen fajta megszemélyesítése, formába öntése, így a hit tanításaiból lehet és lenne mit tanulni.

Hiszek abban, hogy a tízparancsolat jórészt a civilizált együttélés – persze az adott korhoz mérve, de jórészt ma korban is érvényes – alapszabályait írja le, így betartandó. Hiszek az emberi jóságban, hiszek a különböző erények fontosságában, abban, hogy az embernek a nemeslelkűség, a türelem, a pontosság, az önzetlenség, a bátorság, az udvariasság, a szerénység, a higgadtság, a megbocsátóképesség, a mértékletesség erényeit nem csak lehetősége van elmélyíteni magában, hanem fontos is az ezen erényeiben való fejlődés, ha az ember fogalmaz meg magának életcélt, akkor ez méltó életcélnak.

> Látod már itt sem működik az ősrobbanás. A lufi nem a semmibe, hanem a levegőbe tágul.

Igen, ezért sántít ez a példa. Megpróbálunk valamit, ami teljesen máshogy működik, mint ami a klasszikus fizikában megszoktunk, arra valami hasonló példát felhozni, ami a klasszikus fizika keretein belül is értelmezhető. De pont az a lényeg, hogy teljesen más a mi szavannai fizikához szokott elképzelésünk a világról, mint amilyen a világ ténylegesen.

Ott a speciális relativitáselmélet. A klasszikus mechanika azért megérthető, általános iskolai tananyag és még a legfanatikusabb hívők számára is elfogadott. Ehhez jött hozzá sok-sok megfigyelés és kísérlet, miszerint a fénysebesség bármilyen rendszerhez képest ugyanakkora. Ezeknek a kísérleteknek a történetét is könnyű fellelni, lásd például a Michelson–Morley-kísérletet és annak előzményeit, az éter hipotézisét. Einstein nem csinált mást, mint ezekből a kiindulópontokat komolyan vette, és alkotott egy új mechanikát. Ezt sem nehéz megérteni, én 14 évesen olvastam a speciális relativitáselméletet és az akkori fizika és matematika tudásommal is tökéletesen érthető volt.

Logikus következtetések nyomán viszont olyan rendszert alkottunk, ami teljesen ellentmond a józan észnek. Teljesen ellent mond a józan észnek, hogy az egyik megfigyelő számára két esemény egy időben történik, a másik megfigyelő számára meg nem. De maga az elmélet konzisztens, ellentmondásmentes, megvannak a logikusan levezetett képletek, amivel számolni lehet. Teljesen megérteni úgy, hogy az ember meg is élje azt nem biztos, hogy lehet, de a következtetés egyes lépéseit belátni és az annak következményeként felírt képletekkel számolni lehet.

> Az ősrobbanás egy zsákutca. A materializmus ópiuma.

Amúgy a tudomány, az ateizmus és a materializmus három különböző tészta. Te a materializmust az ateizmussal vonod össze, és mindezt a tudomány tulajdonságának tekinted. Ez így nem állja meg a helyét. Az, hogy a fizika, és benne az ősrobbanás arra jó, hogy ne keressünk az anyagin felül valami más szellemi értéket, az pont olyan „sajátos”, mintha azt mondanád, hogy a biológia megakadályoz abban, hogy az élettelen dolgokkal foglalkozz, azt mondja ki, hogy az élettelen dolgok nem fontosak, sőt nem is léteznek. Nyilván nem. Vagy olyan, mintha azt mondanád, hogy az irodalom szerint a szobrászat, a festészet nem értékes, nem művészet. Nyilván ez is – már bocsánat – hülyeség.

A fizika nem materialista. A fizika a matériát, az anyagot tanulmányozza. Mivel sem Isten, sem más metafizika természetű dolog meghatározása szerint nem anyagi természetű, ezért a fizikának nem tárgya ezekkel foglalkozni. Vannak mindenki számára létezőnek tartott fogalmak, mint például a szeretet, a hűség, amelyek létezőek, de nem fizikai természetűek. A fizikának az sem tárgya, hogy ezekkel foglalkozzon. Hogy van-e, nincs-e Isten, lélek, reinkarnáció, karma, aura azzal nem feladata foglalkozni, a fizikai világ tanulmányozása nem teszi szükségessé ezeknek a figyelembe vételét.

Pedig figyelembe tudná venni. Az F=m*a képlet felírható lenne F=α*m*a+Ω alakban is, ahol alfa és omega Isten akaratát fejezi ki, de ha minden mérésben α=1 és Ω=0 adódik, akkor az azt jelenti, hogy Isten nem szokott beleavatkozni ebbe az összefüggésbe, így ez az összefüggés nem kevésbé írható le a valóságnak megfelelően ezekkel nem foglalkozva, mint ezek figyelembe vételével. Sőt ha Isten beavatkozna az F=m*a által leírt összefüggésbe, akkor az F=α*m*a+Ω képletet kellene elővenni, aminek tükrében kísérletekkel tudnánk következtetni arra, hogy α és Ω milyen tényezőktől pontosan hogyan és milyen mértékben függ, így Istenről sokkal pontosabb, meglapozottabb tulajdonságokat lenne képes felfedni.

A fizika nem azért nem veszi figyelembe Istent, mert szerinte nem létezik – ez az ateizmus és a materializmus tulajdonsága –, hanem mert semmivel nem kap pontosabb képet a világról. Ez olyan, hogy egy Duna híd építésénél sem számolunk Üzbegisztán népességnövekedési ütemével, Uganda éves átlag hőmérsékletével, vagy Kuba GDP-jével, mert ezek nem léteznek, hanem mert nem teszik pontosabbá a híd teherbírásához szükséges számításokat.

Persze a tudomány az ateizmus malmára hajtja a vizet. Nem szándékoltan, de mégis. Mert ha a századik, meg az ezredik összefüggés fogalmazható meg képletben holmi α és Ω nélkül, akkor felmerül a kérdés – immár nem a fizika, hanem mondjuk a filozófia keretein belül –, hogy Isten akkor milyen fizikai folyamatokba szól bele egyáltalán, Istent tekinthetjük-e a világot aktívan irányítható erőnek. Ennek a végiggondolása révén jött létre a deizmus, majd az ateizmus. De ez nem valami szándéka a tudománynak, a tudomány csak logikusan felépített módszertan mentén végzi a dolgát, és az elmúlt 400 év alatt pont ezért ért el ekkora áttörést, mert nem előítéletek, feltevések, elképzelések mentén dolgozik, hanem kizárólag megfigyelések, kísérletek, logikus következtetések mentén, függetlenül attól, hogy ez a megfigyelést, kísérletet, levezetést végző ember, vagy bárki más számára tetszik-e vagy sem, egybe vág-e az ilyen-olyan alapon nyugvó a világról alkotott elképzeléséről, vagy sem.

# 16/16 Érdekes kijelentés ez annak tükrében, hogy az ősrobbanás hipotézisét egy belga katolikus pap, Georges Lemaître dolgozta ki először. "

Jah...és milyen érdekes, hogy az az ősrobbanás elképzelés gyökeresen ellenkezője a mainak...

A mai ősrobbanás elmélet megpróbálja a fából vaskarika létrehozását. Nem sikerül neki. Az E megmaradása szerint anyag csak energiából vagy más anyagból jöhet létre. Amennyiben az anyagot megelőző állapotot vizsgáljuk a tudomány szerint túl kellene lépni saját határain. Ezt akarja a mai ősrobbanás megoldani. Sikertelenül...

"> Látod már itt sem működik az ősrobbanás. A lufi nem a semmibe, hanem a levegőbe tágul.

Igen, ezért sántít ez a példa."

Sikertelen példa. Nem is lehet nemlétező fantazmagóriára működő példát hozni...

"> Az ősrobbanás egy zsákutca. A materializmus ópiuma.

Amúgy a tudomány, az ateizmus és a materializmus három különböző tészta. Te a materializmust az ateizmussal vonod össze, és mindezt a tudomány tulajdonságának tekinted. "

Nem írtam ateizmust. Látod itt is tévedsz. A materializmus nem ateizmus. A materializmus az anyag vallása. Az anyag a teremtő...

A tudományos módszer alkalmas kideríteni az igazságot, de ha az akadémiákon ortodox tudósok úgy döntenek, hogy a gyerekkori vallásuk=materialzmus lesz az elfogadott az emebreknek és megszavazzák, akkor erről nem maga a tudományos módszertan tehet.

"Pedig figyelembe tudná venni. Az F=m*a képlet felírható lenne F=α*m*a+Ω alakban is, ahol alfa és omega Isten akaratát fejezi ki, de ha minden mérésben α=1 és Ω=0 adódik, akkor az azt jelenti, hogy Isten nem szokott beleavatkozni ebbe az összefüggésbe"

A sztochasztikus fizikában benne van ez a hatás. A kvantumfizika valószínűségekkel foglalkozik, benne van egy számunka random hatás, ami akár irányított is lehet, tehát itt is tévedsz...

Az ősrobbanást is szeletekre lehet boncolni, persze akár gimis ismeretekkel is akár, de sokkal szembetűnőbb ha képzett lennél. Mondjuk ma már a tudomány megcáfolta az ősrobbanás elméletét mégsem hallani erről a médiában. Kíváncsi vagyok tudjátok-e milyen felfedezés cáfolta meg az ősrobbanást ? :XD.

Ez az ember mit keres a tudományon?

Miért nem az ezotérián hirdeti a remek nézeteit?

#17:

Ha már ilyesmit állítasz ilyen magabiztossággal, akkor legalább belinkelhetnél egy hiteles forrást, ahol olvastad, és ennyire meggyőztek.

Csak mondom, fizikus diplomával is meg lehet gajdulni. Nem ettől függ.

Van egy ismerősöm, neki Nature cikke volt, aztán bekattant nála valami. Bumm, karrier off.

Valaki ilyenkor csak az ezotériában és a fantáziavilágban találja meg a helyét.