Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Miért vannna a sárkányok...

Miért vannna a sárkányok egymástól távol álló mitológiákban?

Figyelt kérdés

Azért nem ezotéria rovatba írtam mert tudományos választ várok.

Szóval miért vannak sárkányok a kínai,skandináv,európai etc. egymástól teljesen különálló mitológiákban úgy, hogy sok az egyezés a különböző kúltúrájú mitológiákban jelen lévő sárkányokban.



2018. jún. 16. 21:05
1 2 3 4
 21/31 anonim ***** válasza:

"sárkánygyíkok léteztek volna a kietlen Skandináviában"


A Skandináv mitológia tele van sárkányokkal. Ezt pont te írtad.


Ha pedig a dinoszauruszokra gondolsz, hogy nem élehtnek hűvös éghajlaton, akkor is tévedsz.

[link]

2018. jún. 17. 12:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/31 anonim ***** válasza:

Franciaországban sok szamalamdra élt iedik Fletó idejében. Az akkori értelmi szinten akadt némi lemaradás. Amikor a tűzre dobott korhadt fán volt egy szalamandra, és elkezdett füstölni a begyújtott rakás, kimásztak ezek a szerencsétlenek, mire a francos nép azt hitte, a tűzből jöttek elő. Ezért ábrázolták tűz köpőknek őket. Ráadásul az alig arasznyi, rövid nyakú kétéltűt hatalmas nyakkal és testtel ábrázolták. Így született a legenda.


Ám maga az ábrázolás honnan ered, arra nem kaptam választ. Nézd meg I. Ferenc jelképét, a szalamandráit. Inkább sárkány alakú. A franciák a történelmet népmese szinten ferdítik és írjak át. Ami kényes téma, egyszerűen kerülik. Borzalmas velük történelmi témában dumálni.


A leginkább varánuszra hasonlító sárkányok, akik hús zabálóak és mérget köpnek, sok helyen elterjedtek. Érdekes, hogy kínai sárkány nagyon más megjelenésében, viselkedésében, megítélésében.

2018. jún. 17. 13:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/31 A kérdező kommentje:
Igen én írtam, hogy sárkányok voltak a Skandináv mitológiákban meg azt is értem, hogy találtak dinoszaurusz csontvázakat de amikor a Sagák íródtak akkor kétlem, hogy élt volna nagyobb testű sárkánygyík ott de ha tévedek javítsatok ki de úgy, hogy annak a javításnak legyen alapja is.
2018. jún. 17. 14:49
 24/31 anonim ***** válasza:
76%
Van egy olyan hipotézis is, hogy ez egyfajta, ha úgy tetszik, halmozottan atavisztikus averziós ősreflex, jóval az emberré(, sőt főemlőssé) alakulásunk előttről: a késő mezozoikum emlősállatainak bőven volt miért félniük (főként) a (kisebb, tehát alacsonyabbra célzó) dromaeosauridáktól (ha így ismerősebb, raptorok), ezekről pedig újabban már azt is tudjuk, hogy ugyan gyíkszerű, de tollas állatok voltak – eszerint az elmélet szerint gyakorlatilag megörököltük azt a régi, jól bevált hasznos tudást kis rágcsálószerű őseinktől, hogy a nálunk jóval nagyobb, szárnyas (<- tollas) hüllőszerű lények rettenetesen veszélyesek, és illik félni tőlük. Minthogy ez a tudás egy közös ősről maradt az egész FAJRA (végeztek olyan kísérleteket rágcsálókon, melyekből kiderül, hogy az evolúciós szempontból hasznos félelmek valamiféleképpen és bizonyos értelemben átörökíthetőek, úgyhogy igazából nem kizárható a dolog), a szárnyas/repülő erős/veszélyes hüllőszerű lény is egyaránt bekerülhetett egymással közvetlenül nem érintkező népek mitológiájába.
2018. jún. 17. 16:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/31 A kérdező kommentje:
#24 Érdekes nagyon érdekes, köszönöm.
2018. jún. 17. 19:24
 26/31 anonim ***** válasza:

N24!


Ez már a szerzett információ örökítése címszó, ami tudtommal nem lehetséges.


Én inkább arra tippelnénk, hogy elfogadott elmélet szerint a mai emberiség egy szűkebb afrikai népcsoportból fejlődött ki, viszonylag nem is túl régen.

Lehetséges, hogy már akkor élt a sárkány elképzelés, ami valamennyire módosult a különböző kultúrákban.

[link]

2018. jún. 18. 01:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/31 anonim ***** válasza:

#26

"Ez már a szerzett információ örökítése címszó, ami tudtommal nem lehetséges."


Ez meg egy igen érdekes kérdés. Egyedszinten tényleg nem öröklődik, de fajszinten minden további nélkül öröklődhet. Tehát az élete során szerzett tapasztalatokat a szülő nem tudja átörökíteni az utódra, de az lehetséges, hogy a különböző dolgoktól való félelem szelekciós nyomásként hat a faj egyedeire, és kiválogatódnak azok, akikben nincs, vagy túl alacsony szintű a félelem egy adott formától, jellegtől, jelenségtől, akármitől. Így pedig azon egyedek dúsulnak fel a fajban, amelyekben erősebb az ilyen irányú félelem érzete (nyilván, ők kevésbé "potyognak át" a rostán, kevésbé valószínű, hogy a rájuk veszélyes faj zsákmányává válnak).

2018. jún. 18. 01:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/31 Wadmalac ***** válasza:
100%

"De vajon miért fél az ember (mint faj) ösztönösen egy olyan valamitől, ami soha sem létezett?"


Ajánlom figyelmedbe H.R.Giger munkásságát, különösen az Alien saga szörnyeit.

Ösztönös félelmeink, ragadozói, hüllői, rovari formák összemosása a morbidan antropomorf alakkal olyan dögöket eredményezett, hogy a filmtörténet még ilyen félelemkeltő dizájnt nem látott.


A bizonyos formáktól való ösztönös félelmeink olyan régiek, hogy kár is az emberiség korából származó fajokhoz viszonyítani.

A legmélyebb fóbiák talán mókuscickány korunkig visszanyúlnak.

2018. jún. 18. 11:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/31 Wadmalac ***** válasza:

"Ez már a szerzett információ örökítése címszó, ami tudtommal nem lehetséges."


Nem erről van szó. Evolúciósan is ki tud alakulni a fóbia, persze nem "betűre" fajra specializálva, de a különböző random enyhe fóbiák generációról generációra szelekcióval erősödhetnek a megfelelő irányba.

2018. jún. 18. 11:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/31 anonim ***** válasza:

Ez ennél egy kicsit azért bonyolultabb, 26-os. Ott van az, egyfelől, amit a 27-es és Wadmalac mondanak (köszönet érte).

Van itt ugyanakkor még valami. A szerzett tudás általában valóban nem átörökíthető, abban a formában legalábbis, ahogy egyéb tulajdonságok (a szemszín, genetikai betegségek, ilyesmi). Azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy ez csak általában van így. Nem véletlenül hivatkoztam kísérletekre és empirikus adatokra (egyebek mellett): az epigenetikát újabban egyre komolyabban kezdik venni a tudományos életben, és egyre több kutatási eredmény igazolja, hogy alapjában véve szerzett tulajdonságok (melyeknek annak alapján, amit a folyamat működéséről korábban tudtunk nem szabadna így viselkedniük) valahogyan beleíródnak az örökítőanyagba, és átvihetővé válnak a következő generációra.

Az éhínséges sztorival (l. pl. itt [link] lehet, hogy te is találkoztál már, de ilyesmit konkrétan kimutattak a félelemmel kapcsolatban is

(itt jönnek a képbe az egerek, amely egerek lehetnének akár mókuscickányok is; a cikk, amit linkelek igazából főként olfaktív ingerekre adott reakciókkal foglalkozik, de ha szaglásnál működik....): [link]

2018. jún. 18. 16:46
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!