Ez kb. milyen magasságban készülhetett? Ez már az űrnek számít?

Azt vettem ki a válaszodból hogy nincs olyan teleobjektív, ami zoomolna, vagy hogy az nem hozza közelebb a tárgyat.

Tényleg zavarban vagyok, mert nem nagyon értem, mit kifogásolsz az első írásaimból?

Talán nem az alkalmazott objektívtől függ a fotón a távolság érzete?

Vagy mi a gond, tulajdonképpen?

Megpróbálom érthetőbben összefoglalni.

Az objektívnek van egy olyan tulandonsága, hogy gyújtótávolság. Minél nagyobb ez a gyújtótávolság, annál kisebb az objektív látószöge, az előtte elterülő táj (vagy akármi) annál kisebb szeletét látja be és vetíti a mögötte lévő filmre/érzékelőre. Ennek több következménye is van, egyik ezek közül az, hogy a távolabbi dolgokat közelebb hozza számunkra - hisz a tájnak csupán egy kis szeletét képezi le a teljes érzékelőre.

Ezen kívül van az érzékelő/film mérete. Ez is sok mindent meghatároz, egy ezek közül az, hogy mekkora képre rajzolhat az objektív. Minél nagyobbra, annál több fér el rajta az objektív által rajzolt képből (ha egyáltalán nagyobb képet rajzolna az az objektív, pl APS-C gépre full frera tervezett obit rakunk). Azaz minél nagyobb, annál kisebb részét képezi egy-egy részlet a teljes képnek és fordítva: minél kisebb, annál nagyobbat. Így kisebb érzékelőméret mellett ugyanakkora gyújtótávolságú objektív közelebb hozza a távoli dolgokat, vagy ha úgy tetszik, erősebb telének hat, távolabb látunk.

Épp ezért, ha szeretnénk meghatározni egyetlen adattal, hogy milyen erős is a telénk, az ún. kisfilm ekvivalens gyújtótávolságot használjuk. (Vagy más néven 35mm ekvivalenset, mert 35mm-es filmről beszélünk, amikor kisfilmre gondolunk, de mivel ez a mm adat összekeverhető a gyújtótávolságokkal, megkavaró lehet, én nem szeretem ezt a szinonímát használni.) Ez azt mutatja meg, hogy hány mm-es gyújtótávolságú objektívünknek kellene lenni az adott film/érzékelőméret mellett, hogy az adott képkivágást kapjuk.

Egy Canon APS-C érzékelő pl 1,6x kisebb a kisfilmnél, egy Nikon/Sony/Pentax stb nel full frames ditális érzékelője 1,5x, egy full frames meg pont ugyanakkora. Így ha van egy 200mm-es gyújtótávolságunk APS-C-n, az olyan, mintha 200 * 1,6 = 320mm-es gyújtótávolságunk lenne full frames/kisfilmes gépen, így azt mondjuk, ez 320mm kisfilm-ekvivalens gyújtótávolság.

Ez az adat fogja nekünk meghatározni, mennyit is lát be a térből a gépünk, mennyire hozza közel a távoli dolgokat.

A zoom ezzel szemben, ahogy említettem, egy aránypár. Alapvetően kétféle objektív létezik: zoomobjektív és fix objektív. A fix objektíveknek egyetlen gyújtótávolsága van, míg a zoomobjektíveké bizonyos tartományon belül állítható. Pl 24-360mm között, vagy épp 50-500mm között. A zoom értékét a legnagyobb és legkisebb beálltható gyújtótávolság mutatja meg. Pl egy 24-360mm-es objektívnél ez 360/24 = 15x-ös zoomot jelent, míg egy 50-500-nál 500/50 = 10x-est. Zoomolásnak azt nevezzük, amikor az objektívnek változtatjuk a gyújtótávolságát. Ha pedig van egy fix 600mm-es objektívünk, annak egyáltalán nincs zoomja.

Viszont azt, hogy egy objektív mennyire erős tele nem a zoom mértéke határozza meg, hanem a legnagyobb bealltható gyújtótávolság, ha a szenzorméretünk fix. Azaz a példánk 15x-ös zoomobjektívje gyengébb tele, mint a 10x-es zoomos ugyanebben a példában, és a fix objektívünk, zoom nélkül még erősebb.

Ahhoz pedig, hogy jó távolra lássunk a fényképezőnkkel, egyáltalan nem biztos, hogy kell zoomolnunk. Ha fix objektívünk van, akkor pl nem kell.

A gond ott lehet, hogy általában az emberek számára a zoom mértéke azt jelenti, hogy mennyire erős a teleobjektívünk, a zoomolás pedig a távolra lesést. Pedig ez abszolút nincs így. Erre akartam csak felhívni a figyelmet :)

Oké.

Félreértés volt.

A téves tízezer métert azért gondoltam, mert nagyjából olyan magasból láttam kb. ekkorának a Balatont, a Föld görbületére már nem emlékszem, elég régen volt.

Persze ez pont azt mutatja ki, hogy más az, amit szabad szemmel látunk, meg amit a fényképezőgépen keresztül, vagy már nem jól emlékeztem vissza, ha tényleg több, mint a duplája a magasság, ahonnan készítették a fotót.

A világűr határát a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség a 100 kilométeres magasságot tekinti.

A válasz tehát nem. Nem számít a világűr határának, annak még a felénél sincs ez a magasság.

"a Föld görbületére már nem emlékszem, elég régen volt"

Azt ne is nézd, az csak az objektív torzítása. Ha valóban ilyen görbületet látnánk szabad szemmel, akkor onnan nézve nem lenne ekkora a Balaton. :)