Ősrobbanás. Vélemény?

Senki nem beszél gömbfelületről, az ősrobbanás után közvetlen még nem volt anyag, csak energia, ahogy az univerzum idővel lehűlt, a frissen létrejött anyag vesztett az energiájából és a gravitáció (ami a fizikai erők közül a leggyengébb egyébként) érvényesülni tudott. + A nagyobb csillagok is felrobbannak "halálukkor", pedig addig a gravitáció összetartotta őket.

"hogy az képes volt az ősrobbanás erejével megindult részecskéket nagymértékben letéríteni pályájukról"

Nem történt ilyen, nagyon hosszú időn keresztül tértek le kis mértékben. Amúgy még így is gyorsabban történt, mint látható anyag indokolná, ezért álltak elő a számítások alapján azzal, hogy léteznie kell egy "sötét" anyagnak ami nem lép kölcsönhatásba a mi általunk ismert anyaggal (ezért nem tudjuk érzékelni, szóval nem szó szerint egy sötét valami), de tömege és ebből adódóan gravitációja az van, és mivel nem tudott lépést tartani az univerzum tágulásával és ezért egyenletlenül oszlott el, ez az egyenlőtlenség elég volt hogy az általunk is érzékelhető anyag összegyűljön azokon a területeken. (Biztos találsz olyan ismeretterjesztő filmet amiben ezt elmagyarázzák neked.)

Kérdező, úgy beszélsz a jelenségről, mintha már egy rég lejátszott meccs lenne. Az ősrobbanás nem egy pillanatnyi jelenség volt, hanem tulajdonképpen még jelenleg is zajlik, és zajlani is fog. Jelenleg az univerzumunk születése óta létrejött hidrogénmennyiségnek még kb. a 90%-a megvan változatlan formában, tehát még mindig csak a világnak nevezett folyamat legelején járunk.

Egyébként ha ilyen kép él bennned az Ősrobbanás elméletével kapcsolatban, hogy valami nagy anyagcsomó felrobbant, és abból lett az univerzum, akkor inkább ne ilyen kérdéseken gondolkodj, mert nagyon keveset tudsz róla, és azt is hibásan, ezért teszel fel ilyen kérdést, mint amit kiírtál. Ennél az Ősrobbanás folyamata azért lényegesen összetettebb és bonyolultabb folyamat, minthogy valami pukkant egyet és kész.

Miféle vélemény? Erről nem vélekedni lehet (lehet, de minek. vélekedhetnénk arról is, miért nem vagyunk mi is csillag - ez se kevésbé életszerű), hanem megismerni. Szépen fokozatosan, mert ha kihagyunk valamit, az utána következők megértésére esélyünk sincs.

Az ősrobbanás pillanata és a következő parányi idő történéseit nem képzeljük el, mert nincs rá információ. Még arra se, hogy miféle szabályok voltak akkor.

Ami pedig utána jött, az megfelel a mai ismereteinknek, a hatalmas térben óriási távolságok, rendkívül heterogén gravitációs tér és a meglévő mozgás adja mindazt, amit ma tapasztalunk.

Nem lehet valakinek arra igénye, hogy Fourier sorokat kezeljen, ha éppen megismerte a számokat. De kellő tanulás után eljuthat oda.

"a robbanás következtében az anyagi részek gömbfelület mentén távolodtak egymástól"

Itt tévedsz, kérdező.

Robbanás helyett jobb, ha felfúvódásra gondolsz. A teret kitöltötte az anyag (ill. kezdetben még az energia), de a tér egyre nőtt - méghozzá MINDENÜTT EGYFORMÁN tágult - ezért a benne levő anyag egyre ritkább lett.

Innen már el tudod képzelni?

"mert ha lenne akkor az ősrobbanás nem "elmélet" lenne"

A tudományban minden "elmélet" ami nem bizonyítható minden kétséget kizárólag, az pedig, hogy mi történt 13-4 milliárd évvel ezelőtt nyilván nem az, de még mindig ez a legalátámasztottabb "elmélet" az összes létező közül (beleértve a vallásiakat is).

"Ebben az esetben viszont a részecskék egymástól való távolodási mértéke lényegesen nagyobb lenne mint a te általad írt "kis mérték"!"

Nem lenne.

A tágulás az egész téren egyenletesen oszlik el. Minél nagyobb téren, annál kisebb lesz a tágulás mértéke két relatív közeli kiválasztott pontja közt.

Próbálom kézzel foghatóvá tenni valahogy, nem magát az eseményt kell szó szerint így elképzelni, de a lényeget mutatja.

Van mondjuk egy köbméternyi tered, melynek szélei (és már itt sántít az analógia, hiszen a világegyetemnek nem tudunk széleiről, de valahogy érzékeltetnem kell a távolodást) fénysebességgel távolodnak. A tér méretéhez képest eleinte rettenetesen gyors a tágulás.

De ha a tered már mondjuk 13 milliárd fényévnyire dagadt, továbbra is fénysebességgel tágulva évente egyetlen fényévnyivel, vagyis 13 milliárdod részével tágul.

Így te ma a térben egy év alatt egy távolság 1/13000000000 része tágulást tudnál csak mérni.

Ez mérhetetlenül lassú.

Ki lehet számolni, hogy még a naprendszerünk szintjén is mennyire kicsi tágulás ez.

Közvetlenül az ősrobbanás után az arányos tágulás iszonyat nagy volt, de ez az arányos tágulás a tér méretének növekedésével folyamatosan lassult.

Egy bizonyos idő után már olyan mérték alá csökkent a tágulás (miközben persze a tőlünk legmesszebb látható ponton sebességét megőrizte, csak arányaiban lassult), hogy például a gravitáció hatása erősebbé tudott válni és ki tudta alakítani az anyagsűrűsödéseket.