Búvárkodás közben miért változik meg a búvár tüdejében lévő levegő nyomása/térfogata, amikor az nincs is közvetlen kapcsolatban a vízzel?

Egyik, talan fo ok, hogy az oxigen palackon van egy szabalyozo, ami eppen olyan nyomason adagolja neked a levegot, mint amilyen a kulso nyomas.

Masik pedig talan nem olyan jelentos de valamennyit biztosan szamit, hogy a ruha ami rajtad van azon keresztul a viz nyomast fejt ki a borodon at az osszes testfeluletedre egyforma erovel nyomja ossze es mivel az ember 60%-a folyadek borod legkulso retegeben biztosan megvaltozik a nyomas, ami terjedhet hiszen a ver aramlik benned az ereidben es szallithatja.

#2 Az a "pár méter" elég 60-80 centinek is ;-) Már az is olyan, mintha egy 60-80 kilós ember ücsörögne törökülésben a mellkasodon, miközben te a padlód fekszel.

Érdekes dolog, de ha lemerülsz a vízbe, úgy, hogy függőlegesben vagy, és az álladig ér a víz, akkor többnyire minden észrevehető nehézség nélkül tudsz még lélegezni. Ha egy kicsit lejjebb csusszansz, csak annyira, hogy az arcod az égnek tartva még épp kilegyen a szád, orrod a vízből (ez kb. 10 cm-t jelent lefelé a tüdődnek), akkor már érezhetően nehézkessé kezd válni a légzés.

Ha ebből az állapotból még 40-50 centivel lejjebb ereszkedsz, és egy csövön keresztül próbálsz lélegezni, az emberek többségénél már nem sikerülne, nem tudnának levegőt venni. Még plusz 20 cm pedig már a legedzettebbeket is próbára tenné.

Kérdező, mivel a tested, szöveteid kb. 99%-a víz és "szárazanyag" kombinációja, melyek egyike sem összenyomható (emberi léptékű erőkkel), ezért a víz és a tüdő fala közti "testburok" (izmok, erek (bennük a véreddel), csontok, stb.) csupán közvetíti a tüdőben lévő levegőnek azt a nyomást, amit a külső vízréteg fejt ki rá kívülről. Pont, mint amikor egy születésnap után leeresztett lufit (ami még meg van kkötve) próbálsz a kezeddel összenyomni, a lufigumi - (kvázi) összenyomhatatlansága révén - csak átadja a lufiban lévő levegőnek a kezed nyomását. Valamennnyit persze deformálódik közben, de a térfogatcsökkenés fő részét a lufiban - vagyis a tüdődben - lévő gáz fogja elszenvedni. És ez az a nyomás, amit a külső vítzréteggel szemben a tüdőd már nem tud kifejteni, ha kb. 50-60 cm-nél mélyebbre süllyed a vízben.

"De nem értem mitől változik a nyomása"

A nyomása nem változik, de a kívülről a mellkasra nehezedő nyomás igen. A kettő különbsége okozza a térfogatváltozást. Gondolj egy sima lufira. A benne lévő nyomás egyensúlyban van a légköri nyomással, pedig nincsenek közvetlen kapcsolatban. Ahogy felszáll, a külső nyomás csökken, ezáltal a belső levegő már ki tud tágulni, nincs ami ellentart neki.

Ahogy a mérlegnél is, a két tányérban lévő tömegek messze vannak egymástól, és mégis ha az egyikből elveszel, a másik emelkedni fog, pedig annak a tömege nem változott, csak az egyensúly borult fel.

A dolog esszenciája ott van az #5-ben.

Ha merülsz, visszatartott levegővel is kábé olyan a nyomás a tüdődben, mint körülötted a vízben.

A merülési mélységnek megfelelően a tüdődben levitt 1 baros levegő a tüdőddel együtt összenyomódik és ezzel követi a víznyomást.

HA palackkal merülsz, az mindig az adott mélységi víznyomásnak megfelelő légnyomást ad, hogy tudjál lélegezni. Ha mélyen teleszívod a tüdődet és azt visszatartva emelkedsz, a csökkenő víznyomás miatt a tüdőd relatív túlnyomás alatt lesz, ki kell eresztened belőle (esélyed nincs amúgy annyira benntartani, hogy szétrobbanjon, előbb eresztesz a szádon, de annyira vissza lehetne tartani, hogy már károsodást okozhasson).

Ha szabadtüdős merülést csinálsz, a tüdődben a fentről hozott levegő lesz, lemerülve összenyomódik, felmerülve vissza kitágul, nem lesz jelentős túlnyomás (illetve kicsi lesz, mert térfogatra több széndioxid lesz benne, mint amennyi oxigén kikerült belőle a vérbe, de ez nem jelentős plusz).

Gondolj bele, ha nem így lenne, a bálnák szülinapi lufiként pukkannának szét úton-útfélen. Az ámbráscet sok 100 méteres mélységbe is lemerül.

> De nem értem mitől változik a nyomása, mert közvetlenül a víztől nem (hiszen csak közvetetten vannak kapcsolatban), a tüdőtől sem hiszem, mert akkor nem tudna kárt tenni benne.

A nyomást az olyan puha dolgok mint mondjuk egy lufi fala, PET palack fala, emberi test, simán átadják az általuk elválasztott közegek között.

Nem tudom, hogy ezt direktben lehet-e látni, mindenesetre indirekt igen: ha mondjuk belül nagyobb lenne a nyomás, akkor a tartály falára erők hatnának, amíg ki nem egyenlítődik. Az erők meg elmozgatják a tartály falát, ha az nem elég erős/szilárd.

Szerintem lufival vagy PET palackkal ki tudod próbálni a jelenséget: ha a PET palack benyomódott a víz alatt, akkor kb akkora a nyomás benne, mint a vízben.

-- --

> Tehát a baleset, ha jól értem azért van, mert mélyen a víz nyomja a testem, ami nyomás alatt tartja a tüdőmet, és nem engedi a levegőnek, (ami nagy nyomás alatt érkezik) hogy szétfeszítse, de a felszínhez közel a tüdőm egyedül nem olyan erős, hogy nyomás alatt tartsa a levegőt, és az szétfeszíti.

Pontosan. Esetleg máshogy: a víz alatt egyszerűen _több_ (darabra és tömegre) levegőt szívsz a tüdődbe, mint normálisan. Mikor feljössz, akkor ezt ki kell fújnod.

#3:

Az összenyomhatatlanság (sejtekben a folyadék, vagy a lufi fala) hogyan jön ide?

Hát sok butaság elhangzott itt :)

Először is, ha palack nélkül merülsz, úgy, hogy csak a fent beszívott levegő van a tüdődben, akkor a tüdőben semmiféle nyomásnövekedés nem történik. Ugyanis ilyenkor is érvényes a gáztörvény: PV = állandó. Már pedig a tüdőd térfogata nem változik. Mert mitől is változna, ha a az azt körülvevő üreg, vagyis a teljes törzsed térfogata nem változik.

Képzelj el egy lezárt edényt, pl. egy befőttesüveget. Ha leviszed jó mélyre, attól a benne lévő levegő nyomása nem fog növekedni, mert nem változik a térfogata. Csak amikor már törik az üveg, vagy szakad a fedél.

A tüdőben lévő nyomás csak akkor tud változni, ha beszakad a mellkasod vagy hasfalad. De akkor már nem ez lesz a gondod. A mellkas pedig nem egy PET palackra hasonlít, hanem inkább egy erős vázra (bordázat), amit erős szövettel (bőr) vesz körül légmentesen. Ennek a kalickának a belsejében van valahol a tüdő. És amíg a kalicka és a bőr ellenáll (nem szakad), addig a tüdő a külső nyomásból semmit sem érzékel.

Szóval szabadmerüléskor nincs nyomásnövekedés a tüdőben, ezért a felmerülés sebessége sincs korlátozva.

Palackos merülésnél viszont valóban egyre nagyobb nyomású levegőt szívsz be, aminek az a következménye, hogy a véred

egyre több nitrogént old fel. Ha hirtelen emelkedsz, akkor ez a többlet nitrogén a vérből hirtelen szabadul fel, és embóliát okoz. Ebbe szoktak belehalni, nem a tüdő "szétrobbanásába". A tüdő már csak azért sem robbanna szét, mert ha túl naggyá válik benne a túlnyomás, egyszerűen kiengeded a szádon.