Van értelme egy adott hőmérséklet valahányszorosáról beszélni?

Nincs sok, elég vad volt, amikor előadták egy filmben, hogy valahány millió évvel ezelőtt duplaakkora volt a hőmérséklet valahol... Teljesen értelmetlen volt, ráadásul mit tudom én, hogy az alkotó a Celsiust vagy a Fahrenheitet vette alapul.

Kelvinnél értelmesebb, persze.

De a Celsiust nem kéne eltörölni, mivel az a mi kis vízközpontú világunkban sokkal kényelmesebb s télen is lehet mínuszokat emlegetni :)

Ezen az alapon semmilyen, több mértékegységgel mérhető mennyiségről nem beszélhetünk.

cm - inch

foring - euro

kg - lbs

...

Minden párosra felírható a fenti képleted.

Ja, mégse.. bocsi, baromságot írtam #6-osként.

Könyörüljetek rajtam, ne bántsátok a %-omat! :'(

#6, egy nagyon fontos különbség, hogy a Kelvin és a Celsius el is van tolva, nem csak egy szorzó van közöttük. A példáid esetén:

0 cm = 0 inch

0 forint = 0 euro

0 kg = 0 lbs

De:

0 Celsius-fok az nem egyenlő a 0 Kelvin-fokkal, sem a 0 Fahrenheit-fokkal. Ezek a skálák nem csak egy szorzóban térnek el, mint az első három példa, hanem el is vannak tolva egymáshoz képest. Nem tudom, ki emlékszik az egyetemes gáztörvényre középiskolából:

pV = nRT

A T a hőmérséklet. A gáztörvény csak akkor érvényes, ha a hőmérséklet Kelvin fokban van megadva. Ha a nyomást nem Pascalban, hanem mondjuk atmoszférában vagy higanymilliméterben adnánk meg, annyi baj legyen, csak az R konstansnak kellene más értéket választani. De ha a hőmérsékletet Celsius-fokban adnánk meg, akkor nem lehetne ilyen egyszerűen kijavítani a gáztörvényt.

Inkább pontosítani kellene a kérdést és annak részletezését is, mert így értelmetlen.

Olyan hőmérséklet nincs, hogy 10 fok, csak így mértékegység nélkül mint a kérdésben. Olyan van, hogy 10 K. Vagy van olyan, hogy 10 °C. De 10 fok az nincs, ezért a kérdés is félig értelmetlen és csak félig értelmetlen válasz adható rá közvetlenül.

Önmagában mértékegység nélkül, csak fokról akkor beszélünk, ha egyértelmű annak mértékegysége.

Ha megadjuk a hőmérséklet mértékegységét akkor a kérdésre adható helytálló válasz, ami az, hogy: Igen van értelme.

A kérdésre adható másik helyes válasz is, amiben nélkülözzük a mértékegységet, csak akkor egyik adattal sem ismerjük a pontos hőmérsékletet, csupán a kiindulási értéket és annak kétszeresét. Nem tudjuk meg belőle, hogy ez Kelvinben vagy Celsiusban értendő vagy Rankine, vagy Fahrenheit, stb, így van egy ismeretlen mértékegységű adatunk. Hőmérsékletet ebből még nem tudunk, mert elégtelen az adat.

A kérdésben téves feltételezés az is, hogy ha 10 °C-ból indulunk ki, akkor a kétszerese miatt előbb átváltjuk Kelvinre és utána szorozzuk kettővel, majd megint visszaváltjuk Celsiusra. Miért tennénk? A °C-ban megadott értéket meg tudjuk szorozni kettővel, ehhez nem kell egy értelmetlen mértékegység átváltást elvégezni. Ha mértékegységet váltunk azt megtehetjük annak rendes módján, de megszorozhatjuk kétszeresére is annak megfelelő módján. A lényeg, hogy tudjuk mit csinálunk, és egy szorzáshoz nem végzünk mértékegység átváltást ha annak nincs szerepe, vagy nincs előírva, vagy nem szükséges. De főként váltunk át másik mértékegységre ha az téves eredményt ad.

Amikor hőmérséklet mértékegységet átváltunk, ami nyilván előfordul, azt nyilván nem így tesszük mint a kérdésben.

A kérdés hátterében viszont helyes észrevétel ezen átváltásra való odafigyelés fontossága, ha ilyennel akad dolgunk, így valahogy azért hasznos a kérdés.

A Kelvin az abszolút 0 fokkal a tudományos életben kiemeltebb szerepű, míg a Celsius a hétköznapi életben praktikus, mivel a víz megfagyásának és forráspontjának ad egy kiemelkedő szerepet, amik valóban látható és jellegzetes jelenségek.

0 °C = víz fagyáspontja

100 °C = víz forráspontja

A 7-es válasz meg jó volt! :D