A bolygók miért egy vonalban/ugyanabban a szögben keringenek a nap körül?

Jó válaszokat kaptál, viszont felmerülhet a kérdés:

Miért korong alakú a por és gáz a csillag körül?

Nos, mert keringő anyag belső súrlódása miatt egy síkba rendeződik. Ezt hívják "akkréciós korong"-nak.

A csillagászat többféle akkréciós korongot ismer, a leggyakoribb a csillagok keletkezésénél a protosztelláris akkréciós korong, amely a születő protocsillagot táplálja anyaggal. Ilyen lehetett a születésben levő Naprendszerünk is.

A folyamat:

[link]

És részletesebben:

[link]

dellfil

Ezt a "síkot", ahogyan az előző válaszolók írták, vagy ahogyan te, vonalnak, szögnek; ezt hívják úgy, hogy ekliptika. (Meg ekliptikának hívják a nap látszólagos mozgását az égbolton).

Vannak égitestek a Naprendszerben (és feltehetően más csillagrendszerekben is) olyan égitestek, amik az ekliptikától merőben más szögben keringenek, de nem sok. Ezeket feltehetően hintamanőver (vagy más néven gravitációs parittya) miatt kerültek ki az ekliptika síkjából, csak nem érték el a harmadik kozmikus sebsességet, így maradtak az adott csillagrendszerben.

"keringő anyag belső súrlódása miatt egy síkba rendeződik. Ezt hívják "akkréciós korong"-nak."

Bocsi, nem kekeckedni akarok, de én úgy tudtam, hogy az akkréciós korong kicsit más, mint pl. egy protoplanetáris korong. Valóban az is hasonló okból korong alakú és az egyikből idővel lehet a másik, de az akkréció egy befelé, a központ felé történő spirális áramlást jelent, nem a stabil anyagkeringést. Akkréciós korong pl. amiben egy csillag anyaga egy fehér törpébe áramlik át (ld. nóva), vagy a fekete lyuk körüli anyagkorong, vagy egy por és gázködből a csillagkeletkezés folyamata, a csillagszél megindulása utáni stabil állapotig, tehát amíg a csillag már nem gyűjt tovább jelentős anyagot a korongból.

#7-es valahol jól írja, de azért nem teljesen igaz.

A protoplanetáris korong egy speciális akkréciós korong. Akkréciós korong mindig a központi égitest felé "beeseik", pl fekete lyuk, de akkréciós korong nem csak fekete lyuk körül alakulhat ki (ne menjünk bele, de a fekete lyuk igazából nem egy egétest.) A protoplanetáris korong meg nem "esik bele" a központi égitestbe.

De igazából a protoplanetáris korong is egy akkréciós korong. Mondhatjuk azt, hogy az akkréciós korongnak több fajtája van.

Legalábbis a wikipedia szerint.

[link]

#7 "keringő anyag belső súrlódása miatt egy síkba rendeződik. Ezt hívják "akkréciós korong"-nak."

"Bocsi, nem kekeckedni akarok, de én úgy tudtam, hogy az akkréciós korong kicsit más, mint pl. egy protoplanetáris korong. ..."

Na igen, igazad volna, ha a "protoplanetáris ködöt" neveztem volna akkréciós korongnak.

Ugyanis a protoplanetáris KÖDBŐL alakul ki a protoplanetáris KORONG, ami egy speciális esete az akkréciós korongoknak.

"A csillagászat többféle akkréciós korongot ismer, a leggyakoribb a csillagok keletkezésénél a protosztelláris akkréciós korong, amely a születő protocsillagot táplálja anyaggal (az ennek tengelye mentén elszökő gáz hozza létre a Herbig-Haro objektumokat), valamint a fekete lyukak körül létrejövő akkréciós korong."

Az idézet ebből:

[link]

dellfil