Hogy van ez a csillagokkal kapcsolatban?

Egy csillagban (pl Nap) a fotonok a nap belsejében keletkeznek és ~1000 évbe telik amíg elérik a nap felszinét (akit érdekel nézzen utána a pontos számnak) de a nap felszinétől csak pár percbe telik amíg elérik a bolybójuk felszinét. Ha a csillag felrobban akkor a lökéshullámok csak kb hangsebességgel terjednek és tépik szét a csillagot. Ezért a más anyagokkal nem reagáló anyagok (pl neutrínók) megelőzik a fényt és pár órával a fény előtt érnek el minket. Mert a neutrínók a csillagon belül is fénysebességgel haladnak.

Tehát a csillag felrobbanásáról pár órával(?) hamarabb lehet tudomásunk mint ahogy azt meglátjuk. De a 1000 fényév távolságot akkor is ki kell várni, az az 1óra ide-oda keveset számít.

"A nagy energiájú fotonok (gamma- és röntgensugárzás) számára hosszú időt vesz igénybe ez az út; a mag anyaga elnyeli és – alacsonyabb energiával – újra kisugározza őket. A fotonok utazási idejére vonatkozóan a számítások igen eltérő eredményeket adnak; 17 ezer – 50 millió év között. Miután sikerül a magból kijutniuk és a konvekciós rétegen is áthaladtak, a fotonok látható fény formájában távoznak; minden egyes gamma részecske több millió látható fény fotonra bomlik a Napból történő kilépése előtt. "

Forrás:

[link]

Feltűnt már, hogy a magasan repülő utasszállító gépek hangját nem a gép felől, hanem a gép MÖGÖTTI helyről hallod? Hogy a tűzijáték robbanásait, a villám dörejét a villanástól lemaradva hallod?

Ez a hang korlátos sebessége miatt van.

Ugyanez van a fénnyel, ha csillagászati mértékekben nézed.

Ez az analógia talán segít vizualizálni azt, ami történik.

Csak azért fura, mert hétköznapi léptékeink közt a fény sebessége végtelennek tűnik.